Másodjára is lesöpörte a rendőrség az asztalról az érdi csatorna-projektre beszedett lakossági pénzek ügyét

Megszüntette a rendőrség a 34 milliárdos érdi csatorna-projekt ügyében sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. Már másodszor söpri le az asztalról a legalább 25 civil által tett feljelentéseket a nyomozóhatóság. A civilek azt a pénzt szeretnék visszaszerezni, amit arra a csatornázásra fizettek be, amit végül állami és uniós támogatásból valósítottak meg. A lakosok ismét panaszt nyújtottak be, a büntetőeljárás sorsáról az ügyészség dönt.

Bizonyítottság hiányában a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság megszüntette azt a nyomozást, ami az Érd és térségében 2008 és 2015 között lebonyolított csatornázási projekt pénzügyi visszásságainak gyanúja miatt indult. Az ügy legkényesebb kérdése: a lakossági hozzájárulásokat arra költötték-e, amire a családok szánták, illetve időben elszámoltak-e a főleg Fidesz-funkcionáriusok által irányított projektek lebonyolítói az elköltött pénzekkel. A projektet tető alá hozó Diósd, Érd és Tárnok önkormányzataiból álló társulás elnöke T. Mészáros András, Érd akkori polgármestere és a helyi Fidesz-szervezet elnöke volt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Fenntartják a feljelentésüket

Eredetileg a csatornázást többnyire lakossági befizetésekből akarták finanszírozni. Az így beszedett pénzek jelentős része azonban – elvileg – visszafizethetővé vált, miután a 2010-es évek elején az állam és az Európai Unió megtámogatta a csatorna-beruházásokat.

A érdi, diósdi és tárnoki civilek terjedelmes csoportos feljelentésükben számos pénzügyi és elszámolási szabálytalanságra hívták fel a rendőrség figyelmét. A nyomozó-hatóság először 2020-ban szüntette meg az eljárást. A feljelentők panasza után az ügyészség dörgedelmes határozatban a nyomozás lefolytatására utasította a Pest megyei rendőrséget. Azt írták az ügyészek más mellett: a rendőrség nem végezte el a „szükséges és lehetséges nyomozati cselekményeket”.

Ezt az újraindult nyomozást szüntette meg az augusztus elején kiadott határozatával a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság, majd ezt panaszolta meg a feljelentők többsége: mindegyikük fenntartotta a feljelentésükben foglaltakat.

A panaszokat elbíráló ügyészségnek vélhetően nem kizárólag azt kell megvizsgálnia, hogy rendőrség teljes körben felkutatta-e a bizonyítékokat, hanem abban is állást kell foglalnia, hogy a beruházást tető alá hozó önkormányzati társulás az úgynevezett B program keretében jogszerűen használta-e fel nemcsak környezetvédelmi, hanem infrastrukturális fejlesztésre (például útépítésekre) a lakosságtól beszedett pénzeket, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulást. A csatornaépítés ugyanis környezetvédelmi beruházás.

Ha az a válasz, hogy nem, akkor a következő kérdés az, hogy ennek van-e büntetőjogi jelentősége, és ezért is folytatni kell-e a nyomozást?

Más célra is felhasználták a csatornapénzt

Az érdi, tárnoki és diósdi csatornázási projekt ügyében nemrég kiadott rendőrségi megszüntető határozatban nem jelenik meg a „csatornázásra adott lakossági pénzből nem építünk utat” probléma. Miközben a vízgazdálkodási törvény rendelkezései világosak.

A vízügyi igazgatásért felelős belügyi kormányzat az évtized közepére érzékelte, hogy országosan egyre több helyen okoznak súlyos problémákat az elszámolást jogellenes halogató társulatok és önkormányzatok: 2016 júniusában olyan törvénymódosítás lépett hatályba, amely pontosította és szigorította a korábbi szabályozást.

T. Mészáros András (barna zakóban) az érdi csatornázás alapcsőletételén (fotó: T. Mészáros András/Facebook)

A módosítás indokolása szerint a javaslat kötelezi a víziközmű társulatokat, hogy számoljanak el a befizetett hozzájárulásokkal. Amennyiben a beruházás folyamán a támogatási arány megnőtt az önerő támogatás elnyerése miatt, „a fennmaradó összeggel a lakosság felé el kell számolni, a fennmaradó összeget vissza kell fizetni”.

2014 májusában az érdi közgyűlés határozatban mondta ki, hogy 1,3 milliárd forintot költenek el az úgynevezett B programra. A közgyűlési határozatban olvasható felsorolás egyik eleme az útépítés. A lakossági pénzeket beszedő és továbbküldő víziközmű társulat nem sokkal később hasonló tartalmú határozatot hozott.

Az érdi önkormányzat 2017. november 24-én megtartott rendkívüli közgyűlésén elhangzottakból is az derül ki, hogy utakat építettek a társulat (vagyis az érdekeltségi hozzájárulást befizető városlakók) forrásaiból (a jegyzőkönyv 20. és 21. oldalán hangzanak el a legárulkodóbb mondatok a B programról).

Mindehhez képest figyelemre méltó a rendőrség egyik mondata a megszüntető határozatban. Így fogalmaznak:

„Arra vonatkozó adat az eljárás során nem merült fel, hogy a tagok által befizetett, a KEOP [uniós Környezet és Energia Operatív Program] pályázatból elnyert, vagy az állami támogatás révén rendelkezésre álló összeget közvetlenül vagy közvetve nem a projekt finanszírozására fordították volna.”

Ez az érvelés arra utal, hogy lényegében feltétel nélkül elfogadták a T. Mészáros András által vezetett Társulás értelmezési rendszerét, miszerint a csatornaépítés és a szennyvíztisztító rekonstrukciója, valamint az úgynevezett B program egységes projektet képez. Miközben ennek semmiféle jogszabályi alapja nincs. (Az ebben a beszámolóban szereplő táblázat szerint a csatornaépítés és az úgynevezett szervizút építés költségeit teljességgel összemosták).

A legironikusabb az egész B program problémában, hogy valószínűleg pénzügyi-politikai szemfényvesztés az egész. Az Átlátszó éveken keresztül adatigénylésekkel próbálta megfejteni, hogy mi valójában a B program lényege, és abból mennyi lakossági pénzt fordítottak – jogellenesen – infrastrukturális (például útépítési) célokra. Érdemi választ soha nem kaptunk (például itt és itt sem).

Érkezett azonban egy furcsa válasz 2020-ban – tehát azután, hogy az ellenzéki szövetség átvette a hatalmat Érden a Fidesztől, és az önkormányzatok társulásának elnöke ellenzéki politikus lett –, amelyben a csatornázási beruházás egyik meghökkentő aspektusára hívta fel a figyelmet maga az egykori projektvezető.

Kovács Péter Barna akkor azt írta az Átlátszónak „A B program egy munkaelnevezés volt, amelynek tartalma és értelmezése többször is változott.” Hozzátette: „A projekt elszámolásával a munkaelnevezés is elvesztette értelmét és az alkalmazása is megszűnt”.

Eltussolás és bagatellizálás

Az Érd és térsége csatorna-beruházás ügye politikailag roppant kényes. A 34 milliárdos beruházás legzsírosabb közbeszerzéseit Fidesz-közeli kivitelező cégek (korábban a Közgép, később a Duna Aszfalt) vitték el, de az alvállalkozói láncban még Orbán Viktor apjának érdekeltsége, a Dolomit Kft. is felbukkant.

Ennek ellenére uniós ellenőrök olyan súlyos szabálytalanságokat tártak fel, amelyek miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közel 1,4 milliárdos uniós támogatás visszafizetését írta elő a T. Mészáros András, fideszes politikus által vezetett önkormányzati társulásnak.

A durva jogsértés ügyét az akkori Fidesz-vezetés gondosan eltussolta, a legfontosabb információkat elhallgatta, a nyomelemekben megjelenő adatokat pedig bagatellizálta. A szabálytalansági ügy részleteit az Átlátszó több cikkben tárta fel.

Mi több, a milliárdos károkozás ellenére T. Mészáros Andrásék annyira elégedettek voltak a saját teljesítményükkel a társulás vezetőségében, hogy tízmilliós összegekkel megjutalmazták magukat – ahogy azt az Átlátszó nemrég megírta.

Hevesben visszajárt a csatornapénz

Érdtől északkeletre, autóval 123 kilométerre, nem messze Gyöngyöstől egy kis községben, Karácsondon szintén csatornáztak a kétezer-tízes években, és valamiért szintén B programnak nevezték el azt a projektet, amelyben a helyiek által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat aszfaltozásra és útépítésre fordították.

A karácsondi civilek nem nyúltak rögtön a büntetőjog eszközéhez, hanem polgári peres úton szálltak szembe az önkormányzattal. Két törvényszéki és két ítélőtáblai határozat mondta ki: tilos a csatornázásra befizetett érdekeltségi hozzájárulást útépítésre fordítani. Azóta a karácsondiak visszakapták a jogellenesen elköltött csatornapénzüket.

2020 őszén már a büntetőeljárás is folyamatban volt, amelyet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés miatt indított. A nyomozással kapcsolatban kérdésünkre a napokban a rendőrségi szóvivő mindössze annyit közölt:  „Az ügy továbbra is folyamatban van a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányságon. A nyomozásra tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni”. Vagyis nem tudjuk, hogy a közel három éve folyó nyomozás során meggyanúsítottak-e valakit, vagy továbbra is ismeretlen a tettes.

Kis Zoltán

Fotó: Érd egyik utcája szilárd burkolatot kapott (forrás: Simó Károly Facebook oldala)