Dél-dunántúli Együttműködés Rendszere

Bejártuk Tolnát-Baranyát. Az önkormányzati választás előtti sorozatunkban Pécs és Szekszárd került sorra. Nem biztos, hogy a helyieken kívül sokan értesültek e városokban zajló eseményekről, az első helyen az országos nyilvánosság számára szinte láthatatlan a polgármester, a másikon meg nincs is.

Tavaly májusban a szekszárdi közgyűlés – összeférhetetlenségre hivatkozva – megfosztotta tisztségétől a fideszes Ács Rezső polgármestert. Az ügy érdekessége, hogy az indítványt nem csupán az ellenzékiek, de a kormánypárti képviselők is megszavazták – mégpedig kétszer is. Mármint azok a képviselők, akik helyben eddig a pillanatig voltak kormánypártiak, ugyanis a városvezető lemondatásával az ellenzéki érzelmű Éljen Szekszárd frakció került többségbe. Kétszer pedig azért kellett szavazni, mert a polgármester felfüggesztette és újra napirendre tűzte az elmozdítását célzó előterjesztést. Ám még ekkor sem ismerte el a határozat érvényességét, a kormányhivatalnak kellett kimondania, hogy elvesztette pozícióját. Majd ugyanezt a munkaügyi bíróságnak is meg kellett ismételnie.

Ács Rezső azért bukta a városvezetést, mert kiderült: tanácsadó testületének irányításáért évek óta havi háromszázezer forintos megbízási díjat kap, amit a törvény nem tenne lehetővé. Noha az Ácsot leváltó képviselők hangsúlyozzák, hogy elhatározásukban nem ez játszott szerepet, de a polgármester évek óta komolyan akadályozva van tevékenységében. A 2019-es választás után derült ki, hogy súlyos idegrendszeri betegségben szenved, ami később már komolyan korlátozta a mozgásban és a kommunikációban egyaránt. Mindenesetre viharos időszak ért véget Szekszárd történetében, és azóta a várost a helyi nemfidesz erős embere, Bomba Gábor együtt képviseli kifelé Máté Péter fideszes frakcióvezetővel és Gyurkovics János alpolgármesterrel.

Pécs elmúlt évei jóval nyugodtabban alakultak. 2019-ben a sokpárti ellenzéki koalíció a Fidesz tízéves uralmának vetett véget, a polgármesteri székbe pedig a Pécsi Hőerőmű korábbi vezérigazgatója, Péterffy Attila került. S bár a ciklus elején itt sem voltak ritkák a belvillongások, az időszak végére a mérnökből lett politikus teljesen megszilárdította pozícióját, s legalábbis a saját politikai oldalán kikezdhetetlennek tűnik.

Fogyóban

Ami a két a két megyeszékhelyben közös, hogy a helyiek hosszan sorolják a problémákat. A festői környezetben fekvő városok nem feltétlenül tudták megragadni a kínálkozó lehetőségeket az elmúlt években, noha az egy időben jelentős lobbierővel rendelkező Pécs, még az Európa Kulturális Fővárosa címet is megszerezte. A pécsi EKF azonban tankönyvi példája lett, hogy miként ne csináljunk ekkora volumenű projektet. A beruházások nagy része nem szervült a városba, és az önkormányzat a mai napig nyögi az adósságokat.

A baranyai központ amúgy is jól ismert gondokkal küszködik, mintha még mindig nem tért volna magához a szocialista ipar leépítéséből, a közlekedési nehézségek köztudottak: későn és nem biztos, hogy jó nyomvonalon kapott autópályát, Trianon következtében a vasúthálózatból némileg kilóg. Az egykor legnépesebb magyar egyetemen jelentősen visszaesett a hallgatói létszám, és ettől függetlenül is nagy arányban hagyják el a fiatalok a várost és környékét. Ugyanakkor az EKF-et követő másnaposságból lassan talán éledezik a város. A gazdasági élénkülés jelei látszanak itt-ott, és az is sokat számít, hogy a csökkenő létszámon belül nőtt a külföldi hallgatók száma az egyetemen. Ők nem ingázásra rendezkedtek be, és a pénztárcájuk is vastagabb, mint a magyar diákoké.

Pécshez hasonlóan Szekszárdon is jelentős mértékben csökkent a lakosságszám. Az alapvetően mezőgazdasági hátterű város nem tudott profitálni a környék borászati föllendüléséből és a régió turizmusából. Sokan panaszkodnak a helyenként leromlott ingatlanállományra, és a fejlesztések többi megyeszékhelytől messze elmaradó csigalassúságú ütemére. A cikk elején említett konfliktusnak a képviselő-testület és a polgármester között is az volt az egyik kiváltó oka, hogy a legkisebb megyeközpont a Modern Városok Program pénzeinek lehívásában is utolsónak bizonyult.

 

Vörös Baranya?

A bajok nem feltétlenül mutatkoztak meg mindig a két város közéletén. Bár voltak botrányok itt is, ott is, de a helyieknek hosszabb, nyugodt periódusokban is volt részük, és mindkét helyen kormányzott már a bal- és a jobboldal is egyaránt. Amúgy két különböző hagyományú településről van szó. Pécsen már a dualizmus idején is megfigyelhető volt egy kettősség. A belváros lakosságát főként kormánypártinak, a külvárosokét pedig többségében ellenzéki beállítottságúnak tartották. Ugyanakkor a törvényhatósági városok közül az országban elsőként 1909-ben Pécsett jutott be szociáldemokrata jelölt a helyi képviselő-testületbe. Az MSZDP erős maradt a Horthy-érában is, ’45 után viszont a Független Kisgazdapárt, majd a Demokrata Néppárt győzött a városban, azaz a helyiek határozottan a kommunista terjeszkedés ellen foglaltak állást.

A rendszerváltást követően, mint a települések többségében, a liberális pártok szerezték meg az irányítást, és a város élére az SZDSZ-től Krippl Zoltán került. Az ő alpolgármestere volt az a Páva Zsolt, aki egy meglehetően bizarr koalíció élén, a Fidesz-SZDSZ-MDF-FKgP támogatásával lett polgármester. Ám Páva (miután az SZDSZ kihátrált mögüle) négy év múlva nem indult újra, és az ősfideszes Trombitás Zoltánt legyőzve Toller László lett a polgármester, és ezzel nem csupán a városban vette új korszak kezdetét, de a Szocialista Pártban is.

A baranyai szocik legendás befolyását nemcsak az adta, hogy Toller és Szili Katalin pécsi volt, hanem szintén a megyéből jött a nagy hatalmú pártpénztárnok Puch László, a Gyurcsány-kormányok földművelésügyi minisztere és talán legnépszerűbb tagja, Gráf József, de baranyai a későbbi pártelnök, Tóth Bertalan is. Az MSZP annyira erős volt helyben, hogy 2002-es elsöprő egyéni győzelmeik után – vélhetően elkeseredett jobboldali aktivisták – több helyen Moszkva fölirattal takarták el a Pécs táblákat.

Elvitt az Őszöd

2006-ban azután nem csupán az őszödi beszéd kiszivárgása rázta meg az MSZP-t, de az is, hogy tragikus autóbalesetet szenvedett Toller László, aki még évekig feküdt kómában, és így értelemszerűen a választáson már nem tudott indulni. A helyette induló megyei közgyűlési elnök, Tasnádi Péter nagyon kicsi különbséggel győzött a magát reaktiváló Páva Zsolt előtt. (Viszont ekkor került a testületbe fideszesként Hoppál Péter, illetve a ma már a Párbeszéd országgyűlési frakcióját erősítő Mellár Tamás).

2009-ben azonban elhunyt Tasnádi Péter is, és az akkor már mélyponton lévő MSZP utolsó esélyként Szili Katalint állította csatasorba, ám ezúttal Páva már nagyarányú győzelmet aratott. Az eset előre jelezte, hogy a népszerű vagy népszerűnek gondolt szocialista politikusok helyben sem fogják megállítani, hogy egy év múlva narancssárgába boruljon az ország – és így Pécs is. Az összes körzetben a fideszesek győztek a városban, ez még az MSZP-nek sem sikerült 2002-ben (egy körzetben a Fidesz nyert akkor).

A visszavágóra 2019-ben került sor, miután a több botrány által is megtépázott tekintélyű, a vezetésbe láthatóan bele is fáradt Páva a húsz évvel azelőttihez hasonlóan távozott a politikából, ezúttal alighanem végleg. És hiába indított a Fidesz egy olimpiai bajnok vízilabdázót, Vári Attila személyében, Péterffy Attila és az ellenzéki koalíció stabil többségre tett szert (a Fidesz csak két körzetben tudott nyerni).

Szekszárd politikai élete kevésbé volt zajos az elmúlt három évtizedben. A történelemben általában jobbra szavazó város a rendszerváltáskor SZDSZ-es polgármestert kapott. S bár a település a parlamenti választások során többnyire követte az országos trendeket, Kocsis Imre Antal 2006-ig meg tudta őrizni a pozícióját. Az őszödi vihar azonban őt is elsöpörte, s helyére a fideszes Horváth István került, akik 2010-től a város országgyűlési képviselője is. Az időközben elfogadott összeférhetetlenségi törvény miatt utóbbi posztját tartotta meg, így lett 2014-től Ács Rezső a város elöljárója.

Újra balra

Szekszárd egy komoly országos hatású botrányt szolgáltatott a NER idején. 2013-ban a helyi Fidesz-frakció tagja, Hadházy Ákos állatorvos kiszivárogtatott egy felvételt, amely azt tanúsította, hogy a helyi Fideszben egyeztették, hogy ki nyerje a az újonnan létrehozott dohányboltok üzemeltetését, és személyes Horváth István polgármesternek is beleszólása volt az elvben szakmai és az önkormányzatoktól, pláne a Fidesztől független döntésbe.

A trafikmutyiként elhíresült eset országos ismertséget és új politikai otthont jelentett Hadházynak, aki ezt követően az LMP-ben találta meg a helyét, és kezdett új politikai karrierbe. Szekszárdon viszont nem termett babér számára, hiába indult kétszer is egyéni parlamenti mandátumért, és 2014-ben a polgármesteri székért, kétszer Horváth-tal, egyszer Ács Rezsővel szemben maradt alul.

 

Ami a mostani kilátásokat illeti, komoly meglepetés volna, ha Pécsett vissza tudná szerezni a Fidesz. Egyelőre hivatalosan megnevezett jelöltjük sincs, és az elmúlt években sem mutattak olyan aktivitást, ami azt bizonyítaná, hogy minden követ megmozgatnak a helyi siker érdekében. Ráadásul a pécsi 1. számú országgyűlési választókörzet az egyike volt annak a két vidéki helynek, ahol az ellenzék mandátumot tudott szerezni. Itt a fentebb még fideszesként említett Mellár Tamás diadalmaskodott, aki 2018-ban függetlenként, majd 2022-ben összellenzéki jelöltként nyert, és mindkétszer a Párbeszéd frakciójába ült be.

A választás előtt némi izgalmat az okoz egyedül, hogy a helyi celebnek tekinthető siklósi várkapitány, és a Pécsi Vasutas Művelődési Ház vezetője, Szentgyörgyváry Péter elindul a polgármesterségért. Ő korábban azzal váltott ki némi figyelmet, hogy Pécset és Dubait összevető promóciós videót készített. S bár megindultak a találgatások, hogy a Fidesz beáll-e mögé, valószínűleg függetlenként méretteti meg magát, s a kormánypárt jelöltje a helyi városházi frakcióvezető, Csizmadia Péter ügyvéd lesz.

Ami meglepőbb, hogy Szekszárdon sem kezdett bosszúhadjáratba a Fidesz a vezetést megkaparintó ellenzékiekkel szemben. A vélhetően újrainduló, legutóbbi választáson ellenzéki polgármesterjelölt Bomba Gábor nyilatkozta azt, hogy a Fidesz együttműködik velük. Még ennél is meglepőbb, hogy hivatalos városi tisztséggel nem rendelkező, az ellenzéki képviselőcsoportot vezető Bombát a minisztériumok és a kormányhivatal is fogadja, sőt a fejlesztési források fölhasználása sokkal olajozottabban megy, mint korábban a fideszes polgármester idején. Noha Szekszárdon a Fidesz népszerűsége jóval magasabb, mint Pécsen, viszont helyi jelöltről még annyi hír sincs, mint amott.

 

Noha az előjelek nem kedvezőtlenek az ellenzék számára, az esetleges siker sem csökkenti gondjaikat. A legkülönfélébb hátterű tarkabarka koalíciók helyzetbe kerülése azt eredményezi, hogy a helyi politika nincs betagozódva az országosba, és megszűnőfélben van a pártokhoz kötődő választói identitás. A sorozat előző állomáshelyeihez hasonlóan Pécsett és Szekszárdon is a pártszervezetek további sorvadásáról számoltak be, például a valaha ezres nagyságrendű baranyai szocialistákból is csak hírmondók maradtak. Márpedig amennyiben helyben olyan nem fideszes erők kezébe kerül az irányítás, amelyek nincsenek betagozódva az országos politikába, sőt egyenesen távolságot kívánnak tartani tőle, hiszen így még kevésbé megosztóak, akkor a kormányzat akár azt a luxust is megengedheti magának, hogy partnernek tekintse őket.

Hont András

Az adatvizualizációban Szabó Krisztián működött közre. Borítókép: pécsi bazilika, Getty Images