Cikkek

Többszöri átadás, megduplázódó költségek – így újult meg a Várkert Bazár az unió pénzéből

 

Többszöri átadásáról híresült el a mintegy hét milliárd forintnyi európai uniós támogatás felhasználásával is újjá varázsolt Várkert Bazár. Az pedig külön nevetség tárgyává tette a Világörökség részeként számon tartott műemlék felújítását, hogy a ráfordított hatalmas költségek ellenére még 2016 tavaszán sem volt tökéletes állapoban. A beruházást körbelengi a korrupció gyanúja, hiszen a munkát egyedüli pályázóként elnyert kivitelező konzorcium egyik tagja, a West Hungária Bau Kft. a miniszterelnök vejével is üzletelt.

 

tudta_elofizetok

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal! 

 

Három évtizedig állt kihasználatlanul a budai Vár és a Duna-part összeköttetésének szánt épületegyüttes, az 1880-as években Ybl Miklós által tervezett, neoreneszánsz stílusú Várkert Bazár, amelyre romos állapota miatt bőven ráfért a rendbetétel. Az ingatlan rekonstrukcióját 2014 tavaszán, az országgyűlési választások első fordulója előtt három napos nagy rendezvénnyel ünnepelték meg.

Az ellenzék kampányeseményről beszélt és úgy vélte, hogy a kormány szavazatokat akar szerezni a régi fényében tündöklő Várbazárral, ezért az átadást is szándékosan a választáshoz igazították. Hivatalosan az időzítést Ybl Miklós születésnapjának 200. évfordulójával magyarázták, ami 2014. április 6-ára esett. Az épületegyüttest azonban az ünnepségeket követően ismét bezárták, és elkezdődtek a projekt második részének munkálatai.

 

bpest

Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén böngészve további részleteket tudhat meg a budapesti uniós fejlesztésekről.

 

A kormány még 2011 októberében döntött arról, hogy a Várkert Bazár rekonstrukciójával együtt belevág a Budai Várnegyed fejlesztésébe. A terv része volt a királyi kertek új életre keltése és a Várnegyed környékén meglévő közlekedési problémák rendezése. A Várbazár épületegyüttes régi fényének visszahozására 8,9 milliárd forintot terveztek elkölteni, amiből 6,7 milliárd forintot tett ki az EU-támogatás. A Budai Vár fejlesztésére pedig 200 milliárd forintot szánt a kormány.

Az első, 2014. április 3-ai átadó után augusztus végén lehetett ismét ünnepelni. Ekkora készült el egy multifunkcionális rendezvényterem az alatta található mélygarázzsal és a reneszánsz kerttel együtt. A Várkert Bazárból a Várba való feljutás megkönnyítésére pedig mozgólépcsőt is építettek. „A két ütem, a műemléki rekonstrukció és a közlekedési fejlesztés összesen több mint 11 milliárd forintot emésztett fel uniós és kormányzati forrásból.” – mondta L. Simon László ünnepi beszédében.

Nem véletlenül ő állt az emberek elé: az idén nyáron csúfosan megbukott politikus volt a Várkert Bazár felújításáért felelős kormánybiztos.

Az április 3-tól 6-ig tartó megnyitóünnepség költsége minimum 30 millió forintra rúgott. A pénz egy része az uniós projekthez rendelt kommunikációs keretből állt rendelkezésre. A Vastagbőr blog figyelt fel arra, hogy beruházás internetes oldalán nem volt elérhető információ a költségekről.

Az építési munkálatokkal azonban a második átadás időpontjára sem tudtak elkészülni, így például a Lánchíd utcában sem végeztek a teendőkkel, azokhoz még szükség volt másfél hónapra. Mint ha átok ült volna a projekten, 2015 áprilisában újra meg kellett bontani a díszburkolatot.

Hogy a projekt a kormányzat számára kiemelten fontos, jelezte az is, hogy 2015 februárjában itt értékelte Orbán Viktor miniszterelnök az előző esztendőben elért eredményeket. Körbejárta a sajtót a fotó, amelyen megörökítették, hogy a kormányfő miként bulizik a Leslie Mandoki koncerten.

 

Többszöri átadás, megduplázódó költségek – így újult meg a Várkert Bazár az unió pénzéből from atlatszo.hu on Vimeo.

 

A miniszterelnöki tánc után nagyjából egy hónappal, 2015. szeptember végén kiderült, hogy korai volt azt gondolni, hogy a Várbazár renoválása most már tényleg befejeződött. Ekkor ugyanis újabb  428,5 millió forintot kellett a pótmunkákra rászánni.

Majd két hónappal később még egy közbeszerzést írtak ki további felújítási munkálatokra. A mintegy 740 millió forintos, hirdetmény nélküli tendert ugyanaz a Swietelsky–WHB konzorcium nyerte el, amely már így is milliárdokat kaszált a Várkert Bazár felújításán. Az újabb kiírás többek között olyan munkák elvégzésére vonatkozott, mint a behatolás-jelzők és a beléptető-rendszerek telepítése, valamint a wifi-rendszer kiépítése.

Így az eredetileg csupán 9 milliárd forintra tervezett projekt költségvetése összesen mintegy 20 milliárd forintra nőtt.

A kivitelező, a Swietelsky-West Hungária Bau Kft. konzorcium az építési munkálatokat 6,5 milliárd forintért vállalta, míg a fejlesztésekkel kapcsolatos teendőkért 3,06 milliárd forintot kért. Végül az előbbi összege 8,4 milliárd, az utóbbié pedig mintegy 11 milliárd forint lett. Ez utóbbi összeg nem kevesebb, mint öt szerződésmódosítással nőtte ki magát a 3 milliárdról.

A West Hungária Bau Kft. egyébként duplán is jól járt. A céghez köthető WHB Projekt Alfa Kft. ugyanis egyedüli pályázóként elvitt  egy a magyar állam által tulajdonolt és a HM vagyonkezelésében lévő, II. kerületi, 1,4 hektáros ingatlan értékesítésére kiírt pályázatot. Az ingatlan azért különösen értékes, mert ha a „turisztikai erdő” besorolásról átminősítik villaszerű beépítési övezetté, akkor az ára, amelyről annyit tudni, hogy legalább 313 millió forint volt, a sokszorosára nőhet.

A WHB Projekt Alfa a milliárdos Paár Attila érdekeltsége, mégpedig a West Hungária Bau Kft.-n keresztül. Paár Attila egyébként nem csak a Várkert Bazárban jutott munkához, hanem a Bálna építésében is tevékenykedhetett. Az üzletember azzal is jó boltot csinált, hogy a West Hungária Bau egyik leányvállalata, a WHB Befektetési Kft. révén megvásárolta Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a társaságát, a Green Investments & Solutions Kft.-t. Ez a cég a társtulajdonosa a közbeszerzéseket nyert Elios Innovatív Zrt.-nek.

 

 

Tiborcz István 2015 tavaszán döntött úgy, hogy értékesíti a vállalkozást. Elhatározását azzal indokolta, hogy a sajtóban sokat támadták az Elios által egymás után megnyert milliárdos közbeszerzések miatt. Ugyanakkor sokkal valószínűbb, hogy a megindult nyomozások és az unió csalás elleni szervezete, az OLAF által megindított vizsgálat miatt látta jobbnak a miniszterelnöki vő, hogy ha távozik az Eliosból. Sőt, az üzletember még attól a cégétől is megvált, amelynek révén a keszthelyi kikötőbe is bevásárolta magát.

A West Hungária Bau székhelye Biatorbágyon a Vendel park. Telephelyei közé idén bekerült az MVM PA Zrt. paksi üzemi területe. A cég ügyvezetője, Paár Attila, Dénes Balázs, Tóth Csaba és Mózes Zoltán, akik egyben tulajdonosok is.

 

A cég nettó árbevétele 2015-ben 25 milliárd forint volt. 2014-ben sem lehetett okuk panaszra, akkor 20 milliárd forintot értek el. Ez is kimagasló teljesítmény lett, mert azt jelentette, hogy az előző évi árbevételt megduplázták. A cég mérleg szerinti eredményeinek tekintetében is hasonló emelkedés tapasztalható: 2013 – 225 millió, 2014 – 744 millió, míg 2015-ben 1,1 milliárd forint.

A projekt történetét végigkísérték a minőségi kifogások, a jelentős költségek ellenére 2015 májusában csak arra tellett, hogy gyurmával függesszék ki a nyitvatartást. A Várbazár még 2016 márciusában sem volt tökéletes állapotban, akkor a frissen átadott bringasávval adódtak gondok.

 

eu_app_banner_uj

A Transparency International Magyarország által kifejlesztett EU Közpénzfigyelő applikáció segítségével te is értékelheted az uniós pénzből megvalósuló beruházásokat, így a budapesti fejlesztéseket is. Töltsd le a mobilodra: Android, IOS

 

A beruházásra árnyékot vet az is, hogy csődbe ment a Várkert Bazár egyik milliárdos kivitelezője, a Pannon Nívó Kft.  A társaság sorsa annak ellenére fordult rosszra, hogy 2010-től számos közbeszerzési eljáráson győzött. Például a lágymányosi Tüskecsarnok tenderét is elvitte, csak az a projekt 6 milliárd forintos volt. A Várbazárban a kft. 2013-ban erős- és gyengeáramú generál-kivitelezést végzett.

A Fővárosi Törvényszék idén június közepén meghozott jogerős ítélete szerint nem az az építésziroda nyerte meg a Várkert Bazár tervezésére kiírt közbeszerzést, akinek kellett volna. A projektet a Közti Zrt. kapta, azonban nem ez a társaság adta be a legkedvezőbbnek bizonyult ajánlatot, hanem a Bánáti és Hartvig Építész Iroda. A közbeszerzési eljárás során mégsem őket sorolták az első helyre az elbíráláskor.

Csikász Brigitta

A cikk a Transparency International Magyarország támogatásával készült, az uniós finanszírozású projektet az EU Közpénzfigyelő mobil applikáció segítségével választottuk ki.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás