Háború Ukrajnában – ez történt júniusban

Új frontot nyitott Oroszország az ukrajnai háborúban, de ez nem vezetett áttöréshez. Svájcban békekonferenciát tartottak, ami felemás eredményt hozott Ukrajna számára, hiszen a gyűlésen nem vett részt Kína. Az újrainduló amerikai fegyverszállítások látható eredményt hoznak Ukrajnában, az elmúlt hónapban feltűnően csökkent például az orosz légi- és rakétacsapások száma.

A hónap legfontosabb fejleménye: békekonferencia Svájcban

Közel 100 ország vett részt azon a békekonferencián, amely Ukrajna és az őt támogató országok béketervét hivatott erősíteni. A konferencia valójában nem hozta látható közelségbe a tűzszünetet vagy békekötést, hiszen a csúcson az agresszor fél, Oroszország részt sem vett. Jelentőségét inkább az adja, hogy rámutat a nemzetközi közösség hozzáállásához a háborúhoz.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A június közepén tartott békecsúcshoz vezető folyamatot még 2022-ben indította el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amikor bemutatta saját 10 pontos béketervét, amit később több ország (elsősorban a NATO tagállamai) is támogatott. A konferencia most elfogadott közös nyilatkozata több helyen is hasonlít az ukrán békeformulára, legfontosabb eleme, hogy

bármely béke alapja Ukrajna területi épségének megőrzése kell, hogy legyen

– ez ellentétben áll Oroszország minimális stratégiai kitűzéseivel, mivel Moszkva öt keleti ukrán régiót (amelyek jelentős részét még nem sikerült elfoglalni) az Orosz Föderáció részévé nyilvánították.

Zelenszkij ukrán elnök és Kamala Harris amerikai alelnök a svájci békecsúcson. Forrás: x.com/VP/

Ukrajna számára sikert jelent, hogy igen széles koalíció sorakozott fel a béketerv mellett, az aláíró 81 ország között az európai és észak-amerikai országok mellett számos, latin-amerikai, közel-keleti, afrikai és kelet-ázsiai állam is található. Megjegyzendő, hogy – a kormányzati retorika ellenére – Magyarország is az aláírók között található. Június elején Szijjártó Péter még egy belorusz tévének nyilatkozva azt mondta, lehet, hogy Magyarország sem vesz részt, hiszen az oroszokat sem hívták meg.

A kormánysajtóból szinte teljesen kimaradt az, hogy Magyarország is aláírta a békejavaslatot, amely szerint az oroszoknak ki kellene vonulniuk a megszállt ukrán területekről.

Ehelyett több helyen úgy mutatták be a közös nyilatkozatot, mint a „háborúpártiak” újabb összeesküvését a háború fokozására. Az Origo például így értékelte a gyűlést: „vasárnap zárult a kétnapos svájci békekonferencia, amely csak a nevében karolta fel a békét, a valóságban a résztvevők éppen a háború fokozása felé tettek komoly lépéseket (…) Miután lesöpörték az asztalról Putyin békejavaslatát, a résztvevők elfogadtak egy záróközleményt, ami a legkevésbé se a békekötést szolgálta (…) Az eseményen résztvevő nyugati politikusok továbbra sem hajlanak a kompromisszumra, a céljuk pedig továbbra is az, hogy két vállra fektessék Moszkvát.” A tudósításból teljesen hiányzott az a tény, hogy az „újabb, háború felé tett lépésnek” nevezett nyilatkozatot Szijjártó is támogatta.

Valójában Ukrajna számára Kína távolmaradása jelentett főleg diplomáciai kudarcot. Kína meghívást kapott a békekonferenciára, és a korábbi, hasonló tárgyalásokon kínai küldöttek is részt vettek. Kína még tavaly bemutatott egy saját béketervet, ami nem mond ellent a most elfogadott svájci nyilatkozatnak – a tavalyi kínai terv szintén abból indult ki, hogy Ukrajna területi integritását tiszteletben kell tartani, vagyis nem ismerte el Oroszország területi követeléseit. Bár ezt továbbra sem tette meg, Kína távolmaradása a konferenciától azt mutatja, hogy tavaly óta szorosabb lett a kínai-orosz viszony.

A konferenciára válaszul Vlagyimir Putyin saját követeléseit ismertette, ami a négy ukrán megye átadásához és a bármikori NATO-csatlakozásról való lemondáshoz kötné egy fegyverszünet (azaz még nem egy békeszerződés) megkötését. A gyakorlatban egy ilyen megegyezés lehetővé tenné a jövőben Ukrajna teljes orosz befolyás alá vonását, ami arra utal, hogy Oroszország céljai nem változtak a háború kezdete óta. A háború elején kiszivárgott írások rámutattak, hogy az orosz invázió célja az „orosz világ” részének tekintett Ukrajna („kis-Oroszország”) teljes elfoglalása (akár az Orosz Föderációhoz való csatolással, akár egy Belaruszhoz hasonló államszövetség megteremtésével).

Ugyanez jelent meg a februári Tucker Carlson-féle Putyin-interjúban, ahol az orosz elnök szintén nem a propagandában sokszor előkerülő indokokkal magyarázta a megszállást (orosz nyelvű lakosság védelme, NATO-terjeszkedés, biolabor-hoax), hanem arra hivatkozva, hogy Ukrajna történelmileg orosz terület.

Mi történt a frontokon?

• Elakadt a májusban megkezdett orosz offenzíva Harkiv megyében, nem sikerült újabb településeket elfoglalni.
• Donyeck megyében új állásokat foglaltak el az oroszok, de nem sikerült áttörést elérni.
• Csökkent az orosz tüzérség fölénye, de még mindig háromszorosa lehet az ukránokénak.

Júniusban továbbra is állóháborúhoz hasonló állapotok jellemezték az ukrajnai frontokat. Támadó hadműveleteket továbbra is főleg az oroszok indítanak, de jelentős áttörést nem értek el júniusban. Avgyijivka és Donyeck városoktól nyugatra, a korábbi frontvonaltól néhány kilométerre jutottak csak nyugatabbra.

Továbbra is jellemző, hogy gyors, meglepetésszerű gépesített támadásokat egyik fél sem tud végrehajtani.

Korábban Oroszország csak a tüzérségi fölényére támaszkodva tudott korlátozott eredményeket elérni, hosszan tartó, a védőket gyalogsági rohamokat támogató ágyúzással tudta visszaszorítani (ennek a taktikának az eredménye lett például Bahmut és Avgyijivka elfoglalása). A frontok befagyása jelentős részben annak tudható be, hogy kiegyenlítettebbé vált a tüzérség ereje a két oldalon: ukrán vezérkari források szerint júniusban az orosz ágyúk háromszor annyi lőszert használtak el, mint az ukránok – ez ugyan soknak hangzik, ám az előző hónapban még ötszörös volt a fölény, a háború első hónapjaiban pedig ennél is nagyobb, 10-15-szörös.

A változás nagyrészt a májusban újra érkező amerikai katonai segélynek tulajdonítható, aminek a légvédelmi eszközök mellett részét képezik a 155 mm-es tüzérségilövedék-szállítmányok is.

Az amerikai lőszerek mellett június végén elkezdtek beérkezni a Csehország kezdeményezésére összegyűjtött tüzérségi lövedékek is,

bár a megrendelt 800 ezer lövedék fele már biztosan késve érkezik meg Ukrajnába.

Az orosz erők még májusban nyitottak új frontot Harkiv megyében, ahol hamar elfoglaltak több határ menti falut, azonban a kezdeti lendület hamar megtört, különösen azután, hogy Ukrajna partnerei hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is használják az ukránok. Így sebezhetőbbé váltak a Harkivba benyomuló orosz csapatok utánpótlási vonalai. A harkivi offenzíváról itt írtunk részletesebben:

Harkivban júniusban nem mozdultak el érdemben a frontvonalak azután, hogy az ukránok 18-a körül visszafoglalták Tyikhe falut az ostromlott Vovcsanszktól keletre.

A harkivi harcok miatt mindkét fél a front más részeiről helyezett át csapatokat az északi frontra, így a délebbi frontszakaszokon nagyjából megmaradt a korábbi erőegyensúly, annak ellenére, hogy az ukrán hadsereg továbbra is nehezebben tudja pótolni az emberveszteségeit.

Mi történt a hátországokban?

• Jelentősen csökkent júniusban az orosz légicsapások intenzitása, ami összefügg az amerikai légvédelmi eszközök beérkezésével és a szűkülő orosz lehetőségekkel.
• Beérett azonban az ukrán energia-infrastruktúra bombázása, hosszú áramkimaradásokra készülnek Ukrajnában.
• Oroszország után az ukrán hadsereg is fegyencek közül toboroz katonákat.

A légiriadókról tájékoztató alerts.in.ua statisztikája szerint júniusban 2060 alkalommal szólaltak meg a légoltalmi szirénák Ukrajnában, kevesebbszer, mint májusban (2192). Rakéta vagy bomba becsapódásáról 268 alkalommal jelentettek, csaknem fele annyiszor, mint májusban, sőt, a mostani az egyik legalacsonyabb szám 2022 decembere óta.

A jelenség ismét az amerikai katonai segéllyel függhet össze, amelyben prioritást kaptak a Patriot légvédelmi rakéták.

További ok lehet, hogy Oroszország kevesebb helyről tud biztonsággal rakétákat indítani: Ukrajna az elmúlt hónapokban először kapott nagyobb számban nagy hatótávú ATACMS rakétákat (amiket immár oroszországi célpontok ellen is használhatnak). Ezek fenyegetést jelentenek az ukrán határhoz közeli katonai repülőterekre.

Hasonló a helyzet a tengeren: júniusban  ukrán források szerint az Azovi-tengerre vonták vissza a cirkálórakétákat hordozó orosz hadihajókat. Erre azért volt szükség, mert a Fekete-tenger már nem volt elég biztonságos az ukrán tengeri drónok miatt.

Hosszú távon azonban a korábbi orosz légicsapások nehezen kijavítható károkat okoztak az ukrán energia-infrastruktúrában. Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo hálózatüzemeltető vállalat vezetője június közepén jelentette be, hogy

több régióban hosszú – esetenként akár napi 20 órás – áramkimaradásokra kell számítani

még legalább július végéig, az ukrán atomerőművek reaktoregységeinek javítása miatt.

Békeidőben a nukleáris energiát pótolnák az egyéb erőművek, ám ezek a háború alatt súlyos károkat szenvedtek: Zelenszkij elnök szerint a teljes energetikai kapacitás csaknem fele elveszett a háború kezdete óta.

Ukrajna számára ennél is súlyosabb problémát okoz a katonai veszteségek pótlása: bár áprilisban kibővítették a hadkötelesek körét, a most mozgósított tartalékosok még hónapokig nem érkeznek meg a frontra. A mozgósítás elégtelen voltára utal, hogy májusban a parlament lehetővé tette elítéltek besorozását – azóta a Washington Post szerint közel 3000 embert engedtek ki a börtönből, akik szabadságukért cserébe katonai szolgálatot vállalnak.

A fegyencek besorozása eddig orosz gyakorlat volt, ebben kezdetben a Wagner Csoport járt élen, később a Storm-Z nevű büntetőszázadokban újra tízezres nagyságrendben érkeztek elítéltek a frontra. Az új ukrán törvény alapján nem lehetnek katonák azok, akik súlyos bűncselekményeket követtek el, beleértve a gyilkosságot, nemi erőszakot, terrorizmust, kábítószer-kereskedelmet és hazaárulást. Az orosz Storm-Z egységek kevésbé voltak válogatósak, ezek többek között elítélt sorozatgyilkosokat is kihoztak a börtönből.

Mi történik a nemzetközi színtéren?

• Szerbia elismerte, hogy közvetítőkön keresztül több százmillió euró értékben adott el fegyvert Ukrajnának.
• Putyin új stratégiai megállapodást kötött Észak-Koreával, majd Kínában és Vietnámban tárgyalt.

Szerbia a NATO-n és az EU-n kívüli országként eddig jellemzően lavírozott a Nyugat és Oroszország között. Felmérések szerint a szerb lakosság mintegy 70 százaléka Oroszországot támogatja a háborúban; a szerb kormány például – legalábbis hivatalosan – nem küldött fegyvereket Ukrajnának, de nem ismerte el jogosnak Oroszország területi követeléseit sem.

Amikor 2023-ban titkos iratok szivárogtak ki a Pentagonból, az egyik arról számolt be, hogy Szerbia titokban kötelezettséget vállalt fegyverek küldésére Ukrajnának. Aleksandar Vucic szerb elnök ezt akkor tagadta, azonban a most júniusban megjelent hírek igazolni látszanak a tavalyi Pentagon-iratot.

A Financial Times cikke szerint a háború kezdete óta 800 millió euró értékben szállítottak szerb lőszert Ukrajnába. Bár a szerb kormány közvetlenül nem szállított fegyvereket Ukrajnának, harmadik feleknek adott el lőszert, akik később továbbszállították azt Ukrajnába.

Vucic később elismerte, hogy valóban kötöttek lőszerüzleteket az Egyesület Államokkal, Spanyolországgal és Csehországgal, arra utalva, hogy nem volt titok, hova kerülnek valójában a lőszerek.

„Még ha tudom is, hogy a lőszer hová kerül, ez nem az én dolgom. Az én feladatom az, hogy biztosítsam, legálisan kereskedjünk a lőszereinkkel, hogy eladjuk azokat. Gondoskodnom kell a népemről, ennyi. Ez minden, amit mondhatok. Vannak barátaink Kijevben és Moszkvában is. Ők a mi szláv testvéreink”

– fogalmazott a szerb elnök.

Oroszország hatalmas hazai hadiipari termelése mellett is támaszkodik importra, bár kevés partnerre számíthat. Bizonyíthatóan eddig Belarusz, Észak-Korea és Irán szállított nagy számban hadianyagot Oroszországnak. Szavakban eddig Észak-Korea állt ki a leghatározottabban Putyin ukrajnai inváziója mellett, és milliós nagyságrendben szállított tüzérségi lőszert Oroszországnak.

Júniusban Putyin tovább erősítette a szövetséget Észak-Koreával: phenjani útján új stratégiai megállapodást jelentett be, amely formailag egy védelmi szövetségnek nevezhető. Az új orosz-észak-koreai stratégiai megállapodásra reagálva Dél-Korea jelezte, felülvizsgálhatja az Ukrajnának történő fegyverszállítással kapcsolatos politikáját. Szöul eddig tartózkodott a halálos fegyverek szállításától, csak humanitárius segélyeket küldött.

Putyin és Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora 2023-ban. Forrás: x.com/nexta_tv

Putyin Észak-Korea mellett Vietnámban tárgyalt, ahol több megállapodást is aláírtak, például nukleáris és tudományos együttműködésről – katonai megállapodásról nem érkezett hír, és kérdéses, hogy Vietnám jelentős hadiipari segítséget tudna nyújtani Oroszországnak.

Kína, Putyin másik tárgyalópartnere már komoly hatással lehet a háború egyensúlyára – májusban a brit védelmi miniszter állította, bizonyítékok vannak rá, hogy Kína katonai támogatást nyújt Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Hosszú ideje tudott, hogy Kínában gyártott, nem közvetlen katonai célú termékeket az orosz hadiipar használ fel, és az is, hogy a szankciók miatt kieső orosz export jó részét Kína veszi fel. Olyan direkt katonai segítséget azonban nem kapott Oroszország Kínától, mint amilyet Észak-Koreától kapott.

Kína számára problémákat is okozhat Oroszország és Észak-Korea katonai együttműködése. Tong Zhao, a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa a Reutersnek adott interjújában azt mondta, „Kínának vannak bizonyos fenntartásai Észak-Korea Oroszországgal való elmélyülő katonai együttműködésével kapcsolatban, amely alááshatja Peking közel monopolhelyzetben lévő geopolitikai befolyását Phenjan felett (…) Kína arra is ügyel, hogy ne keltse azt a benyomást, hogy Peking, Moszkva és Phenjan között de facto szövetség alakuljon ki, mivel ez nem lenne hasznos Kína számára a kulcsfontosságú nyugati országokkal való gyakorlati együttműködés fenntartásában”.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs