Mélypontra estek a katonai támogatások két évvel az ukrajnai háború kitörése után

Az európai országok mostanra több katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, mint az Egyesült Államok, azonban ha az amerikai támogatást megszűnne, az európai partnereknek még így is meg kéne duplázniuk a katonai szállítmányaikat, ha pótolni akarnák a kieső amerikai támogatást. Ez nehezen elképzelhető, hiszen az eddigi szerződésekben vállalt felszerelés közel felével is késlekednek az európai államok.

Két évvel a nyílt háború kitörése után kritikus szintre csökkentek az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások. A legnagyobb problémát az amerikai szállítmányok leállása okozza, ami közvetlenül a Republikánus párt politikusainak kongresszusi obstrukciójához kapcsolódik. Az új amerikai segélycsomag híján az európai országok váltak a megtámadott ország fő hadianyag-szállítóivá, de csak akkor, ha az ígért hadianyag-mennyiséget vesszük figyelembe – ennek jelentős része ugyanis még csak papíron létezik.

Kritikus amerikai segítség

A 2022 február 24-én megkezdődött orosz invázió után az ukrán védők elsősorban az Egyesült Államok katonai szállítmányaira hagyatkoztak. Az elmúlt két évben az Egyesült Államok 75 milliárd dollár értékű segélyt különített el Ukrajnának, ebből 46 milliárdot tett ki a katonai támogatás (fegyverek, lőszerek és kiképzés támogatása), a maradék humanitárius és gazdasági (újjáépítési, pénzügyi) segély.

Bár a katonai támogatásokat a kormányzati kommunikációban és a sajtóban is dollárértékben adják meg,

valójában nem arról van szó, hogy Ukrajna pénzt kap fegyverekre, vagy hogy a nyugati partnerek ebből a pénzből fegyvert vásárolnának Ukrajnának.

Az amerikai segítségnyújtás nagyrészt úgy zajlott, hogy Ukrajna az amerikai fegyveres erők raktáraiból kapott katonai eszközöket. Ezek értékét számolták ki a döntéshozók, majd az amerikai kongresszus az átadott eszközök pótlására biztosított forrásokat a Pentagonnak, ami ebből az amerikai hadseregnek gyártatott új fegyvereket.

Ukrajna elsősorban nem a csúcstechnológiás fegyverekből kapott, hanem már a leszereléshez közel álló eszközökből: erre a legjobb példa az M2 Bradley lövészpáncélosok, amiket 1981-ben kezdtek el gyártani, vagy a ’60-as évekből származó, először Vietnamban bevetett M113 csapatszállítók.

Hónapok óta ül a kongresszus az új csomagon

Az amerikai kongresszus utoljára 2022 decemberében fogadott el egy pénzügyi keretet Ukrajna támogatására, ebből a következő évben juttattak fegyvereket Kijevnek. Az akció teljes költsége az amerikai védelmi költségvetés töredékét teszi ki: 2022-ben az Egyesült Államok mintegy 776, 2023-ban mintegy 851 milliárd dollárt költött katonai célokra, ezen belül az Ukrajnával kapcsolatos kiadások alig 3 százalékot tesznek ki.

 

2023 végére azonban az ukrán támogatás folytatása belpolitikai viták tárgya lett, miután a Republikánus párt – amely a félidős választásokon többséget szerzett a törvényhozás egyik házában – blokkolni kezdte a Biden-adminisztráció által javasolt új, 60 milliárd dolláros támogatási keretet.

Az Ukrajnának szánt összeget egy nagyobb törvénycsomagban próbálták keresztülvinni a demokraták, együtt az Izraelnek és Tajvannak nyújtott támogatással. A republikánusok azonban jelezték, hogy ezt csak akkor fogják támogatni, ha a törvénycsomagba bekerül az idegenrendészet szigorítása is. Ez bele is került a csomagba, a republikánusok azonban mégis elutasították a javaslatot. Mivel az ellenzék a közelgő választásokon azzal akarja támadni Bident, hogy elnöksége alatt migrációs válság alakult ki a mexikói határon, politikai értelemben egyáltalán nem éri meg számukra a helyzet rendezése, ehelyett a válság elhúzásában érdekeltek, amiért persze a Fehér Házat teszik felelőssé.

A katonai segélyek ügye ennek a játszmának az egyik eszköze lett, ennek eredményeként

az Egyesült Államok több mint egy éve nem tett új vállalást Ukrajna felé,

miközben a korábbi keretből a korábbiakhoz képest már csak minimális mennyiségű fegyvert tudnak biztosítani. Az amerikai fegyverszállítások tehát hónapok óta takaréklángon vannak, és az amerikai kongresszusi viták tovább nyújtják a problémát.

Februárban a kongresszus egyik kamarája, a Szenátus megszavazta az ukrán-izraeli-tajvani katonai csomagot, a korábban követelt, majd elutasított idegenrendészeti reform nélkül. A csomagnak azonban még át kellene mennie a Képviselőházon is, csakhogy a republikánus házelnök, Mike Johnson eddig nem volt hajlandó napirendre tűzni azt. Bár léteznek mechanizmusok arra, hogy a házelnököt megkerülve szavazzanak egy törvényről a képviselők, a többségi frakciót vezető Johnson támogatása nélkül a csomag sorsa kétséges.

Nagyon hiányzik a tüzérségi lőszer

Az Egyesült Államok bizonyos mértékben továbbra is tudja támogatni Ukrajnát: korábban megkötött, hosszú távú szerződések alapján továbbra is tudnak szállítani bizonyos eszközöket. Azt pontosan nem lehet tudni, milyen eszközöket tudnak még szállítani, de a Pentagon néhányat megnevezett azokból az eszközökből, amelyekből új kongresszusi finanszírozás hiányában nem tudnak eleget szállítani: ilyen például a Patriot légvédelmi rakétalőszer, Javelin páncéltörő rakéták és a 155 mm-es tüzérségi lövedékek.

Ukrajna ez utóbbiból küszködik a legnagyobb hiánnyal: a 2022 óta folyó háborúban a hagyományos tüzérség központi szerepet játszik, és e téren az oroszok csaknem végig fölényben voltak. A 155 mm-es lőszerből kevés NATO-ország halmozott fel készleteket, és a gyártási kapacitások is korlátozottak (ennek egyik oka, hogy a hagyományos tüzérség kevésbé fontos a NATO-doktrínában, csakhogy az ukránok ezt nem tudják alkalmazni modern légierő híján).

 

A Wall Street Journal becslése szerint míg a tavalyi ellentámadás alatt az ukrán tüzérség rövid ideig előnyre tett szert, a 2024-es év elejére visszatért az orosz tüzérségi fölény. Az ukránoknak a korábbiaknál is jobban kell tartalékolniuk a lőszert, naponta csak 2000 lövedéket tudnak elhasználni.

Ugyanakkor láthatóan az orosz tűzerő is jelentősen csökkent, hiszen a háború elején még napi tízezres számban lőtték el saját 122 mm-es lövedékeiket.

Ezzel együtt az ukrán lőszerhiánynak már láthatók a hatásai a harctéren: nagyrészt az orosz tüzérségi fölény miatt kényszerültek a védők a donyecki Avgyijikva feladására.

Későn ébredő Európa

Az amerikai segély elmaradozása miatt több európai partner is fokozta Ukrajna támogatását: 2024 első két hónapjában több európai ország rekordösszegű felajánlást tett. Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország hosszútávú biztonsági garanciákról szóló megállapodást is aláírt Kijevvel, ennek része a milliárdos éves nagyságrendű katonai segítségnyújtás is.

 

Statisztikailag ezekkel a felajánlásokkal az európai államok együttesen már átvették az Egyesült Államok helyét mint Ukrajna legfőbb támogatói: a háború kezdetétől 2024 január közepéig az Európai Unió országai összesen mintegy 75 milliárd euró értékű katonai támogatást vállaltak. Ezek jelentős része ugyanakkor hosszútávú vállalás, ami a következő egy-két évben még nem változik fegyverré vagy lőszerré.

A 2024-es felajánlások egyelőre még megközelítőleg sem tudnák pótolni a kieső amerikai támogatásokat:

az eddig nyilvánosságra került adatok alapján eddig 9 ország mintegy 15,5 milliárd dollár értékben ajánlott fel fegyvereket. Ahogy a Kieli Világgazdasági Intézet rámutatott, az európai államoknak meg kellene duplázniuk az eddigi támogatás mértékét, ha az amerikaiak teljesen bedobják a törölközőt.

 

További probléma, hogy az európai katonai felajánlásokat eddig sokszor nem tudták megvalósítani. Ez különösen igaz a közös uniós intézményeken keresztül finanszírozott vállalásokra: A Kieli Intézet adatai szerint, dollárértékben mérve eddig az összes uniós felajánlás közel felét tudták csak teljesíteni Ukrajna támogatói. Ezen belül az egyik fő tétel a közös lőszer-beszerzési program, amely során az EU  1 millió 155 mm-es tüzérségi lövedék leszállítását vállalta márciusig – jelenleg úgy néz ki, ennek nagyjából a felét tudják csak átadni a határidőre.

Ukrajna számára némi reményt adhatnak az egyedileg megköthető fegyverüzletek: az amerikaiak a 2024-ben több úgynevezett körkörös megállapodást kötöttek, ennek részeként az Egyesült Államok például Ecuadornak, Görögországnak és Szlovákiának fizetett, hogy azok fegyvereket adjanak át az ukránoknak. Hasonló megoldást javasolt Petr Pavel cseh elnök is, aki szerint mintegy 800 ezer tüzérségi lőszert lehetne juttatni Ukrajnának Dél-Koreából és afrikai országokból, ha erre hajlandók pénzt áldozni az európai államok.

Szöveg: Zubor Zalán – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: Átlátszó montázs