Korrupció az egészségügyben II.: Hálapénz, kétes covid-beszerzések, manipulált pályázatok

Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le.

Magyarország a közelmúltban erőfeszítéseket tett az egészségügyi korrupció megszüntetésére, azonban továbbra sem tűntek el a korrupcióval kapcsolatos aggályok. Ennek egyik gyakori formája az egészségügyi szakemberek megvesztegetése hálapénzzel, megfelelő bánásmódért, továbbá bizonyos szolgáltatásokért cserébe.

Magyarország azonban 2021-től kezdődően bünteti az orvosi kezelésekért járó hálapénz átadását és elfogadását egyaránt. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) 2022-ben tizenegy olyan ügyben tett feljelentést, ahol hálapénz átadása történt, ennek mértéke 10 ezertől 800 ezer forintig terjedt.

A koronavírus-járvány a magánegészségügyi szektor térnyeréséhez is hozzájárult. Ennek elsődleges oka az egyre hosszabbra nyúló kórházi várólisták, az állami intézmények által nyújtott szolgáltatások minőségének romlása, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos közszolgáltatások hozzáférhetetlenné válása.

Hivatalos adatok szerint a kórházi várólistákon jelenleg közel 40 ezer beteg szerepel, és nem ritka, hogy bizonyos beavatkozásokra hat hónapnál is többet kell várni. A hosszúra nyúlt várólistákkal a közelmúltban az Átlátszó kérdőíves felmérésén alapuló cikksorozata foglalkozott részletesen.

Több százmillió euró használaton kívüli kínai lélegeztetőgépekért

A járvány első évében a magyar kormány részben állami szervezeteken, részben homályos hátterű cégeken keresztül a világ legnagyobb lélegeztetőgép-kapacitását halmozta fel a lakosság számához viszonyítva. A 17 ezer lélegeztetőgép több mint 300 milliárd forintba került a magyar adófizetőknek. A kormány 2022-ben több száz lélegeztetőgépet adott át ingyen olyan országoknak, mint Csehország, Szlovákia, Ukrajna és Szerbia, valamint Bosznia, Libanon, Jordánia, Kirgizisztán, Uganda, Moldova és Tunézia.

Az Átlátszó egy olyan beszerzésnek járt utána, amelynek során a külügyminisztérium ezer gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, Vácott működő cégtől, méghozzá akkor, amikor már több százmilliárd forint értékű, korábban vásárolt kínai berendezés állt halmokban a raktárban. Azt is kiderítettük, hogy Hiszem János, az azeri feketekassza magyarországi kulcsembere volt az egyik nagy haszonélvezője a járványüzletnek: cége tízmilliárdokat szakított a lélegeztetőgép-bizniszen.

Az OCCRP által leleplezett azeri pénzmosási rendszert az azerbajdzsáni elit arra használta, hogy dollármilliárdok eredetét leplezze, különböző szolgáltatásokat vásároljon, valamint titkos kifizetéseket teljesítsen az unióban működő cégeknek és magánszemélyeinek. Emellett befolyásos, jó kapcsolatokkal rendelkező azeri politikusokat közvetlenül is gazdagított.

Kétes közvetítő a kínai vakcinabeszerzés során

A járvány alatt az Átlátszó megírta, hogy világszerte több helyen is súlyos problémák merültek fel az egyik kínai cég maszkjával kapcsolatban, ennek ellenére akár több mint hétmillió darab megvásárlására kötött szerződést a külügyi tárca. A termékből kórházak, egészségügyi dolgozók, a rendőrség és a hadsereg is kaphatott. A beszállító cég közel 11,8 milliárd forintot kasszírozott a beszerzéseken.

Megtudtuk azt is, hogy miután a kormány közvetlenül a gyártóval tárgyalt, Magyarország egy közvetítőn keresztül vásárolta meg a Sinopharm koronavírus elleni vakcináit, magasabb áron. A közvetítő cég közvetlenül az üzlet előtt ráncfelvarráson esett át, a székhelyét Ploughlandból Budapest belvárosába költöztette. Tulajdonost is váltottak, megszabadultak a korábbi tulajdonosától, aki gyanús ügyekben volt érintett.

Több százezer euró a koronavírus beszerzési cárnak Szlovákiában

A járvány kezdetén a Kajetan Kičura – Robert Fico volt miniszterelnök közeli barátja – vezette Állami Tartalékalap korábban ismeretlen cégektől vásárolt védőfelszereléseket.

A hatóság 2020 márciusában kötött szerződést a Lacorppal 35 millió euró értékben védőmaszkok és légzőkészülékek vásárlására. A beszerzést többen bírálták, túlárazásra hivatkozva. Ennek ellenére újabb szerződést kötöttek egy újonnan alapított céggel, ami az A-test névre hallgatott. A vállalatnak korábban nem voltak állami megrendelései, most mégis 13 millió euró értékben kellett volna egyszer használatos védőruhákat szállítania az államnak. Erre végül nem került sor, a cég nem szállította le a védőruházatot, ám  ennek ellenére nem volt hajlandó visszafizetni a közel 4 millió eurós előleget.

Mindezek miatt Kajetán Kičurát az új kormány röviddel a 2020-as megalakulása után elbocsátotta. Egy hónappal később a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség kenőpénz elfogadásával és pénzmosással vádolta meg.

A kétes szerződések megkötésekor Kičura fia két lakást vásárolt százezrekért jelzáloghitel nélkül. Az ügyészség szerint az orvosi eszközök beszerzésére kiírt pályázatokat is manipulálta Kičura, aki állítólag akár 5 millió euró felesleges kiadással is megterhelte az államot.

Kičurát más ügyekben is korrupciós vádakkal vádolták meg a szervezet vezetőjeként eltöltött nyolc évével összefüggésben. A rendőrség 20 darab 250 ezer euró értékű aranyat talált a bankszéfjében, és több mint 200 ezer euró értékű gyanús pénzmozgásokat találtak apjának bankszámláin.

A Gorilla-ügy: kenőpénz képviselőknek, egészségügyi reformokért

Néhány nappal 2011 karácsonya előtt szivárgott ki a Szlovák Információs Szolgálat Gorilla fedőnevű elemzése. Szlovákia történetének egyik legnagyobb politikai és korrupciós botránya bemutatta, hogy a Penta pénzügyi csoport és annak korábbi főnöke, Jaroslav Haščák milyen befolyással bír a politikai és üzleti körökben, és milyen hasznot húzhatott mindebből. A csoport különösen érdekelt volt abban, hogy befolyást szerezzen az egészségügyben.

A Gorilla-ügy jegyzőkönyvének tanúsága szerint a szlovák titkosszolgálat 2005 és 2006 között megfigyelte és rögzítette Haščák titkos találkozóit egy pozsonyi lakásban. Az egykori Penta-főnök állítólag ott találkozott politikusokkal és más prominens személyiségekkel. A kiszivárgott dokumentumok zárt ajtók mögött kötött üzletekről, magas rangú politikusokkal való kapcsolatról, és korrupciós vádakról tanúskodtak.

A Penta pénzügyi csoport régóta tevékenykedik számos fontos ágazatban, például az energetikában, az ingatlanpiacon és a médiaiparban. Portfóliójában azonban az egészségügyi szektor az egyik legjelentősebb, az ország legnagyobb magánegészségbiztosító társasága, kórházak és gyógyszertárak is a csoport tulajdonában állnak. Ahogy a Gorilla dokumentumaiból kiderült, a cég megpróbált közvetlen irányítást szerezni az Egészségügyi Minisztérium felett. „A Penta számára az egészségügy kulcsfontosságú ágazat, és ésszerű haszonkulccsal akar ott üzletelni” – áll a dokumentum egy olyan részében, amely állítólag Haščák és Robert Fico volt miniszterelnök közötti titkos vitát örökít meg.

A Gorilla különleges nyomozócsoport több esetben is bűncselekményre utaló jeleket talált az üggyel kapcsolatban. A gyanú szerint a Penta parlamenti képviselőket vesztegetett meg a 2004-ben bevezetett egészségügyi reformok jóváhagyása során. Állítólag 3 és 20 millió szlovák koronáról volt szó. Végül mindkét ügyet lezárták, arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Az egyik esetben azonban a nyomozók elismerték, hogy „bizonyos jelek megerősítik, hogy a reformok jóváhagyása során több parlamenti képviselőt valamilyen módon megvesztegettek.” A Gorilla-ügy a mai napig megoldatlan. Jaroslav Haščák és a Penta tagadja a bűnösséget.

Horrorshow a romániai idősek otthonában

2023 elején a Buletin de București és a Centrul de Investigații Media három olyan vizsgálatot tett közzé, amelyek a fővároshoz közeli Ilfov megyében több fogyatékkal élők és idősek számára fenntartott központban tapasztalt rossz bánásmódot tárnak fel. Ezeket a központokat az akkori családügyi és esélyegyenlőségi miniszterhez, Gabriela Fireához köthető személyek működtették. Fél évvel később a DIICOT ügyészei leleplezték, hogy két szervezett bűnözői csoport működtette a központokat, és állami tisztviselőktől kaptak támogatást, hogy folytathassák tevékenységüket.

Az ügy következtében Marius Budăi munkaügyi miniszter és Gabriela Firea lemondott, a központok ellenőrzéséért felelős intézmények több vezetőjét pedig elbocsátották vagy felfüggesztették állásából.

Tűzveszélyes elektromos vezetékek a romániai intenzív osztályon

Az elmúlt években több tucat román beteg halt meg kórházi tűzesetekben, a halálos kimenetelű balesetek nagy része elektromos hibára volt visszavezethető. Az elszenesedett betegágyak, a megfeketedett kórtermek és a megégett holttestek kísérteties képei beleégtek a kollektív pszichébe – a súlyos gondokkal küzdő állami egészségügy szimbólumaként.

A Context.ro, az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet egyik tagja hónapokon át vizsgálta a problémát, többek között jogi csatát vívott – és nyert – a román egészségügyi minisztériummal, amely mindenáron meg akarta akadályozni, hogy az ország kórházainak elektromos infrastruktúrájával kapcsolatos információk nyilvánosságra kerüljenek. Amit a Context.ro felfedezett, az riasztó: az ország állami kórházainak közel felében az intenzív osztályok két évtizednél idősebb elektromos vezetékekkel vannak felszerelve. Egy börtönbüntetéssel végződő büntetőügy megerősítette, hogy egy gyermekkórház intenzív osztályán régi és hibás vezetékek voltak a fő okai annak a tűzesetnek, amely hat csecsemő életét követelte. Napokkal azután, hogy a Context.ro nyilvánosságra hozta, hogy számos kórházban hasonló a helyzet, Marcel Ciolacu román miniszterelnök nyilatkozott a helyzetről: „Ilyen az állami [egészségügyi] rendszer napjainkban”.

Hamis kórházi kezelésekkel nyúlták le az egészségbiztosítást Bulgáriában

A bolgár egészségügyi rendszer hírhedten alulfinanszírozott és rosszul bánik a betegekkel, így a botrányok is gyakoriak. A rendszer szovjet időkben épült állami kórházakat, továbbá új magánkórházakat és egészségügyi központokat foglal magában. Mindkettőt a Nemzeti Egészségbiztosítási Ügynökség (NZOK) finanszírozza. A NZOK költségvetése évente mintegy 3,5 milliárd euró, ebből 2 milliárd a fizetésekre kivetett egészségbiztosítási adóból, a többi az állami költségvetésből származik. A betegeknek azonban sok esetben pluszpénzt is kell fizetniük. Emellett az ország évek óta küzd a modern, elektronikus egészségügyi rendszer bevezetésével, ami az egészségügyi kiadások rossz nyomon követhetőségét eredményezi. A járvány drámaian mutatott rá az egészségügy hiányosságaira: Peru után Bulgáriában volt a világon a második legmagasabb a pandémiával összefüggő többlethalálozás.

Mirolyuba Benatova oknyomozó újságíró 2021-ben feltárta, hogy a „Lozenets” állami kórházban olyan rendszert vezettek be, amely lehetővé tette, hogy hamis betegekkel pénzt szippantsanak le az NZOK-ból. A kórház hamis kórházi felvételeket jelentett be, és ezért 200 ezer euró többletbevételt kapott. A leleplezések után az ügyészség vizsgálatot indított, ám vádemelés mindezidáig nem történt.

Duplán kiállított számlák drága rákkezelésekről

Valya Ahchieva nyomozása, amelyet a Bivol, egy másik OCCRP-tagközpont tett közzé, feltárta, hogy ugyanazt a csomagot egy drága rákellenes gyógyszerből két különböző kórháznak osztották ki, és kétszer számlázták ki az NZOK-nak. A gyógyszerből azonban csak az egyik beteg részesült, a másiknak placebót adtak, a drága gyógyszert pedig külföldön adták el. A vizsgálat kimutatta, hogy mindez az elektronikus nyomon követhetőség hiánya miatt lehetséges. Bár mindössze egyetlen igazolt esetre derült fény, sokan úgy vélik, széles körben elterjedt visszaélésről van szó, a drága gyógyszerek reexportja, amely megfosztja a bolgár betegeket a nekik szükséges kezeléstől, mindennapos.

Illegális transzplantációk a „Lozenetz” kórházban

A szófiai „Lozenetz” kórház a szovjet időktől kezdve egészen az ezredfordulóig a legfényűzőbb állami tulajdonú egészségügyi intézménye volt. Kormányzati kórházi státusszal rendelkezett, és az elit által tanúsított arrogancia szimbólumának tekintették.

2022-ben az újonnan kinevezett egészségügyi miniszter, Sztojcso Katzarov elrendelte a kórház ellenőrzését, és közzétett egy jelentést, amely számos visszaélést tárt fel, többek között illegális veseátültetéseket, amelyek donorjai szegény ukrán és moldovai állampolgárok voltak, a transzplantációt pedig Egyesült Arab Emírségekből (UAE), Japánból és más országokból származó gazdag betegeken végezték el. A donorok úgy tettek, mintha közeli rokonai lennének a betegeknek – ugyanis a bolgár jogszabályok csak így engedélyezik a transzplantációt.

A BIRD.BG oknyomozó központ feltárta, hogy Vesselin Dakov, a Minisztertanács titkára májátültetésben részesült, miután átvette egy másik, sürgősebb szükségletű beteg várólistán elfoglalt helyét.

A Covid-alapok pénzeinek lenyúlása

A koronavírus-járvány súlyosan érintette Bulgária egészségügyi rendszerét, és feltárta a látszólag szabályos működés mögött húzódó nepotizmust és korrupciót. A járvány kezdetén Kiril Domuschiev oligarcha megkerülte a rendszert, ami az akkor még kis számban előforduló koronavírusos betegeket a katonai kórház egyik speciális egységébe küldte. Ehelyett az oligarcha egy magánkórházba ment, amit karantén alá helyeztek, így megfosztva a többi beteget a megfelelő ellátástól. Politikusok és közéleti személyiségek a lehető legjobb ellátást kapták a legnevesebb szófiai kórházi egységekben, miközben a kis regionális kórházakban oxigénhiány miatt emberek haltak meg.

Eközben az orvosi berendezésekre fordított állami kiadások több kérdést is felvetettek. A Bivol nyomozása során kiderült, hogy Kínából orvosi minőségű maszkoknak mondott védőfelszerelések helyett rossz minőségű FFP maszkok érkeztek. A szállítmányt uniós pénzből fizették, az EPPO vizsgálatot indított az ügyben. Szintén a Bivol leplezte le a Kínából érkező túlárazott lélgőkészülék bizniszt is. A legkülönösebb eset pedig az Egyesült Arab Emírségekből érkező „orvosi felszerelések” adományához volt köthető, amelyről később kiderült, hogy egy datolyaszállítmány volt.