Bezárás
Cikkek

Már a csata előtt nyert a kuruc.info a büntető igazságszolgáltatással szemben

Van abban valami hátborzongató, hogy aznap ad hírt a közmédia a Btk. új, a bűncselekményt megvalósító közlések kínai modell szerinti kötelező szolgáltatói blokkolását is lehetővé tevő szabályainak első alkalmazásáról, amikor Rogán Antal és Harrach Péter éppen a „bizonyos közösségi szimbólumokat és értékeket sértő” tartalmak és vélemények korlátozására vonatkozó javaslattal kovácsol politikai tőkét (bármit is értsenek ez alatt).

Törlés kontra blokkolás

A jogsértő tartalom nem maradhat az interneten, a bűncselekményt megvalósító különösen nem. Így a bíróság azt, aki felel a tartalomért (és nem utolsó sorban azt képes is leszedni) elsősorban arra kötelezi, hogy a jogsértő tartalmat törölje (ezt a magyar jog az adat eltávolításának hívja). A kötelezett a magyar jogban a tárhelyszolgáltató: ő akkor is elérhető, hogyha a honlap szerkesztője – mint a kuruc.info esetében – nem is ismert.

Természetesen a törlés is korlátozza a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, de ha bírói döntés alapján és a büntetőeljárás garanciái mellett történik, akkor nemhogy nem sérti ezeket, hanem kifejezetten szükséges ahhoz, hogy ezeket a jogokat alkotmányosan, más alapjogok sérelme nélkül gyakorolják.

A blokkolás (az adat hozzáférhetetlenné tétele) csak első látásra tűnik hasonlónak, valójában ugyanis sokkal problematikusabb és veszélyesebb műfaj. Ha az állam szembesül azzal, hogy az általa nem ellenőrizhető tárhelyszolgáltatóknál nem tudja elérni a szerinte jogsértő tartalmak törlését, akkor alternatív utakat keresve eljut addig, hogy mindegy, hogy fent van-e a tartalom a neten, elég, hogyha itthonról nem látni. Ezért aztán az internetszolgáltatókat kötelezi arra, hogy az adott tartalmat blokkolják előfizetőik számára. Így az eredeti adat elérhető marad, az állam viszont technikailag alkalmassá válik arra, hogy maga határozza meg azt, hogy a polgárai mit láthatnak az internetből.

A kuruc.infó blokkolásáról

Sokakkal együtt meggyőződésünk, hogy amíg azok egyéni jogokat nem sértenek vagy veszélyeztetnek közvetlenül, addig a legkárosabb, legfelháborítóbb vélemények ellen is csak a nyilvános vita nyújthat hatékony védelmet és adhat megfelelő választ egy demokráciában. Információs társadalomban élünk, a destruktív tartalmakhoz az emberek akkor is hozzáférnek, ha ezt az állam minden erejével próbálja megakadályozni: a tiltás a mainstream médián kívüli felületeknek inkább reklámot, az összeesküvés-hívőknek pedig visszaigazolást jelent.

Ám szerintünk a Fővárosi Törvényszéknek a kurucinfós holokauszttagadó cikk és kommentjei miatt született elsőfokú döntése kapcsán mégsem az önkényuralmi rendszerek által elkövetett bűnök tagadása tényállás és a szólásszabadság viszonya az érdekesebb kérdés. Az ügy jogi útra terelése ugyanis – a TASZ jogsegély-felajánlása mellett sem – lehetett volna elég csábító ahhoz, hogy a kuruc feladja a gondosan őrzött – bár például a domain-tulajdonos személyének feltárásával éppen az Átlátszó által veszélyeztetett – névtelenséget, márpedig ez feltétele lenne annak, hogy bármilyen jogorvoslati eljárás induljon az ügyben.

Korábbi cikkeink a kurucinfóról

Kurucinfós cikkek után verték meg az érpataki jogvédőt – itt a jegyzőkönyv

Kuruc.info: nem csak a domain, a bankszámla is Bela Vargáé

Kuruc.info – az ORFK léphetne, ha akarna

Bemutatjuk a kuruc.info tulajdonosát

Úgyhogy az nem most fog kiderülni, hogy fenntartható-e ez a büntetőtényállás. Az viszont jó eséllyel igen, hogy mi lesz a kötelező szolgáltatói internetblokkolás sajátos magyar modelljének a sorsa.

A bűncselekményt megvalósító internetes tartalmak eltávolítására, vagy ha az nem megy, akkor blokkolására létrehozott KEHTÁ-ról (a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa – komolyan ez a neve) annak idején, a vonatkozó törvények elfogadásakor hosszan írtuk, és úgy gondoltuk, hogy semmi értelme, viszont legalább veszélyes.

Hiszen ha behoznak egy puskát a színpadra, ami ráadásul közröhej közepette csütörtököt mond, akkor nagy az esély rá, hogy végül valahogy mégis elsütik. Nagyon úgy tűnik, hogy ez így is lesz: úgyhogy még mielőtt valaki felhőtlenül elkezdene örülni annak, hogy a különleges személyes adattal való visszaélést rendszeresen elkövető kuruc.infóval szemben a magyar állam végre hatékonyan fel tud lépni, nézzük meg, hogy ez minek alapján és hogyan történik.

Sajnos minden, amitől tartottunk, beigazolódni látszik. Egyrészt az eljárás egy 2013. júliusi cikk és kommentjei miatt indult a Tett és Védelem Alapítvány 2013. augusztusi feljelentése nyomán. Azaz a cikk másfél éve elérhető az interneten bárki számára, azt már senki nem olvasná, ha most a portál nem tudta volna még egyszer eladni a bírósági ítélet miatt.

Ez nevetséges. Különösen akkor, ha megkérdezzük, hogy mi tartott ennyi ideig egy olyan cikk miatt indult nyomozásban, amelyben nincs mit nyomozni az elkövető személyén kívül, amit viszont nem sikerült felderíteni, ugyanakkor a büntetőeljárási törvény alapján a tartalom leszedésére való kötelezésre vonatkozó rendelkezést (az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét) a nyomozás első napján is meg lehetett volna hozni.

A végleges elérhetetlenné tételhez szükséges feltételek pedig szintén kiderülhettek volna pár hónapon belül tisztességes nyomozás esetén. Esetleg azt tartott másfél évig kideríteni, hogy nem tudják azonosítani az elkövetőt? Ugyanis ennek megállapítása kell ahhoz, hogy a most alkalmazott eljárásban elrendelhető legyen az oldal végleges hozzáférhetetlenné tétele.

A rendőrségnek a nyomozás során ismét, immár sokadjára nem sikerült felderítenie, hogy kik tették közzé a bűncselekményt megvalósító tartalmat, kik írták azt, illetve kik szerkesztik magát a portált. Ez szintén nevetséges: messze nem elsősorban a holokauszttagadó cikk miatt, hanem az egyének sérelmére a szájton elkövetett, a szabad véleménnyilvánítás védelme alá semmilyen értelmezés szerint nem sorolható bűncselekmények felderítetlensége miatt.

Végül az elsőfokú döntés, azaz az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése utáni eljárás tényleg úgy néz ki, ahogy az MTI a Fővárosi Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása alapján írja:

„A bíróság egy munkanapot biztosított az amerikai székhelyű tárhelyszolgáltatónak arra, hogy a cikket tegye végérvényesen elérhetetlenné, illetőleg törölje adatbázisából.[…] Ha az amerikai tárhelyszolgáltató nem tesz eleget határidőben a végzésnek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium jogsegélykérelemmel fordulhat az Egyesült Államok hatóságaihoz. Ha ez is eredménytelen lenne, akkor a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szólítja majd fel Magyarország összes internetszolgáltatóját, hogy tegyék elérhetetlenné a holokauszttagadó cikket.”

Azt már nem írták bele, hogy ezt követően jön majd a kuruc szerkesztője, megváltoztat az url-ben egyetlen karaktert, és kihozza a cikket újra a címlapon, így aztán kezdődhet az egész elölről. (Nem ötleteket adunk, megírták, hogy blokkolás esetén újra közzéteszik a cikket, de nem kellett hozzá madárbélből jósolnunk két éve, amikor előrevetítettük, hogy ez fog történni.) Merthogy a blokkolás az adott oldalra szól. Ez minden eddiginél nevetségesebb, a kurucosok egymás hátát csapkodják majd a röhögéstől.

Mi legyen ehelyett?

Van tehát egy blokkolási rendszerünk, amiben – mint ezt már két éve is írtuk – az NMHH feketelistája, illetve az ehhez kapcsolódóan kiépített jelző- és ellenőrzési rendszer pont ugyanannyira alkalmas technikailag néhány honlap, mint a fél internet elérésének megakadályozására. Ráadásul a KEHTA a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlenül működik, lévén maga a feketelista nem nyilvános. Ez pedig nagyjából megjósolhatóvá teszi a következő időszak történéseit.

Egy ideig próbálkozik majd az igazságszolgáltatás a mostani szabályokkal. Ennek során lassan mindenki számára egyértelmű lesz, hogy a bírósági eltávolítás és blokkolás jelenlegi rendszere alkalmatlan a cél elérésére. Ekkor viszont az ügy már lendületben lesz, így előbb a (jelenleg csak gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény és terrorcselekmény esetén lehetséges) ideiglenes blokkolás kiterjesztésének, aztán teljes honlapok blokkolásának, végül a bírói kontroll nélküli blokkolásnak az igénye jelenik majd meg.

Ehhez képest amit szerintünk csinálni kellene:

1. Felgyorsítani a hasonló büntetőeljárásokat: semmi nincs egy ilyen eljárásban, amit párhetes átfutással ne lehetne felderíteni és eldönteni. Ha az ügy valamiért mégis összetettebb, akkor legalább a cikk tárhelyszolgáltató általi ideiglenes eltávolítását elrendelő döntést meghozni néhány napon belül.

2. Nagyon gyorsan elfelejteni a blokkolást, az így felszabaduló kapacitásokkal viszont rendesen utánamenni az anyaországuk joga szerint is bűncselekményt megvalósító tartalmat megtűrő külföldi tárhelyszolgáltatóknak.

Sepsi Tibor

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Best of 2014

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!

Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat

Vadászháza épült Semjénéknek Gánton

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén

Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása

Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom