A rendszerváltás óta átnevezett budapesti közterületek több mint fele személynevet kapott
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Jelenleg több tízezren várnak valamilyen műtétre a magyar állami egészségügyben: egyes beavatkozásoknál nem ritka a több hónapos, vagy akár egy éves várakozási idő sem. Az Átló legújabb anyagában interaktív térképeken és diagramokon mutatjuk a magyar kórházi várólisták állapotát az Átlátszó nyári cikksorozata alapján.
A koronavírus-járványt megelőző évben nagyjából 28 ezren várakoztak a kórházakban valamilyen műtéti beavatkozásra. Ez a szám 2023 novemberére 48 ezerre nőtt. Legtöbbet térdprotézis-műtétre kell várni, aminél az átlagos várakozási idő decemberi adatok szerint 261 nap – ez azt jelenti, hogy közel háromnegyed év alatt kerültek sorra a betegek.
A várólistákkal kapcsolatban már régebb óta hosszú várakozási időről, feltorlódó betegekről lehetett hallani, a koronavírus-járvány pedig tovább rontott a helyzeten. Tavasszal országos felmérésbe kezdtünk, hogy feltérképezzük, milyen hosszúak a kórházi várólisták, mennyit kell várni különböző műtétekre egy-egy állami intézményben.
Az érintettek, akik valamilyen műtétre várakoztak, egy rövid kérdőívben oszthatták meg velünk tapasztalataikat, így első kézből meséltek a várólisták hosszáról, és az ezzel kapcsolatos élményeikről. A beérkező válaszok, valamint a hivatalos, mindenki számára hozzáférhető nyilvántartás alapján cikksorozatot írtunk a kórházi várólistákról, interaktív térképekkel és diagramokkal.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett várólista annak meghatározására szolgál, hogy a betegek milyen sorrendben juthatnak a szükséges ellátáshoz. 2012 óta online is elérhető a nyilvántartás, itt a betegek lekérdezhetik, várhatóan mikor kerül sor a műtétükre, de általános információkat is lehet találni arról, hogy egyes régiókban, kórházakban milyen hosszú az átlagos várakozási idő, hányan sorakoznak egy-egy beavatkozásra.
Idősoros adatokat azonban egyáltalán nem látni az oldalon, csak az elmúlt fél év számai elérhetőek, így nincs túl sok viszonyítási alapja a betegeknek. Mindezek miatt adatgyűjtésbe kezdtünk: a NEAK oldalán 2022. augusztus és 2023. január, majd 2023. február és 2023. július között megnéztük, hogyan változtak a várakozási idők az egyes beavatkozásoknál. A műtétek többségénél csökkent a várakozási idő, a leghosszabb várólistával rendelkező beavatkozásoknál azonban tovább nőtt.
Négyrészes cikksorozatunkban kiderítettük, hogy a betegek akár hónapokat is várhatnak titkos várólistákon, hogy felkerüljenek a hivatalosra. „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember is,a ki hozzátette: „Ez lehet egy kockás füzet, Excel-táblázat, vagy erre készített program, de az biztos, hogy nem mindig egyezik azzal, ami le van adva hivatalosan.”
Megírtuk azt is, hogy sokan nem kapnak megfelelő tájékoztatást a várakozás hosszáról, annak lehetséges következményeiről (például a tünetek súlyosbodása vagy a fokozódó fájdalom), annak ellenére, hogy ezt a törvény előírja. A központi várólista-nyilvántartást pedig tíz évvel az online rendszer fejlesztése óta sem sikerült teljesen rendbe tenni, az adatok egy része hibásan szerepel az adatbázisban.
Mindezek miatt nem csoda, hogy aki teheti, inkább a zsebébe nyúl, és milliókat hagy ott a magánegészségügyben, hogy hamarabb ellátáshoz jusson. Mások pedig több száz kilométert utaznak a műtétért.
Nyári cikksorozatunk alapján az Átló legújabb anyagában interaktív térképeken és diagramokon mutatjuk a magyar kórházi várólisták állapotát. Ha kíváncsi vagy, hogy átlagosan mennyit kell várni egy állami kórházban szürkehályog-műtétre, vagy melyik intézményben mennyi az átlagos várakozási idő egy beavatkozásra, kattints ide.
Pete Luca – Szabó Krisztián – Szopkó Zita
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Bátorfy Attila, az ATLO projekt vezetője egy most megjelent könyv fejezetében beszél munkásságáról és a magyar adatábrázolás múltjáról és jelenéről.
A 18 magyar vonatkozású díjazott közül 12-en születtek Magyarországon, ám mindössze ketten éltek itthon a díjazásuk idején. De ez nagyon gyakori.
29.505 kedvezményezett összesen 15,3 milliárd forintnyi összeget kapott, ami jelentős növekedés tavalyhoz képest.