Bezárás
Cikkek

Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába

Jobban teljesítnek a fidesztől sem távoli mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cégei az uniós pályázatokon: 2012-ben és 2013-ban például csaknem annyit nyertek, mint az egész település átlagos éves EU-s pénze. Jól fut a polgármester, Tatárka József vállalkozása is, s egyebekben is dől a pénzeső. Aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy helyben vásárolt be szőlőkből Lázár János kancelláriaminiszter családja.

tudta_elofizetok

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal! 

Nagy nap volt a Lázár-család életében 2013. június 13. A kancelláriaminiszter akkor négy-, illetve kilencéves fiai öt parcellán összesen 1,2 hektár mádi szőlő feles tulajdonosai lettek, édesanyjuk haszonélvezeti jogával. A 12 sáv szőlő, köztük egy műveletlen parcella a 39-es főút faluba bevezető szakaszától a hegyoldal felé található, a helyiek szerint jó dűlőn.

Ez persze nem domínium, viszont kettő dolgot is jól példáz. Egyik az, hogy mennyit ér a politikusok vagyonbevallása a jelenlegi formájában: a semminél alig többet. Másrészt mutatja, milyen fontos lett az alföldi kötődésű egykori hódmezővásárhelyi polgármesternek Tokaj-hegyalja.

Tokaj-hegyalja egy merő Brazília. Annyiban legalábbis, hogy alig kell utazni ahhoz, hogy a legmélyebb nyomort és a fényűzést is megtapasztalja az arra járó. A takaros Mádon egymást érik a divat szerint minimálra dizájnolt méregdrága vendéglők – igaz, ottjártunkkor (nyári hétköznap délelőtt-déltájban) nem lehetett tülekedést tapasztalni. A szomszédos Erdőbénye már szomorúbban fest, az alig 20 kilométerre fekvő Olaszliszka pedig, bizonyos környékein legalább a nyomor egyik bugyra: negyed óra alatt bejárhatunk három földrészt is.

Mád nem csak szerencsés, de fontos település is. Lázárék hobbitelkein felül is: itt borászkodik a megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, Demeter Ervin volt titokminiszter. Lázár egyébként éppen itt jelentette be 2014-ben – egy évvel a családi befektetés után -, hogy 100 millió forinttal megtolja a kormány a régiót.

Lázár felé vezetnek a mádi proxy-szálak is: a szomszéd település, Rátka a szülőfaluja a kancelláriaminiszter által a rossz időkben sem megtagadott barátjának, Spéder Zoltán kiérdemesülő-félben lévő oligarchának. Vallási vezetők köreiben pedig régóta híre van a remek viszonynak Lázár és az EMIH vezető főrabbija, Köves Slomó között. Az EMIH – s ezzel messze vezeti a mádi EU-pénz-toplistát – 2014-ben 459,6 millió forint uniós pénzt nyert el zarándokút kialakítására.

maad

Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén böngészve további részleteket tudhat meg a Mádot érintő uniós fejlesztésekről.

 

Toplistásan kaszáltak az uniós pályázatokon Tatárka József (független) polgármester és családja cégei, illetve az egymással is együttműködő két helyi borász-család, Szepsyék és Kovács Károly érdekeltségei. Borászberkekben történetesen Tatárkáról és Kovácsról is elterjedt, hogy adott esetben Lázár miniszter is megfogadja a tanácsaikat tokaji ügyekben. Kovács ezt cáfolja az Átlátszónak, mondván, Lázárt „csak a tévéből” ismeri, a borvidéken ő „Szepsyékre tekint példaképp, a közösen kidolgozott fenntartható modelljükben hisz”.

Az Átlátszó EU-támogatás figyelője szerint az átlagos éves uniós támogatás Mádon 269 millió forint volt 2007-2015-ben. Ugyanez a szám a szomszédos Rátkán mindössze 49 millió, Erdőbényén 23 millió, Mezőzomboron 56 millió forint.

Az egy lakosra eső uniós pénzben is feltűnő Mád előnye a hasonló adottságú környékbeli településekhez képest: Erdőbénye 22 ezer forintja, Bodrogkisfalud 30 ezre áll szemben Mád 121 ezrével – igaz, a kistérségi központ, Szerencs polgáraira ennek majdnem a kétszerese, 203 ezer jut, a megyei átlag 92 ezer forint volt 2007-2015-ben.

A százmilliós tartományba ugyanakkor még Mádon is kevés projekt fért bele – a fent leírt kormányközeli borászlobbinak azonban többször is összejött (lásd táblázatunkat).

maadtabla2

Az egykori katonatiszt, majd bulvárújságíró Kovács figyelemre méltó személyiség. Maga is állítja, véletlen, hogy épp Mádon tevékenykedik: Tatárka József jelenlegi polgármester fuvaros cége, a Tatárka Kft. alvállalkozóként dolgozott neki, megismerték egymást, kialakult a bizalom, amikor is a leendő településvezető vetette fel, miért nem fektet a vállalkozó be Mádon. „Mindez a kétezres évek közepén történt, Tatárka József messze nem volt még polgármester, amiről egyébként én később is igyekeztem lebeszélni” – mondta Kovács.

Ifjabb Szepsy Istvánnal közös tulajdonuk a Szent Tamás Picészet, amelyről az Átlátszó írta meg, hogy kanadai elismerését annak a Balla Attila borkereskedőnek köszönheti, aki az állítólagos tokaji borhamisítás miatt 11 millió dollárra perli a magyar államot. A pincészetet működtető St. Tamás Borászati és Borkereskedelmi Kft.-ben 2014-ig tulajdonos volt Tatárka is.

Szepsyék másik, családi borászata az EMIH után ezüstérmes a falu uniós pénz-toplistáján: még az „elmúltnyolcévben”, 2006-ban nyertek 381 millió forintot növényvédelemre.

Az Octogon építészeti szaklapnak 2014-ben Kovács egyenesen úgy nyilatkozott, hogy Tatárkával, ifjabb Szepsyvel, valamint Ipacs Géza grafikussal 2008-ban közösen „álmodták meg Mád jövőjét”. „Azt gondolom, most éljük Mád aranykorát” – fogalmazott Kovács.

Az Átlátszónak is hasonló optimizmussal nyilatkozott, mint mondta, uniós pénzt „megfelelő cégekkel, megalapozott ötleteken alapuló, kidolgozott projektekre lehet megpályázni” – anélkül nem megy, üti el, hogy vajon a szomszéd településeknek miért mehet rosszabbul. Hozzáteszi: a tokaji borvidék egyötöde, 1200 hektár a településhez tartozik; nincs a Tokajihoz fogható hungarikum, mondja.

A St. Tamás ezzel együtt 2015-ben negatív üzemi eredmény mellett szerény, 3,5 milliós profitot hozott össze. Miközben alighanem jobban fut némely helyi konkurenciánál: a hirdetési oldalakat böngészve találni eladó komplett borászatot is.

Mérlegszinten is veszteséges, s negatív saját tőkét könyvelt el ugyanakkor tavaly Kovácsék érdekeltsége, a Top-Four-Mád Kft., amely pedig több mint 260 millió forintot, a beruházás 70 százalékát nyerte el a Botrytis Hotel nevű panzió kialakítására. Kovács mindezt a kezdés nehézségeivel magyarázza, az idénre a „pozitív nulla” tartományba várják a szállóüzemeltetőt, a „35 országgal kereskedő” St. Tamást pedig nyereségre.

A magyarul botritisznek hívott, az aszúerjedést segítő penészgombáról elnevezett úgymond butikhotelről és Kovács egyéb helyi, alapvetően gasztro- és borsznobokat csalogató attrakciókról – úgyis, mint például búr nősténykecskéből konfitált lapockát kínáló Gusteau Kulináris Élményműhely – elragadtatással ír a Food and Wine szakblog.

Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába from atlatszo.hu on Vimeo.

Amíg azonban Orbán Ráhel át nem veszi a turisztikai forgalomirányítást, s nem vezényel kötelező erővel minden turistát a nehézkesen megközelíthető, az M3-as Miskolci lehajtójától még csaknem egy órára lévő Mádra, nehezen képzelhető, hogy tömegek utaznának rendszeresen enni-inni a faluba, ráadásul ebben az árfekvésben.

A megkérdezett helyiek mindenesetre, némiképp provokatív kérdésünkre, miszerint szokásuk-e beülni az új helyekre, leginkább röhögőgörcsöt kaptak. Azon kevésbé mulatnak, hogy tapasztalataik szerint a „falu urai” alig foglalkoztatnak helyi munkaerőt, nekik a közmunka marad. Ezt Kovácsék környezetében cáfolják: csak az ő cégei több mint száz családnak adnak munkát bejelentve, állítják – a Top-Four Mád tíz, a St. Tamás nyolc főt foglalkoztat a tavalyi mérleg szerint.

Az Átlátszó korábban is emlegette már Kovácsot. Egy kifejezetten únióspénz-nyúlásra szakosodottság benyomást keltő csapat hátterében bukkantunk rá:

Tízmilliók szellemközpontokra, fideszközeli borászlobbi a háttérben. Újabb unióspénz-szippantót fogtunk?

A történet dióhéjban: 2009 óta összesen több mint 600 millió forintot nyert el olyan környezetvédelmi projektekre a Régiók Fejlesztéséért Egyesület országszerte, amelynek, ha megfeszültünk se találtuk világrengető eredményét.

Az egyesület Jaksa Tamáshoz köthető. Jaksa 2007-2008-ban vezette az akkor még Sollar-Energy nevű Hegyközi Manufaktúra Kft.-t, a poszton Kovács követte – mint Kovács elmondta, pelletüzemet terveztek Jaksa idején, de nem jött össze. Az ügyvezető jelenleg Tóth Tünde, aki a Food and Wine szerint Kovács párja. A Botrytis Hotelt üzemeltető Top-Four-Mádban résztulajdonos Eu-Reál Kft.-t Tóth Tünde Jaksa édesanyjával, Jaksáné Kiss Évával alapította, utóbbi azonban 2005-ben kiszállt a vállalkozásból.

Volt mádi projektje is a Régiók Fejlesztéséért Egyesületnek – tavalyi cikkünk írásakor éppen készülőben: erdei iskolát és pedagógus-továbbképzés terveztek több mint 270 millió forint uniós pénzből. Utóbbinak azóta felkerült az elszámolása az egyesület honlapjára, a hablatyszöveghez csatolt képeken néhány tucat pedagógus igyekezik jó arcot vágni a rendezvényhez, illetőleg gyerekek ragasztgattak növényeket papírlapokra.

A terrine kecske pedig a jelek szerint visszatérő motívum Mádon: a jelentés szerint a táborozók meglátogattak egy kecskefarmot, „ahol megtudták, hogyan is lehet a kecsketartást a borászat javára fordítani”.

Kapcsolódó cikkek

Az uniós milliárdokból felújított Hollókőn épül a fideszes Becsó család háza

Gigantikus yachtkikötő épült a Balatonon, a szomszéd strandon félméteres az iszap

Tizenkét grafikon Magyarország EU-támogatásainak politikai befolyásoltságáról

Továbbfejlesztettük az EU-támogatás térképet, és nem lennénk most a független polgármesterek helyében

Interaktív térképen mutatjuk meg, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések

Tényleg Mád Borsod Felcsútja? Így látja a polgármester. Kisinterjú.

Átlátszó: A környező településekhez képest Mád meglehetősen hatékony uniós pályázati pénzek elnyerésében. Okoz-e ez feszültséget a kistérségben? Ha igen, hogyan kezelik?

Tatárka József: Mád évtizedek óta a régió meghatározó települései közé tartozott, a rendszerváltás előtt a helyi ásványbányában közel ezer ember dolgozott. Az elmúlt 25 évben ez a létszám folyamatosan csökkent, jelen pillanatban tíz fő munkahelyét biztosítja. Lehet mondani, hogy kényszerűségből lettek ügyes vállalkozók a mádiak. Az iparűzési adó mértéke a 2200 fős településen eléri 80-90 millió forintot, míg például a szomszédos Mezőzombor településen ez az összeg 10 milliót tesz ki. Az elmúlt hat évben az uniós beruházások segítségével közel 200 új munkahelyet teremtettünk. A tokaji borvidék 27 települése közül Mádon van a szőlőtermő terület több, mint ötöde, ami 1200 hektárt jelent. A feszültség okának keresése a települések között nem az én feladatom, hiszen én Mád településért vagyok felelős.

Á: Lehet esetleg szerepe a szerencsében a médiában is tárgyalt kiváló kormányzati kapcsolatoknak is?

T.J.: Tényleg szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen sok olyan vállalkozó telepedik le Mádon, aki más gazdasági szférában megkeresett pénzét nálunk fekteti be. De ki kell ábrándítsam: az elmúlt években Lázár úrral például évente kb. egy alkalommal találkoztam, amely találkozások során a térség polgármesterei is részt vettek. A Mádon található egy hektárnyi szőlője nem befolyásolja településünk beadott pályázatainak megítélését. A mádi határban több politikusnak – különböző politikai oldalról is -, újságíróknak, színészeknek, és egyéb köztiszteletben álló személyeknek található kisebb-nagyobb szőlőterülete, aminek mi örülünk. Demeter Ervin úr pedig 2000-től folytat vállalkozói tevékenységet Mádon, ha jól tudom, kb. öt és fél hektár szőlőterületük van, ami egy átlagos kis családi gazdaság, egyáltalán nem mondható kirívónak. Ők is igyekeznek gondosan művelni szőlőjüket és küzdenek a borászatok mindennapi gondjaival.

Á: Önhöz és családjához köthető cégek is pályáztak és nyertek uniós forrást. Sportszerű ez vajon?

T. J.: Magam 1990-től vagyok vállalkozó. A polgármesterséget társadalmi megbízatásban látom el, a fizetésemet teljes mértékben a falu támogatására költöm, költségtérítést, egyéb támogatást nem vettem fel az elmúlt hat év során. 75 embernek adok munkát a cégeimben. A falu költségvetésének 7-8%-át fizettem be iparűzési és súlyadó formájában. A Tatárka Kft. 2008-től vett részt sikeres uniós pályázatokon, például gépbeszerzésre nyertünk, illetve az említett időszakban egy turisztikai pályázaton próbáltunk az ide látogatóknak lehetőséget nyújtani dűlőink megismerésére. A budapesti Mád Development pedig 2012-ben pályázott, majd 2014-ben nyert Furmint alkotóház és élményközpont megvalósítására, csakhogy a kivitelezés során anyagi nehézségekkel küzdött, ekkor keresett meg bennünket. Idén májusában kötöttünk egyezséget a folytatásról.

eu_app_banner_uj

A Transparency International Magyarország által kifejlesztett EU Közpénzfigyelő applikáció segítségével te is értékelheted az uniós pénzből megvalósuló beruházásokat, így a mádi fejlesztéseket is. Töltsd le a mobilodra: Android, IOS

Á: Borászkörökben otthonosan mozgó források felhívták a figyelmemet az Ön fontos szerepére tokaji borászati kérdésekben. Arra, hogy még a Miniszterelnökségen is adnak a szavára. Túlzás ez így vagy fedi a valóságot? Takar a kapcsolat formális tanácsadói státust is esetleg?

T. J.: Szerintem erős túlzás a szerepemről szóló mendemonda. Korábban volt érdekeltségem borászatban, de kiszálltam belőle, így nem próbálják meg a nevemet összemosni egyes borászati intézkedésekkel. Tisztelem, becsülöm a borászatokat, akik keservesen megküzdenek minden egyes forintért a természettel, időjárással, és néha egymással is. De remélem, senki nem hiszi azt, hogy Tokaj- Hegyalja minden gondját nekem kellene megoldani. Mindazonáltal tiszteletben tartom és nagyra értékelem a Kormány törekvéseit a térség megreformálására. Remélem, mielőbb megtalálják a megfelelő embereket is hozzá.

Á: Az elmúlt hónapokban érezhető volt némi feszültség tokaji borászkörökben. Kékessy Dezső befolyásának csökkenése, borhamisítási ügy az állami borászatban, majd Tombor András kivonulása az ágazat felügyeletéből. Segítene nekem, mit kell, gondoljak az eseményekről?

T. J.: A borhamisítási ügy alapvetően nem igazi borhamisítási ügy, hiszen nem hamis borokról, hanem nem megfelelően dokumentált eredetről beszélhetünk. Azonban valóban nem tett jót a borvidéknek. Kékessy úr befolyásának csökkenését nem érzékeltem. Tombor András úrral kb. 4-5 alkalommal találkoztam. Erős egyéniség hírében állt, nehéz róla véleményt mondanom, mert alapvetően kevés helyi emberrel kommunikált. A kormány jó szándéka elvitathatatlan, hiszen soha ennyi pénzt még a borvidékre nem jött. Tokaj-Hegyaljában megvan a lehetőség, hogy újra világhírű legyen, jól ismerték fel a furmint sajátosságait. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, de egységes borászati politikát a helyi emberek nélkül megteremteni szinte lehetetlen, ez szükséges a békességhez.

Rádi Antónia

A cikk a Transparency International Magyarország támogatásával készült, az uniós finanszírozású projektet az EU Közpénzfigyelő mobil applikáció segítségével választottuk ki.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom