Véletlenül élesítették az orosz állami hírportálok azt a győzelmi jelentést, amit Ukrajna sikeres megszállása esetére szántak. Az „ukrán kérdés megoldásáról” szóló, később törölt cikkből következtetni lehet arra, milyen célokkal és reményekkel kezdte meg az Ukrajna elleni inváziót Oroszország.
„Új világ születik (…) Oroszország helyreállítja az egységét – legyőztük 1991 szörnyű tragédiáját (a Szovjetunió felbomlása – a szerk.)” – ezekkel a szavakkal kezdődik az az Ukrajnáról szóló győzelmi jelentés, ami rövid időre több orosz állami hírportálon is megjelent február 26-án, majd hamar el is tűnt. Az írást a Bellingcat oknyomozó csoport igazgatója, Christo Grozev vette észre és archiválta. A cikk alapján – szemben azzal, amit az orosz diplomácia később állított – Putyin célja a támadással egész Ukrajna megszállása volt, az ukránokat „kis oroszoknak” nevezi és visszaoroszosításukról beszél.
Christo Grozev azt írta, a február 26-án a ria.ru állami híroldalon jelent meg Pjotr Akopov írása, akit orosz források „a Novosztyi tájékoztatási ügynökség szemleírójaként” jellemeztek. A cikk pár percig volt azonban csak éles, hamarosan eltűnt az oldalról, de a Wayback Machine archívuma megőrizte, így ezen a linken most is elérhető az orosz nyelvű szöveg.
Yesterday, multiple Russian state media published an extremely shocking, even for Kremlin standards, essay: it presumed „Putin solved the Ukrainian question for ever” – i.e. it presumed Russia took over Ukraine and essentially annexed it into a forever-new–old-union. But… https://t.co/d1hRTWvLfk
— Christo Grozev (@christogrozev) February 27, 2022
Úgy tűnik, a cikket előre megírták, és félretették arra az esetre, ha az orosz haderő gyors győzelmet arat Ukrajnában –
ez látszólag igazolja azokat a nyugati értesüléseket, hogy Moszkva nem számított arra, hogy az ukránok komoly ellenállást fognak kifejteni,
hanem villámgyors bevonulásra készültek, és meglepte őket az ukrán védelem erőssége.
Grozev felhívta rá a figyelmet, hogy a cikket nemcsak a ria.ru, hanem más állami csatornák, például a sputniknews.ru is megjelentette, ami miatt az abban leírtak hivatalos álláspontnak tekinthetők.
Az élesítés körülményeinél is érdekesebb, milyen sorsot szánt Ukrajnának a Kreml. A szerző a cikk elején egyértelművé tette, hogy
az ukrajnai invázió sikere „az orosz világ” egyesülését, „Oroszország történelmi egyesítésének helyreállítását” jelentené.
A hivatalos orosz politika az ukrán háborút két fő okkal próbálta igazolni: egyrészt a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság védelmével és két szakadár köztársaságuk elismerésével, másrészt Ukrajna NATO-semlegességének megőrzésével. A legutóbb Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője mondta azt, hogy „Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása”, ehelyett Ukrajna megtámadásának célja az önvédelem és „a Donyec-medencei problémáknak a minszki egyezmények keretében történő megoldása”. A megjelent cikk viszont nem arra utal, hogy Moszkva megelégedne egy semleges, ütközőállammá váló Ukrajnával, ehelyett célként jelöli meg Ukrajna integrálását az „orosz világba”.
„Vlagyimir Putyin vállalta – bármiféle túlzás nélkül – a történelmi küldetést, hogy nem hagyja a következő generációk feladatául az ukrán kérdés megoldását” – írta Akopov. Szerinte Ukrajna függetlenné válása azt jelentette, hogy egyazon nép – az ukránokat „kis oroszoknak” nevezi – két államba kényszerült, és ezt követően megindult a „kis oroszok” deruszifikációja (orosztalanítása). Apokov célként jelölte meg az orosztalanítás visszafordítását – ezért is fontos Ukrajna megszállása most, mivel ha az ország tovább közeledett volna a nyugathoz, lehetetlenné vált volna az ukránok újraoroszosítása.
Orosz-ukrán háború: hogyan segíthetünk a menekülőknek?
Oroszország csütörtökön hajnalban Vlagyimir Putyin elnök utasítására támadást indított Ukrajna ellen. Már aznap tele voltak a hírek a háborúban érintett városokat elhagyó ukránok fényképeivel, a menekülthullám pedig nem sokkal később a magyar határra is megérkezett. Összeszedtük, hogy mit tehet az, aki valahogyan segíteni szeretne az Ukrajnában élőkön vagy a menekülni kényszerülőkön.
A cikk szerint mindez nem jelentené egyből az ukrán államiság megszűntetését, de azt mindenképpen „újra kell strukturálni”, hogy milyen keretek között (a CSTO, az Eurázsiai Unió vagy az orosz-belorusz Államszövetség új tagjaként), és hogy milyen határok között, az másodlagos kérdés (nincs már szó tehát arról, hogy a háború a kelet-ukrajnai határvita rendezése miatt lett volna szükséges).
A cikk az „orosz újraegyesítést” egy nagyívű geopolitikai vízióba is belehelyezi: mint írja, ahogy Európa az egység felé halad, az „orosz világnak” is ezt kell tennie. Apokov úgy fogalmaz, a német egység
„csak Oroszország jóindulatának köszönhetően” valósulhatott meg, hálátlanság lenne ezért az Európai Uniónak akadályozni az „orosz egység” megvalósulását.
Azt is írja ugyanakkor, hogy szerinte az európai egység kudarcra van ítélve, mert azt továbbra is az „angolszász ideológiai, katonai és geopolitikai kontroll” alatt próbálják elérni. Szerinte az orosz fenyegetés hiába hozza össze a nyugatot, Európa ennek hatására csak még erősebben támaszkodik majd az Egyesült Államokra, és emiatt az európai egység „középtávon szét fog esni”.
„A többközpontú világ végre valósággá vált”
– fogalmaz a szerző. „Kína, India, Latin-Amerika és Afrika, az iszlám világ és Délkelet-Ázsia – senki sem hiszi, hogy a Nyugat uralja a világrendet, nemhogy meghatározza a játékszabályokat. Oroszország nem egyszerűen kihívta a Nyugatot, hanem megmutatta, hogy a nyugati globális dominancia korszaka teljes mértékben és végérvényesen befejezettnek tekinthető.” A cikk szerint a kialakuló „új világrendet” több „civilizáció és hatalmi központ építi majd fel”.
Zubor Zalán
Címlapkép: a moszkvai Kreml épülete (Forrás:westend61.de szabad felhasználású fotó)
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
A találkozók többsége Moszkvában zajlott, kisebb része Budapesten. Kigyűjtöttük a kormány hivatalos honlapjáról az összes eddigi Orbán-Putyin megbeszélés dátumát, helyszínét és témáját.
Miközben a magyar kormány saját elmondása szerint minden Oroszország elleni szankciót támogat, és elítéli Putyin agresszióját, a közmédia a háború kezdetén mintha finoman Ukrajna ellen próbálta volna hangolni a közvéleményt, és relativizálni Moszkva felelősségét.
A háború kitörése előtt két évvel, 2020-ban készült felmérésből kiderül: annak ellenére, hogy szinte az összes európai NATO-tagország számára fontos...
A 2022. február 24-én az Ukrajna ellen indított orosz hadművelet megrázta az európai közvéleményt, de Oroszországnak és az Európai Uniónak...
