Két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború eseményeit folyamatos médiafigyelem övezte ebben a két évben, számos ország hírportáljai küldtek helyszíni tudósítót a háborúval sújtott területekre. Mint bármelyik háborúnak, a kockázatok itt is fennállnak, a fegyveres összetűzésekhez közel tudósító újságírók és médiamunkások számára is. A Riporterek Határok Nélkül gyűjtése szerint több mint 100 újságíró esett orosz bűncselekmények áldozatául, közülük legalább 11-en az életüket vesztették.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt két évben több százezer civil és katona esett a háború áldozatául. A háború fejleményeiről tudósító helyi és külföldről ide utazó újságírók ugyanúgy a háború veszélyeinek vannak kitéve: több mint hetven újságírót támadtak vagy sebesítettek meg, és legalább tizenegyen az életüket vesztették.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) gyűjtése szerint az elmúlt két évben több mint száz olyan eset volt, amikor tudósító újságírók estek orosz bűncselekmények áldozatául. Számos esetben a szerkesztőségi irodát érő bombatámadás lehetetlenítette el a további munkát és sebesítette meg az újságírókat, több médiamunkás holléte a mai napig nem ismert.
A háború kitörését követő néhány hónapban volt a legtöbb, újságírót érő orosz bűncselekmény: 2022-ben 32 főt ért támadás, 19 megsebesült, 6 fő eltűnt, 9 pedig elhunyt.
Az elhunyt újságírók száma a Safety of Journalists Platform adatai szerint ennél több, 2022-ben és 2023-ban 14 újságíró esett áldozatául az orosz-ukrán háborúnak.
Területi elosztásban ezek az esetek a háború gócpontjainak számító Kijev környékén és az ország keleti határán lévő, orosz-párti szeparatisták által kontrollált Donyeck és Luhanszk megyék területén voltak.
Az RSF gyűjtésében kiemelik, hogy 11 újságíró veszítette életét a háború két évében: 9-en 2022-ben és 2-en 2023-ban. 35 újságíró megsebesült miközben a frontvonalhoz közel tudósítottak. Ők vagy direkt támadások áldozatai voltak, vagy TV tornyok és szerkesztőségek elleni támadások során sebesültek meg. Legalább 12 újságírót fogtak el orosz katonák, többüket letartóztatták és orosz börtönökbe szállították. A két év alatt hat újságíró eltűnését tartja az RSF nyilván, közülük kettő újságíró holléte jelenleg is ismeretlen.
A háború következményeként összesen 233 ukrán médiaszolgáltatónak és hírportálnak kellett bezárnia.
A Riporterek Határok Nélkül éves indexében Oroszország helyezése az elmúlt években fokozatosan romlott: 2021-ben a 180 ország közül a 150. helyen állt, 2022-ben a 155. helyre, 2023-ban pedig a 164. helyre csúszott le. Az ország médiahelyzete a háború kitörése óta tovább romlott, a független hírlapok többségét betiltották vagy megbélyegezték. Gyakori az újságírók elleni erőszak és szankciók. Az RSF adatai szerint jelenleg 35 újságíró van letartóztatva vagy börtönben.
Ukrajna a 2021-es 97. helyről 2022-re a 106. helyre rontott. Az invázió következményeként (az infrastruktúrában keletkezett károk, pénzhiány és médiamunkások halála miatt) számos ukrán médium volt kénytelen bezárni, köztük több országos tévécsatorna. 2022-ben új fejleményt jelentett az Egyesült Hírek, más néven a „Telemaraton” elindítása: a legnagyobb ukrán tévécsatornák kormányzati kezdeményezésre egységes híradásokat sugároznak a háborúról. E tényezők miatt háború első időszakában jelentősen csökkent a médiapluralitás Ukrajnában.
2023-ban Ukrajna több helyet javítva a 79. helyre került a rangsorban. Ennek oka, hogy amióta az oroszok több területről kivonultak, és a szabad régiókban valamennyire normalizálódott a helyzet, a média működése könnyebbé vált.
A 2022 óta működő maraton a közelmúltban sok bírálatot kapott Ukrajnában: egy 2023 augusztusi felmérés szerint az ukránok kis része tartja megbízhatónak a maratont. A megkérdezettek csak fele mondta azt, hogy nézi a központi hírműsort, és a nézők csak 14 százaléka mondta, hogy teljesen megbízik a híradásban.
Az RSF ukrán partnere, az IMI szerint a maraton túlságosan elfogult az ukrán kormány irányába, és a programban résztvevő újságírók gyakran öncenzúrát alkalmaznak. Emiatt az RSF szerint, bár a maraton a háború kezdetén hasznos és szükséges volt, mostanra a programon kívüli ukrán média képes a szerkesztőségi függetlenségét megőrizve is hitelesen információt szolgáltatni. Ezért a szervezet az ukrán kormányt a maraton megszűntetésére és a független média nagyobb támogatására hívta fel.
Az Oroszország által megszállt területeken rendkívül szigorú cenzúra lépett életbe, a megszálló hatóságok korlátozzák a hozzáférést a nem engedélyezett médiához, beleértve a hagyományos és internetes kiadványokat is. A New York Timesnak nyilatkozó szemtanúk 2022-ben számoltak be arról, hogy az oroszok a megszállt Herszonban blokkolták az ukrán mobilszolgáltatókat, és a kábeles internetszolgáltatást is orosz szolgáltatók infrastruktúrájára irányították át. Ezeken keresztül blokkolják az ukrán és külföldi híroldalakat, illetve a közösségimédia-felületeket.
Szabó Krisztián – Zubor Zalán
Nyitókép: Wikimedia Commons
Egy januári amerikai jelentés szerint egyes frontszakaszokon a súlyosbodó lőszerhiány miatt 75%-kkal csökkent az orosz tüzérség aktivitása. Erről árulkodnak a NASA műholdképei is: a frontok közelében jóval kevesebb tűzesetet és robbanást detektáltak a FIRMS műholdjai.
Az Európai Unió már csak feleannyit fizet Oroszországnak energiáért, mint egy éve. Az EU helyett lassan Kína a legnagyobb orosz energiaimportőr.
Havi háborús összefoglalónkban három aspektusból foglaljuk össze az ukrajnai háború fő eseményeit: mutatjuk a frontok, a hátország és a nemzetközi színtér legfontosabb fejleményeit.
Donyeckben az oroszok, Herszonban az ukránok indítottak támadásokat, azonban a drónok és a precíziós fegyverek miatt egyik fél sem tud gyors áttöréseket elérni.
