Bezárás
A helység kalapácsa

Rezsicsökkentés kimaxolva: hónapok óta ömlik a szennyvíz a Tiszába Vásárosnaménynél

Elképesztő állapotok uralkodnak a vásárosnaményi szennyvíztisztító telepen. A berendezések többsége üzemképtelen, így a városból és környékéről érkező napi 2000-2500 köbméter kommunális szennyvizet a rendszerváltás előtt épült, napi 600 köbméterre méretezett ún. oxidációs medencében próbálják meg ártalmatlanítani. Bár az üzemeltető saját mérései szerint nincs ok a pánikra, számos jel utal arra, hogy a helyzet korántsem megnyugtató.

szulinap_superhero5 (1)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) a vízközmű-szolgáltató. A szolnoki székhelyű mamutvállalat 133 település 160 ezer lakosának biztosítja az ivóvizet, illetve gondoskodik a szennyvíztisztításról. A TRV száz százalékban állami tulajdonban van, a cég három megyei üzemigazgatóságon keresztül látja el a szolgáltatási feladatokat.

A korábban az ivóvízért és a szennyvíztisztításért felelős önkormányzatok a 2011-ben kezdődött központosítás nyomán kiszorultak a vízközmű-szolgáltatásból; a folyamat eredményeképp az idei év végére már csak öt nagy állami szolgáltató maradhat a szektorban. A TRV Zrt. által ellátott települések száma a 2010-es 23-ról mostanra 270-re növekedett.

A TRV 2015-ben 11 milliárdos nettó árbevételt ért el, üzemi eredménye viszont – a tavalyelőttihez hasonlóan – mínusz 400 millió forint lett.

A cégnek 2015 végén 10 milliárd forintot meghaladó kötelezettségállománya volt, ez 2,5 milliárdos növekedés a tavalyi értékhez képest. A gigantikus tartozás egyharmada ráadásul rövid lejáratú, vagyis egy éven belül esedékessé váló kötelezettség. A TRV nemrég közzétett beszámolóiból ugyanakkor az derül ki, hogy az önmagában is katasztrofális pénzügyi eredmény mögött még 3,4 milliárdnyi állami támogatás is van.

Ráadásul – ahogy a Ténytár összesítéséből is látszik – a 400 milliós üzemi veszteséggel tavaly a TRV hozta a relatíve legjobb eredményt az öt állami vízközműves cég közül. A legnagyobb negatív üzemi eredményt a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. produkálta, ide Nemzeti Vagyonkezelőnek közel hatmilliárdot kellett bepakolni, hogy nem legyen negatív a cég eredménye.

Az összesítés szerint a szektorban tavaly a központi költségvetésből több mint 10 milliárd forinttal kellett kompenzálni a rezsicsökkentés-államosítás-központosítás együttes hatását.

Bevételmaximalizáló gazdálkodás

A 2012-es einstand óta a vízközmű-szolgáltatásból származó bevételek nem az önkormányzatokhoz, hanem a TRV-hez folynak be. Az eszközök használatért a TRV természetesen bérleti díjat fizet tulajdoni arányuknak megfelelően az önkormányzatoknak, csakhogy ebből az összegből levonja a karbantartásra fordított kiadásokat. Így az önkormányzatoknak inkább kiadása, mint bevétele származik az államosított ivó- és szennyvízszolgáltatásból.

A TRV vásárosnaményi körzetében az államosítás előtt, egész 2012 decemberéig a Beregvíz Kft. volt a szolgáltató – a környékbeli települések tulajdonában álló Beregvíz ebben az évben még 19 millió forintos adózott eredménnyel zárt.  Két évre rá, 2014-ben a TRV Zrt. már közel 100 milliós veszteségről nyilatkozik a vásárosnaményi képviselőtestületnek.

A TRV Tiszamenti Üzemegységhez 34 település tartozik, a felhasználók becsült száma 31 825 fő. A szolgáltatásból származó bevétel 2014-ben 571 millió forintot tett ki, ebből csaknem 146 millió forint a szennyvíztisztítás utáni bevétel.

A TRV Zrt. 2012 decemberében egy jó állapotban lévő, biológiai tisztítási elven működő szennyvíztisztító telepet vett át Vásárosnaményban üzemeltetésre. A telep napi 600 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas, ún. oxidációs árokkal kezdte meg az üzemelést még a rendszerváltás előtt. 1996-ban a csatlakozott háztartások számának növekedése és az újabb települések bekötése nyomán egy szintén biológiai elven működő, de más jellegű technológia alkalmazásával 400 köbméterrel növelték a kapacitást, így már napi 1000 köbméter szennyvíz tisztítására lett alkalmas a telep.

Név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint a 2012. decemberi átvételt követően a folyamatos forráshiány következtében alapvető karbantartások maradtak el a szennyvíztelepen, ennek következtében lassan üzemképtelenné vált a tisztítómű – ezt alátámasztani látszik néhány, általunk megismert belső dokumentum is.

Bár 2014-es beszámolójában a TRV úgy nyilatkozott, hogy rendbe tettek néhány berendezést, ezt a birtokunkba került levelezés csak részben támasztja alá.

Túlhasznált kapacitás

Egy 2011-ben készült szakértői jelentés a telep tisztítókapacitását napi 1400 köbméterben határozta meg, azzal a megszorítással, hogy ennek feltétele az oxidációs árok  felújítása, és egyéb beruházások elvégzése. Mint utóbb kiderült, ezek a munkálatok csak részben valósultak meg.

A beruházások és felújítások elmaradásának egyenes következményeként folyamatos műszaki problémák jelentkeztek a telepen, majd 2015. július 20-án a korszerűbb, napi 400 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas rendszert leállították. Információink szerint a napi 2000-2500 köbméter szennyvizet azóta, vagyis éppen egy éve a 600 köbméter  megtisztítására alkalmas oxidációs árokba irányítják át, itt egy ideig keringetik, majd egy csatornán keresztül az így kezelt szennyvizet a Tiszába engedik.

A helyzetet súlyosbítja, hogy – forrásaink és a saját tapasztalataink szerint is – a víz keringetésére és oxigénnel való feldúsítására szolgáló hat rotorból csak három működik. Némiképp bizonytalan, hogy a telepen hogyan adagolják a szennyvíztisztásban a foszfor megkötésére használt vas(III)-szulfát nevű anyagot: a helyszínen dolgozó alkalmazott nyilatkozata alapján meglehetős nagyvonalúsággal.

Rezsicsökkentés kimaxolva: hónapok óta ömlik a szennyvíz a Tiszába Vásárosnaménynél from atlatszo.hu on Vimeo.

A tavaly nyári leállítást követő műszaki bejáráson, ahol jelen volt Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere is, kiderült, hogy azonnali 10 millió forintos ráfordításra volna szükség, de ez is csak ahhoz elég, hogy legalább a határértékeket megközelítő tisztított szennyvíz kerüljön ki a telepről. A TRV az önkormányzatra mutogat, az önkormányzat pedig a TRV Zrt-re – tegyük hozzá, eközben az önkormányzat csaknem 30 milliót költ el a szennyvíztelep felújításának előkészítésére.

Határértéket százszorosan meghaladó szennyezés

2015 augusztusában az ukrán ökológiai szakhatóság a Záhonnyal szomszédos ukrajnai határváros, Csap szennyvíztisztító telepének tiszai kiömlő vezetékén távozó vízből vett mintákat. Az elemzés kimutatta, hogy a telepről kifolyó vízben a megengedett határértékeket többszörösen meghaladja egyes szennyezőanyagok aránya. Nem sokkal később megdöbbentő felvételek jelentek meg az interneten a csapi szennyvíztisztító telepen uralkodó minősíthetetlen állapotokról.

A vásárosnaményi szennyvíztelepen a jelentős kapacitásvesztés a csapi szennyezés előtt egy hónappal, 2015. július 20-án következett be. A telepen éppen ebben az időszakban, 2015. július 14-től 2015. július 27-ig laborvizsgálatok zajlottak, ezeket a TRV-től független, akkreditált laboratóriummal rendelkező Ivóvíz-6 Kft. végezte.

A laboratóriumi vizsgálatok elsősorban az ammónium ionok, a foszfátok és az oxigénfogyasztó mikroorganizmusok, továbbá a „lebegőanyag” tekintetében találtak kirívó, esetenként a megengedett határértéket több százszorosan meghaladó értékeket.

Az általunk megkeresett szakértők szerint a mérési eredmények összességében azt mutatják, hogy a telepről a Tiszába távozó víz rosszabb minőségű, mint az oda beérkező nyers szennyvíz.

Különös módon a TRV által az azóta eltelt időszakban elvégzett laboratóriumi mérések sokkal kevésbé súlyos helyzetet mutatnak: bár egyes paraméterek akár kétszeresen is meghaladják a határértéket, a TRV saját mérései nem hoztak olyan kirívóan rossz, súlyos szennyezésre utaló értéket, mint a tavalyi független vizsgálat egyes eredményei.

Ezzel egybevág a megyei üzemigazgatóság vezetőjének a telep állapotát firtató kérdésünkre adott válasza, mely szerint a naményi telepen nincs semmilyen probléma.

Az általunk megismert tények viszont azt mutatják, hogy a tavaly nyári, súlyos környezetszennyezésre utaló eredményeket hozó független vizsgálat óta érdemi változás a telepen nem történt. Az ott készített rejtett kamerás felvételeken még a laikus is láthatja, hogy a víztisztító berendezések nagy része nem működik, a szakismerettel nem rendelkező személyzet pedig még azt sem érti, hogy mi történik éppen a szennyvízzel.

Ugyancsak feltűnő, hogy iszap például, ami a szennyvíz megtisztításának egyik kézzelfogható terméke, nincs az erre a célra épített tárolókban, ahol pedig fél évig kellene a szennyvíziszapot pihentetni, és nagyon úgy tűnik, hogy legalább egy éve nem is igen szállítottak el iszapot innét.

Ebben az esetben pedig csak egy módon távozhat a szennyvíziszap: a Tiszába folyó „tisztított” szennyvízzel együtt. Erre utal a tavaly nyári vizsgálat egyik durva mérési eredménye: a független labor 530 milligramm „lebegő anyagot” talált a tisztított szennyvízben. Ez több mint tízszerese a határértéknek.

A TRV saját vizsgálata – nem tudjuk pontosan, ki végezte ezeket a vizsgálatokat, a TRV az Ivóvíz-6 Kft-vel 2016 márciusában szerződést bontott – viszont nyolc hónappal később már csak 90 milligrammot mért, miközben a telepen a műszaki állapotokat illetően lényegi változás nem történt.

Ezt nemcsak a saját felvételeink és az általunk megkérdezett, névtelenül nyilatkozó szakértők tanúsítják, de néhány birtokunkba került levél is.

Az egyikben például a megyei üzemigazgató közli a helyettesével, hogy szakértői vélemény szerint a naményi telepre „befogadható és határértékre megtisztítható” szennyvíz mennyisége napi 536 köbméter, de ezt egy 34  millió forintos beruházással fel lehet tornázni napi 1500 köbméterre.

Emlékeztetőül: a telep most napi 2 – 2,5 ezer köbméter szennyvizet fogad.

Ilyen jellegű beruházás azonban azóta sem történt, vagyis továbbra is az elavult, félig működő, 600 köbméter kapacitású oxidációs árokban próbálnak megtisztítani minimum 2000 köbméter szennyvizet.

A TRV által végzett mérési eredmények értékét némiképp árnyalja, hogy a vásárosnaményi telep által kiszolgált településeken kiugróan magas, 36 forint köbméterenként az ún. vízterhelési díj. A díjat egy bonyolult képlet alapján számítják ki, és ebben az egyik változót a kibocsájtott szennyvíz minősége határozza meg. A más telepek által kiszolgált településeken ez a díj 4 és 10 forint között szóródik.

A szennyvíztisztító telep nemcsak a közművesített nyomó és gravitációs rendszeren – magyarul a csatornahálózaton – keresztül fogad szennyvizet, hanem a környező településekről szippantós kocsikkal begyűjtött kommunális szennyvizet is ide hordják.  Viszont a szippantó autók fogadásra kialakított terület – ahol az aknák és szabályzó egységek vannak – egy telekvita során magánkézbe került, így a szippantóautók közvetlenül az oxidációs árokba ürítik a szennyvizet, mindenféle előkezelés nélkül.

2016 júniusában több alkalommal jártunk a helyszínen, és rejtett kamerás felvételeket készítettünk. Azt találtuk, hogy a berendezések jelentős része üzemképtelen, és szakértőink szerint a felvételek alapján a dolgozók a legalapvetőbb technológiai utasításokat sem tartják be. A telepen szolgálatban lévő TRV-s dolgozónak láthatólag fogalma sincs a biológiai szennyvíztisztításról, így azt sem érti, valójában mi történik a telepen. Megdöbbentő, de azt sem tudta, hogy az itt kezelt szennyvíz egyenesen a Tiszába ömlik.

A TRV Zrt. másik nagy baja

Az Átlátszó bírtokába került kimutatás szerint a TRV Zrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei üzemigazgatóságokhoz tartozó településeken 2016. január 22-i állapot szerint 26 202 darab lejárt hitelességű fő vízóra van.  A vízórák hitelességi ideje a fő merők esetében 4 év – ezt követően hitelesíteni, illetve cserélni kell az eszközöket. Egy kormányhatározat értelmében ez a költség most már a szolgáltatókat terheli.

A közel 1 milliárdos kiadást a TRV Zrt. az önkormányzatokra akarja hárítani a vízközmű bérletidíjak terhére. Akárki is fogja állni a vízórák cseréjének költségét, momentán 26 ezer fogyasztó esetében a TRV Zrt. nem hiteles mérőeszközök után állapítja meg a fogyasztást, és küldi ki a számlát.

Vásárosnamény polgármestere – polgári foglalkozása matematikatanár – kérdésünkre csak annyit mondott: ez egyszerű matek, hogy ha napi 600 köbméter szennyvíz megtisztítására képes a telep, akkor valószínűleg nem képes megtisztítani ennek a három-négyszeresét.

Természetesen megkerestük a TRV Zrt-t is, hogy a teleppel kapcsolatos állításokra reagáljanak, de a két héttel ezelőtt elküldött kérdéseinkre a mai napig nem kaptunk választ.

Értesüléseink szerint a katasztrófavédelem májusban ellenőrzést tartott a naményi telepen, majd ezt követően határozatban szólította fel a TRV-t, hogy 2016 októberéig normalizálja a helyzetet. Kérdés, hogy ezt a TRV miből fogja megtenni, hiszen a három megyét lefedő vízközműves állami gigaszolgáltató számára láthatólag a veszteségminimalizálás a legfontosabb szempont, pénzt költeni nem akar – a rezsicsökkentett közműszolgáltatás új rendszerében a vagyonától és jogkörétől megfosztott önkormányzatra hárul ez a feladat is.

Vagy megteszi, vagy megy továbbra is napi 2000 köbméter csak papíron megtisztított szennyvíz a Tiszába.

Becker András – Móricz Csaba

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom