Feljelentés lett a polgármester strandján uniós pénzből épült százmilliós fapallókból

„A beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják” – ezt állapította meg Integritás Hatóság, miután több projektet is megvizsgált Szálkán. A három, összesen bő 300 millió forintos uniós beruházásból kettőt tavaly áprilisi cikkünkben bemutattunk: akkor civilek jelezték, nem jó irányba mutatnak a fejlesztések.

A mindössze 5-600 lakosú Tolna megyei kistelepülést 20 éve Pálfi János vezeti. Lányával együtt ő a társtulajdonosa annak a cégnek is, ami a helyi tó melletti fizetős strand tulajdonosa. Ennek a partfalát erősítették meg közel 120 millió forintnyi európai uniós támogatásból. Az Integritás Hatóságnak sem ez, sem egy csapadékvíz-elvezetésnek nevezett útépítés nem tetszett.

„Az Integritás Hatóság (IH) a Tolna megyei Szálka községben zajlott három, európai uniós forrásból támogatott fejlesztéssel kapcsolatban folytatott le vizsgálatot bejelentések nyomán. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU támogatást nyert el. A Szálkai Strand infrastrukturális fejlesztése I. ütemre 116,9 milliót, a Szálka község vízrendezése – III. ütemre 91,9 milliót, a Szálka község belterületi vízrendezés IV. ütemre 107,4 milliót. A vizsgálat során felmerült annak a gyanúja, hogy a beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják.” – írja az IH.

Feljelentést tett az Integritás Hatóság

„A Hatóság álláspontja szerint az első projekt esetében egy magánkézben lévő vállalkozás (strand üzemeltetése) tényleges profittermelő képességének növelése a cél. A másik két, egymással összefüggő, Szálka község vízrendezését célzó projekt a Hatóság álláspontja szerint ugyancsak a támogatási szerződéstől eltérő célt szolgál. Vízelvezetés helyett a beruházás tényleges célja elő-közművesítés és betonút építése, amely az út környezetében lévő ingatlanok értékét többszörösére növeli. Ebből az értéknövekedésből egy jól körülhatárolható érdekcsoport profitál.” – áll az Integritás Hatóság napokban megjelent jelentésében.

Azt is leírták, hogy ezért „az Integritás Hatóság elrendelte Szálka Község Önkormányzata által Szálka község belterületi vízrendezés IV. ütem tárgyban indított közbeszerzési eljárás 50 napra történő felfüggesztését”, valamint, hogy a strandfejlesztés kapcsán

feljelentést tettek a Nemzeti- Adó és Vámhivatalnál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

A polgármesteré a strand

A hatóság által vizsgált beruházásokról tavaly áprilisban írtunk. Akkor cikkünkben bemutattuk, hogy közel 120 millió forintból erősítették meg a strand partfalát. Az eredeti tervek szerint ezt terméskővel és betonnal akarták megoldani, de a helyi lakók tiltakozása miatt végül fa cölöpöket és pallókat használtak.

Akkor Pálfi János polgármester azt mondta az Átlátszónak: „A strand vízfelülete az önkormányzaté, a mellette lévő területet, a szabadidőközpontot a Szálka Kft. üzemelteti. Az előtörténet az, hogy 1994-ben az akkori képviselő-testület és polgármester fölkérte a Szálka Kft.-t, hogy Szálka turizmusának fejlesztése érdekében alakítsunk ki egy fürdőhelyet, egy szabadidőközpontot a tó mellett. Ez ’94-ben volt. Ezt a területet akkor értékesítette a Szálka Kft. részére. A kft. saját költségén csinált mindent. A stranddal kapcsolatos költsége az önkormányzatnak egy forint sem merült idáig fel, és ezután sem merül fel, mert ez egy 100 százalékos pályázat. Tulajdonképpen itt minden, azt gondolom, hogy rendben van, de hát csak föl van fújva.”

A polgármester nem emelte ki, de a Szálka Kft. az ő és lánya tulajdona.

Az IH szerint a strandfejlesztési „projekt valódi célja nem a strand partjának műszaki védelme, hanem a strandnak, mint a vízterülettel közvetlenül határos ingatlan értékének és ezzel együtt az azt bérlő, illetve tulajdonló vállalkozás profittermelő képességének növelése. A strand használata belépődíj köteles. A belépőjegyekből befolyó bevétel a Szálkai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t illeti. A beruházással létrehozott vagyon bérbe adásához szükséges Irányító Hatóság előzetes jóváhagyása nem áll rendelkezésre.”

Vízelvezetésnek mondott útépítés

Tavalyi cikkünkben azt is bemutattuk Nemes Richárd, a Szálkai Civil Összefogás egyik alapítójának segítségével, hogy miként valósult meg a csapadékvíz-elvezetés, ami valójában egy út lett. Akkor a köves-betonos strandátépítés elleni küzdelem élharcosa azt mondta, hogy „Ez valójában egy előközművesítés, amire egyébként a pályázati pénzt nem is lehetne felhasználni. Az út maga vízgyűjtésre nem igazán alkalmas, hiszen jórészt egy dombgerincen fut, így legfeljebb azt a vizet gyűjti össze, ami ráesik.”

Az Integritás Hatóság szerint a civileknek van igazuk: a hatóság álláspontja a mostani vizsgálat után az, hogy „a III. ütemben megépült út és a IV. ütemben tervezett

út építése magánérdekeket szolgál, nem pedig Szálka Község közösségének érdekét.

A környéken több telket érintően telekalakítási eljárást indítottak, az így létrejött telkek egy dublini székhelyű gazdasági társaság tulajdonába kerültek 2021 nyarán. Ha az elő-közművesítés és a további tervekben szereplő betonutak a tervezettek szerint megvalósulnak, úgy a fejlesztés hatására az ott elhelyezkedő telkek, ingatlanok értéke várhatóan lényegesen emelkedni fog.”

Azt is megjegyezte a hatóság, hogy mindegyik projekt esetén egy olyan cég (A.G. Projekt Bt.) végezte a tervezési munkákat, amelynek ügyvezetője Szálka alpolgármestere volt. A fennálló összeférhetetlenséget nem jelentették be. Az Integritás Hatóság a feljelentést megküldte az Európai Ügyészségnek és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) is.

Az Integritás Hatóságnak nevezett korrupcióellenes hivatalt 2022 végén hozta létre a magyar kormány, hogy megfeleljen az Európai Unió elvárásainak, és minél előbb megkapja a befagyasztott EU-s pénzeket. Az Átlátszó civil tagot delegált az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportba.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A szálkai strand 2022. április 20-án (fotó: Átlátszó/Segesvári Csaba)