Sztorik a régióból az uniós gabonaimport-csalásoktól a szlovák dezinformáció által generált bevételig

Ukrajnával határos európai uniós országok gabonaimport-csalásai, a magyarországi akkumulátorgyárak botrányos ügyei, egy vakmerő orosz kém és dezinformáció Szlovákiában – ez az OCCRP regionális hírlevelének 8. száma, amelyben a nyár legjobb tényfeltáró anyagait gyűjtötte össze hét kelet-közép európai oknyomozó újságíró központ.

Magyarországon oknyomozó újságírók megállapították, hogy egy lítium-ion akkumulátorokat feldolgozó üzem veszélyezteti a dolgozók és a környékbeli lakosok egészségét a rossz üzemeltetési előírások és a hatalmas mennyiségű, illegálisan kezelt mérgező hulladék miatt. Csehországban kórházban fekvő betegeket használtak fel egy Ukrajnából származó gabonaimporttal kapcsolatos nemzetközi csalásban. Romániában egy üzletember vevőket biztosított orosz olajexporthoz, figyelmen kívül hagyva az országgal szemben életben lévő szankciókat. Szlovákiában dezinformációs weboldalak jelentős pénzeket kerestek álhírek terjesztésével és a független médiumok támadásával, miközben egy orosz kém diplomáciai képviselet álcája alatt tevékenykedett.

Környezeti és egészségügyi kockázatot jelent a magyarországi akku-selejteket feldolgozó üzem

A dél-koreai tulajdonú SungEel Hitech Hungary Kft. tulajdonában lévő selejtes lítium-ion akkumulátorokat feldolgozó magyarországi üzem továbbra is veszélyezteti a munkavállalókat és a környékbeli lakosokat, annak ellenére, hogy egy hivatalos jelentés több hiányosságot is feltárt.

Az Észak-Magyarországon található bátonyterenyei akkumulátor-újrahasznosító üzem évente mintegy 28 ezer tonna, a gödi Samsung SDI gyár és a komáromi SK Battery gyár által leselejtezett hibás akkumulátort dolgoz fel. Mint az Átlátszó kiderítette, az illetékes megyei kormányhivatal legutóbbi ellenőrzése során megállapította, hogy a gyár bűzlik az oldószerektől, az ellenőrök maguk is bőrirritációktól és olyan tünetektől szenvedtek, mint bőrkiütés, bőrpír, torokkaparás és szájfájdalom.

Az Átlátszó által megszerzett dokumentumok szerint az oldószer szaga a telephelyen kívül is érezhető volt, a bűz eljuthat az üzem előtt húzódó út túloldalán lévő lakóházakhoz is. Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy az üzem több mint ezer hordónyi hulladékot tárolt a telephelyen, engedély nélkül.

A vállalatot többek között jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenységért és a nyilvántartási kötelezettség elmulasztásáért bírságolták meg. A bírságok azonban elenyészőek a vállalat nyereségéhez képest.

Ukrán gabonacsalásra derült fény Csehországban

Ukrajnában a háború miatt a korrupció is egyre nagyobb méreteket ölt. Nemcsak elégedetlen cseh gazdák játszanak szerepet abban a csalásban, amelynek során több millió euró értékű gabonaexportot bonyolítottak le Európán keresztül, hanem az ország egyik kórházának betegei is – tárta fel a cseh oknyomozó portál, az Investigace.cz.

Amikor a gazdák Kelet- és Közép-Európa szerte tiltakoztak az olcsó ukrán gabona behozatala ellen, valószínűleg nem sokat sejtettek arról, hogy ez Ukrajna hivatalos exportpolitikájának korrekcióját eredményezi majd. Az elmúlt két évben több tízmillió euró értékű ukrán gabona jutott be az unió országaiba egy nagy nemzetközi csalás keretében, amelynek során a brünni kórház betegeinek személyazonosságát felhasználva fiktív cégeket alapítottak.

Az ukrán ügyészség több száz román, magyar és cseh cég ellen nyomoz. A nyomozók úgy vélik, hogy a cégeket mindenféle hivatalos dokumentum nélküli gabona exportálására használták fel, emellett adót is csaltak velük.

Fantomcégekkel húztak hasznot az ukrán gabonaexportból

Az Ukrajnából származó gabonafélék kereskedelme az orosz katonai inváziót követően földalatti hálózatokon keresztül zajlott. Több száz, sokszor a háború kitörése után alapított fantomcég uralja a piacot. Mindez nemzetbiztonsági kérdéssé vált Kijevben, mivel az ország költségvetése így is hatalmas veszteségeket szenvedett a háború következtében. A térségben működő szervezett bűnözői hálózatok sikeresen bonyolítottak le mamutüzleteket az ilyen cégeken keresztül, a kulcsfontosságú szállítási útvonalak pedig az Európai Unió tagországait, Romániát, Magyarországot, Bulgáriát és Lengyelországot érintik.

Az Ukrajnából tavaly importált gabonafélék mintegy fele – összesen 495 millió dollár értékű áru – a Kijevben csalással vádolt kétes cégeken keresztül bonyolódott. Ezek közül a Cofco International Romania, Kína vezető agrárkonglomerátumának egyik ága 37 millió dollár értékű gabonát irányított ezeken a csatornákon keresztül, írta meg a Rise Project.

Egy ukrán beszállító szintén jelentős mennyiségű gabonát és napraforgóolajat szállított – szintén több százmillió dollár értékben – magyar cégeknek, amelyeket az ügyletek lebonyolítása után azonnal feloszlattak.

A hazugság és a propaganda rendkívül jövedelmező Szlovákiában

A dezinformáció, a propaganda és az álhírek régóta jelen vannak Szlovákiában, és a szakértők szerint jelentős veszélyt jelentenek az országra nézve. Emellett azonban fontos szempont, hogy mindez rendkívül jövedelmező is lehet.

Az ideológiai álcával terjesztett hazugságok és káros tartalmak mögött nyereséges üzlet bújhat meg. A szlovák ICJK és partnereinek oknyomozása megállapította, hogy a valótlanságok terjesztésével jó pénzt lehet keresni Szlovákiában. Az egyik ilyen árusítóhely, a „Zem a vek” című dezinformációs online és nyomtatott magazin például 2021-ben közel 360 000 eurós forgalmat bonyolított le.

Az összeesküvés-elméletes magazin mögött álló cég 300-400 ezer euró körüli éves forgalmat bonyolít. Több tízezer euró van egy olyan számlán is, amelyre a rajongók pénzt küldenek. Sok más propagandaportál, amely gyakran támadja a mainstream médiát és különösen a civil szervezeteket mint külföldi ügynököket, maga is civil szervezetként működik.

A szlovákiai dezinformációs ökoszisztéma az egyik legburjánzóbb az EU-ban, és a tendenciák gyakran más országokban is megismétlődnek.

Az orosz „diplomata” hosszú ideje a hatóságok látókörében volt

A VSquare-nél a közép-európai oknyomozások vezetőjeként dolgozó Panyi Szabolcs cikke a szlovák ICJK közreműködésével követte Anton Gorjev orosz hírszerző tiszt pályafutását, aki diplomáciai álcával dolgozott Magyarországon és Szlovákiában egyaránt.

Anton Gorjev közel nyolc éven keresztül dolgozott Magyarországon, a lap forrásai szerint a magyar kormány is tudott arról, hogy hírszerző tisztként működik az országban. Gorjev támogatta a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali erőket is.

2021-ben, szlovákiai munkája során egy pozsonyi szupermarket parkolójában elgázolt egy 51 éves nőt. A korábbi évek néhány más incidensével ellentétben azonban ez nem egy előre kitervelt merénylet volt. Bár Gorjevet alkoholos befolyásoltság alatt találták, az incidens nem vetett véget „diplomáciai” küldetésének. Ez csak hónapokkal később, 2022 tavaszán következett be, amikor is azon tucatnyi orosz diplomata között volt, akiket kémkedés vádjával hivatalosan kiutasítottak Szlovákiából, Oroszország ukrajnai invázióját követően.

Lengyelország és a titokzatos jacht

A Frontstory.pl újságírói utánanéztek az Andromeda nevű jachtnak, amely német nyomozók szerint potenciálisan érintett az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában.

Az újságírók megállapították, hogy a jachtot a lengyelországi Kołobrzegben állították meg egy 2022 szeptemberi hajóút során. A lengyel ügyészség elismerte, hogy a legénységet a lengyel határőrség tisztviselői ellenőrizték. De vajon – tették fel a kérdést cikkükben az újságírók – miért hallgattak a lengyel hatóságok a témáról?

A román üzletember

A román Context.ro kiderítette, hogy egy román üzletember még azután is segítette az orosz olajexportot, hogy Oroszország háborút indított Ukrajnában. Gheorghe Bosinceanu egyike volt azoknak az európai üzletembereknek, akik hajókat bocsátottak Oroszország rendelkezésére, hogy világszerte exportálhassa üzemanyagát, ami hozzájárult a Kreml bevételeinek növekedéséhez.

Bár nincs bizonyíték arra, hogy ezek a szállítmányok megsértették volna az Oroszország elleni szankciókat, egyértelmű, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy jelentős pénzt hozzanak Moszkva számára; ráadásul a szállítások morális szempontból is megkérdőjelezhetőek.

Bosinceanu a Moszkvával folytatott kétes, de jövedelmező üzleti ügyleteit offshore cégek útvesztője mögé rejtette. A Context azonban sikeresen bebizonyította, hogy ő a végső haszonélvező.

Ez a cikk a The Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) hét oknyomozó újságíró központjának munkája: Investigace.cz (Cseh Köztársaság), Bird.bg (Bulgária), Frontstory.pl (Lengyelország), Rise Project (Románia), Ján Kuciak Oknyomozó Központ – icjk.sk (Szlovákia), Átlátszó (Magyarország), Context Investigative Reporting Project (Románia). Fordította: Szopkó Zita. Címlapkép: James O’Brien, OCCRP.