Korrupció az egészségügyben: egész Kelet-Közép Európa érintett

Az egészségügyi korrupció Kelet-Európa nagy részén problémát jelent. Romániában a közelmúlt büntetőeljárásai rávilágítanak arra, hogy milyen szerepük van az egészségügyi dolgozóknak a betegellátásból származó források elcsalásában. Lengyelországban az állam több tízmillió eurót fizetett egy fegyverkereskedőnek olyan orvosi berendezésekért, amelyek egy része soha nem került kiszállításra. A járvány alatt kiírt közbeszerzések egy részét olyan cégek nyerték Csehországban, amelyek tanúsítvány nélküli védőmaszkokat értékesítettek. Ez a cikk az OCCRP nemzetközi újságírócsapat egészségügyi korrupcióról szóló kétrészes sorozatának első része.

Sorozatos korrupció a román egészségügyben

2010-ben hat csecsemő halt meg egy bukaresti kórháztűzben. Tíz évvel később ugyanez a kórház még mindig tűzvédelmi engedély nélkül működik. Nem egyedi esetről van szó, ez csak egy a sok kórház közül, amely veszélyezteti a betegek életét a korszerű, a páciensek biztonságát szolgáló berendezések hiánya miatt.

A hiányosságok többsége a koronavírus-járvány alatt, az egészségügy nagymértékű igénybevétele miatt került felszínre. Két év alatt, 2020-ban és 2021-ben tucatnyi kórház gyulladt ki Romániában, a tűzesetek pedig összesen több mint 30 áldozatot követeltek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es jelentése szerint az utóbbi években Románia jelentősen növelte egészségügyi kiadásait, de az uniós tagállamokkal összevetve továbbra is a rangsor végén található az egészségügyi ráfordításai tekintetében, mind egy főre jutó kiadásokhoz, mind pedig a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. Még az Egészségügyi Minisztérium is úgy nyilatkozott, hogy a közegészségügyi infrastruktúrák javításra szorulnak, és az eddigi beruházások nem elegendőek a probléma megoldásához.

A szektorban jelen lévő korrupció azonban jelentősen hátráltatja az egészségügy fejlődését. Az infrastruktúra fejlesztésére fordított pénz ugyanis sokszor politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek zsebében landol, a kórházak szükségletei pedig háttérbe szorulnak.

2022-ben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség több mint 50, a román egészségügyi rendszerben dolgozó személy ellen emelt vádat, köztük volt egy menedzser, hét orvos és három kórházigazgató is.

A román sajtó is vizsgálta az egészségügyi ráfordítások hatékonyságával kapcsolatos hiányosságokat, illetve korrupciót. A Rise Project 2016-ban cikket írt a hiperbár kamrákról, amelyet többek között égési sérülések kezelésére használnak. A berendezés több mint félmillió euróba került, és kiderült, hogy ahelyett, hogy segítene, veszélyes a betegekre. A cég, amely bezsebelte a pénzt az eszközök beszerzéséért, az egykori bukaresti főpolgármester, Sorin Oprescu üzlettársa.

A gyógyszerlobbi ügyeskedései Lengyelországban

A források szűkössége, a személyzeti problémák és a szakemberhiány a korrupció leginkább elterjedt forrásai a lengyel egészségügyben.A rendszer alulfinanszírozottsága az alacsony fizetésekben is megmutatkozik, így nem csoda, hogy az orvosok gyakran a magánszférába kényszerülnek, vagy a külföldi munkavállalás mellett döntenek. Mindezek miatt jellemzően hosszú várakozási időre számíthatnak a betegek – derül ki az Európai Bizottság egészségügyi ellátásban tapasztalható korrupcióról szóló jelentéséből.

A lengyel egészségügyi korrupció másik példáját tárta fel a Frontstory.pl tavaly januári cikke, amely az oltás megtörténtét igazoló Covid-igazolványok kereskedelméről számolt be, a kórház alkalmazottainak részvételével.

A lengyelek többsége többnyire egyetért azzal, hogy az orvosnak adott kenőpénz korrupciónak számít, ugyanakkor a személyes vagy éppen szakmai kapcsolataikat előszeretettel használják fel arra, hogy lefaragják a hosszú várakozási időt és gyorsabb ellátáshoz jussanak. 2022 júliusában vádat emeltek Chodzież egyik kórházának palliatív ellátást vezető orvosa ellen, aki a gyanú szerint néhány száz és több ezer zloty közötti kenőpénzért cserébe betegeket vett fel az osztályára, vagy hosszabbította meg az ellátásukat – annak ellenére, hogy erre nem lett volna szüksége a pácienseknek.

A Bizottság jelentése szerint a közbeszerzési pályázatok szabálytalanságai is problémát jelentenek. A pályázati kiírásokat sokszor az orvosok készítik, akiknek ehhez az ipar képviselőitől is segítséget kell kérniük. Így könnyen olyan feltételeket szabhatnak, amelyek egy cégnek kedveznek, és más indulónak nem is nagyon van esélye a tender elnyerésére. 2022 decemberében őrizetbe vették Witkow város egyik rendelőintézetének igazgatóját, aki a gyanú szerint kenőpénzért cserébe orvosi berendezések szállítására vonatkozó pályázatot dolgozott ki.

Az egészségügyi korrupció egyik legfőbb területe ugyanakkor az állam és a gyógyszerlobbi közötti kapcsolat. 2023 januárjáig 911 esetben emeltek vádat korrupció miatt 12 ember, többek között egy gyógyszergyártó cég képviselője, gyógyszerészek, illetve orvosok ellen, Varsóban és környékén működő egészségügyi intézmények esetében. A gyógyszergyártó cég képviselője a gyanú szerint megállapodott az orvosokkal, hogy fizetségért cserébe az cég által gyártott gyógyszereket írják fel a betegeknek.

A probléma ugyanakkor nem csak egy-egy kisvárosi kórházat vagy orvost érint. Egy 2019-es jelentés szerint a lengyel egészségügyi minisztérium „különösen sérülékeny” a lobbizással, az informális nyomásgyakorlással és a korrupt pályázatokkal szemben, amikor külső szereplőkkel, főként a gyógyszeripar szereplőivel való kapcsolatáról van szó.

Több millió euró fegyverkereskedőtől származó lélegeztetőgépekért

Miközben a világ 2020-ban a COVID-19 járvány ellen küzdött, a lengyel egészségügyi minisztérium egy sor ellentmondásos szerződést írt alá orvosi felszerelések szállítására. Az egyikben hasznavehetetlen maszkokat vásároltak 1,1 millió euróért a miniszter egyik barátjának cégétől. Emellett az állam 44,5 millió euró értékben vásárolt lélegeztetőgépeket – amelyek egy része soha érkezett meg – egy olyan fegyverkereskedő cégétől, akit rejtélyes eltűnése után holtan találták Albániában. A maszkok beszerzésével összefüggő nyomozásnak nem lett vádlottja, a lélegeztetőgépekkel kapcsolatos nyomozást pedig 2021-ben megszüntették.

A Központi Korrupcióellenes Hivatal 2018-2020-as időszakra vonatkozó jelentése szerint az egészségügy a korrupció által leginkább veszélyeztetett területek közé tartozik. És hogy milyen lépések történtek a veszély csökkentése érdekében? A minisztérium dolgozóinak online tanfolyamot szerveztek etikáról, korrupcióellenességről, összeférhetetlenségről. A minisztériumban „az integritás kultúrájának anonim önértékelését” is elvégezték. Ennek eredményei egyelőre még nem ismertek.

A politikus, aki a korrupt pályázatok mögött áll

A cseh egészségügyi ágazat két jelentős korrupciós ügyét egy volt politikus kapcsolja össze egy személyben: Marek Šnajdr. A Dozimetr-ügy néven ismertté vált korrupciós ügy a prágai városházán, az Általános Egészségbiztosító Társaságnál (VZP), továbbá több mint tíz további intézményben tartott rendőrségi razzia után robbant ki tavaly júniusban. A nyomozók szerint a köztisztviselők kenőpénzt fogadtak el a közbeszerzési pályázatok manipulálására.

Marek Šnajdr volt cseh parlamenti képviselőt idén áprilisban vádolták meg vesztegetéssel. Közel 8500 eurót fizetett azért, hogy számára kedvező végkimenetele legyen egy 4,3 millió eurós informatikai szerződésnek, amelyet a VZP kötött. A megbízott informatikai cég nem tudta teljesíteni a szerződésben foglaltakat, ezért jelentős kötbért kellett volna fizetnie. A VZP-nek adott kenőpénz célja az volt, hogy a vállalat ne fizesse ki a büntetést, hanem bontsa fel a szerződést következmények nélkül. Marek Šnajdr tagadja a vádakat.

A politikus a Bulovka-ügyben is vádlott, állítólag szerződéseket manipulált a Bulovka kórházban. A vádirat Šnajdron kívül a bulovkai kórház korábbi igazgatóját és más személyeket is megnevez. A vádlottak állítólag úgy manipulálták a közbeszerzési pályázatokat, hogy azokat előre meghatározott cégek nyerjék. Ugyanezen szereplők ellen folyik nyomozás a Na Františku kórház kapcsán is, itt a korábbi igazgató ellen emeltek vádat, a korrupciós ügyben két tucat vádlott érintett. A rendőrség 2018-ban tartott razziát tartott a két kórházban. Az ügy egyik szereplője, Tomáš Horáček üzletember együttműködött a rendőrséggel, ez tette lehetővé, hogy feltárják a korrupció mértékét. Egyik ügyet sem zárták még le egyelőre, a nyomozás folyamatban van.

Covid csalások Csehországban

A cseh önkormányzatok több mint 8,4 millió eurót költöttek védőfelszerelésekre a koronavírus járvány alatt. Egy cég darabonként több mint 8 euróért, azaz több mint háromezer forintért árult védőmaszkokat.

2020 tavaszán a kormánynak nem sikerült elegendő védőmaszkkal ellátnia az önkormányzatokat, annak ellenére, hogy a politikusok rendre hangsúlyozták, hogy mindent kézben tartanak. Mindez azt eredményezte, hogy végül az egészségügyhöz egyáltalán nem kapcsolódó, Kínával jó kapcsolatokat ápoló cégek kezdtek védőmaszkokat árulni. Köztük volt olyan, ami eredeti profilja szerint textilpelenkákat gyártott, fegyvereket és tűzijátékokat árusított, valamint naperőmű-építéssel foglalkozott.

De miért foglalkozik védőfelszerelés gyártásával egy egészségügyi eszközök gyártásában nem jártas cég? Azért, mert jó üzlet, az állam ugyanis több millió cseh koronát fizetett érte. A ténylegesen egészségügyi berendezéseket gyártó cégek így szép lassan háttérbe szorultak.

A védőmaszkok árusításának feltétele volt, hogy rendelkezniük kell egy EU által jóváhagyott tanúsítvánnyal, ami azt jelenti, hogy a használatuk biztonságos. Ez azonban nem akadályozta meg a hamis, vagy tanúsítvánnyal egyáltalán nem rendelkező eszközök értékesítését.

Az egyik érintett a Black Consulting nevű marketing és PR cég volt. A cég darabonként 8 euró értékben adott el védőfelszerelést az államnak, ezért összesen egymillió eurót kapott. Maszkjaikon egy olyan cég logója szerepelt, ami nem védőmaszkokra, hanem más termékekre bocsát ki tanúsítványt. A szerződés pedig nem tartalmazott semmiféle utalást arra vonatkozóan, hogy a Black Consulting bármilyen tanúsítvánnyal rendelkezne.

David Snášel, a Black Consulting tulajdonosa az Investigace.cz-nek úgy fogalmazott, hogy egyszer felhívta őt egy barátja, aki harmincezer védőmaszkot ajánlott az alkalmazottai számára. Ezt követően Snášel rájött, hogy jó üzletet jelent a védőfelszerelések árusítása, mivel az önkormányzatok egyébként is hiányt szenvednek ezekből. Megírta és elküldte az ajánlatot, egy órán belül kapott is visszajelzést, az üzlet pedig beindult.

Ez a cikk a The Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) hét oknyomozó újságíró központjának munkája: Investigace.cz (Cseh Köztársaság), Bird.bg (Bulgária), Frontstory.pl (Lengyelország), Rise Project (Románia), Ján Kuciak Nyomozó Központ – icjk.sk (Szlovákia), Átlátszó (Magyarország), Context Investigative Reporting Project (Románia). Fordította: Szopkó Zita.