Az ellenzéki polgármestert is megmentette a kormányhivatalok sajátos jogértelmezése

A Fidesz alig leplezett várakozásai ellenére nem távolították el polgármesteri székéből Csőzik Lászlót, Érd ellenzéki polgármesterét. A galibát az összeférhetetlenségi szabályok tavaly tavaszi, szinte észrevétlen kiegészítése okozta. Csak 2022 elején, a vagyonnyilatkozatok leadása után vált nyilvánvalóvá: Csőzikhez hasonlóan több fideszes polgármester is összeférhetetlenségi helyzetbe került, amiért illetménye mellett máshonnan is díjazást fogadott el. A kormányhivatalok sajátos jogértelmezéssel megmentették a fideszes polgármestereket: alighanem ennek köszönheti Csőzik is, hogy maradhatott a székében.

Az érdi városvezető ellen indult összeférhetetlenségi eljárás annak a jogi-politikai háborúnak a csúcspontja volt, amely 2021 nyarán kezdődött a Pest megyei városban.

Az események láncolatának legelején az Átlátszó tavaly tavasszal megjelent cikkét találjuk. Akkor azt írtuk, hogy Bács István fideszes politikus, volt érdi alpolgármester vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, hogy több millió forint tagi kölcsönt nyújtott a saját cégének. Az ellenzéki szövetség alpolgármestere, Tetlák Örs ezután vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás indítását kérelmezte az önkormányzat jogi bizottsága előtt Bács ellen. Azt kifogásolta, hogy Bács a 71,5 millió forintos összeget nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában. Úgy vélekedett továbbá, hogy nem világos, mi a forrása ennek az összegnek. Ezután szabadult el a pokol az érdi politikai közéletben.

Futószalagon indultak meg a képviselők ellen a vagyonnyilatkozati és méltatlansági eljárások, záporoztak a karcos politikai kijelentések és feljelentések. A leghevesebb politikai ütközetet Csőzik összeférhetetlenségi ügyében vívta a közgyűlési többséget alkotó ellenzéki szövetség a hatalomból 2019-ben távozott fideszesekkel.

Miután február 20-án a közgyűlési többség akaratából nem mondták ki Érd első emberének méltatlanságát, a figyelem a Pest Megyei Kormányhivatalra terelődött: lépnek-e Csőzik ügyében, és pert indítanak-e a közgyűlési határozat megsemmisítése érdekében.

Máshonnan is kapott díjazást

Az érdi ellenzéki szövetség 2019 őszén megválasztott polgármestere a polgármesteri illetménye mellett egy felügyelőbizottsági tagsága révén díjazást kapott. Az egyéb díjazás elfogadása viszont a törvény tavaly tavasszal bevezetett rendelkezése szerint összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel.

Minderre azután derült fény, hogy Csőzik az év elején nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát, amelyben az előző évekhez hasonlóan feltüntette egy egyesületben betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén kapott díjazást.

A jogi bizottság indítványa ellenére az ellenzéki többségű közgyűlés nem szavazta meg az összeférhetetlenség kimondását. A törvény rendelkezése szerint, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított öt napon belül kérheti a közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól.

Így a bíróság mondhatta volna ki az összeférhetetlenséget, és dönthetett volna úgy egyúttal, hogy megfosztja Csőziket polgármesteri tisztségétől.

Mészáros: lesz folytatás

A Fideszhez legközelebb álló sajtó alig leplezett várakozással figyelte a fejleményeket, és a várta a kívánt végkifejletet.

T. Mészáros András, a város volt fideszes polgármestere például így nyilatkozott a Mandinernek: „lesz folytatás: az ülés jegyzőkönyvét és a határozatokat 15 napon belül a polgármesteri hivatalnak a kormányhivatalhoz el kell juttatni.

Ilyen törvénysértő, hamis határozatot nem hagyhatunk szó nélkül.”

A törvény rendelkezései első és második ránézésre is egyértelműek. Egy városházi forrásunk is csaknem biztosra vette, hogy Csőzik rövidesen nem lesz polgármester, ugyanakkor nagy reményt fűztek ahhoz, hogy ősszel minden további nélkül újraválasztják a szükségszerűen kiírandó időközi választáson.

A törvény szigorú és rövid határidőket ír elő a kormányhivatal, majd a bíróság eljárására. Vagyis ha bíróságra került volna az ügy, akkor már hetekkel ezelőtt döntöttek volna Csőzik sorsáról. A Budapest Környéki Törvényszéktől ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem érkezett hozzájuk Csőzik ügyében keresetlevél: vagyis a kormányhivatal nem indította meg a pert az összeférhetetlenségi ügyben.

Másnap már összeférhetetlen volt

Csőzik alighanem annak is köszönheti megmenekülését a mandátumfosztástól, hogy korántsem egyedi az összeférhetetlenségi ügye.

2021 tavaszán az önkormányzati törvény egy úgynevezett salátatörvényben megbújó rendelkezése legalább több tucatnyi polgármester helyzetetét tette ingataggá – köztük több fideszes városvezetőét is. A módosítás kiegészítette az önkormányzati törvény egyik, már meglévő összeférhetetlenségi szabályát.

„A 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony – ide nem értve az egészségügyi alapellátásban végzett tevékenységet – kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat, és nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja” – így szólt a 2021. május 1. előtt hatályos törvényszöveg. Ide iktatták be a kiegészítést, amely a lehető legszélesebbre tárta az ajtót az összeférhetetlenségi eljárást szorgalmazók előtt:

a polgármester ugyanis ezentúl „egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el”.

Vagyis bármilyen tevékenységért kapott bármilyen díjazás önmagában létrehozza az összeférhetetlenségi állapotot.

A módosítás roppant ellentmondásos és abszurd jogi helyzetet teremtett. Az érdi városvezető példájával élve: Csőzik László 2021. április 30-án makulátlan jogi hátterű polgármesterként tért nyugovóra. Másnap reggelre azonban már „összeférhetetlenné” piszkolódott, és ennek érdekében még a kisujját sem kellett megmozdítania.

Vagy ahogy Csőzik nyilatkozta az Átlátszónak:

„Magyarán nem magam állítottam elő – a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva, azokat szánt szándékkal megsértve – az összeférhetetlenséget, az a törvénymódosítás nyomán állt elő. Kicsit úgy érzem magam ebben a helyzetben, mint az a kárpátaljai magyar férfi, aki egyetlen napra sem hagyta el a faluját, mégis háromszor váltott hazát a 20. század folyamán.”

Van az önkormányzati összeférhetetlenségi szabályoknak egy másik fontos eleme: az önkormányzati képviselő, így a polgármester is az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

Ahogy Csőzik, úgy több polgármester esetében határidőn belül ez nem történt meg. Vélelmezhetően leginkább azért, amire Csőzik hivatkozott:

nem vették észre az egyébként a felsőoktatásról szóló salátatörvényben lapuló jogi aknát.

Ezt az érdi politikus esetében azért tartották kínosnak bírálói, mert Csőzik jogász, polgármestersége előtt ügyvédként praktizált.

Keszthely irányította rá a figyelmet

Csőzik az összeférhetetlenségi ügy kipattanása után visszafizette a felügyelőbizottsági tagsága után járó pénzt, és lemondott a díjazásról. De ezt jóval a törvényben megjelölt határidő után tette. Ezért sokan úgy vélték, hogy pusztán ez a törvénysértés is megalapozza az összeférhetetlenség kimondását.

A felsőoktatási salátatörvényben rejlő jogi aknára egyébként a keszthelyi fideszes polgármester és alpolgármester összeférhetetlenségi ügye irányította a szélesebb nyilvánosság figyelmét. Itt egy civil szervezet, a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) tárta fel, hogy a két városvezető gazdasági társaságok felügyelőbizottsági tagjai, és ezért díjazást kapnak.

Mint a 24.hu megírta, a KÉVE adatigényléssel jutott a vagyonnyilatkozatokhoz. Nem sokkal később Nagy Bálint és helyettese, Vozár Péterné lemondtak a felügyelő-bizottsági tagságukról. Ezután a képviselő-testület kimondta, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenségi állapot, hiszen annak okát mindketten megszüntették: lemondtak a felügyelő-bizottsági tagságukról.

Nagy Bálint polgármester szerepe az ügyben azért is volt különösen kényes, mert a Fidesz a körzetben őt indította az április 3-i parlamenti választáson, amelyet a polgármester megnyert. Az országgyűlési mandátum elnyerésével Nagynak most le kell mondania a polgármesteri posztjáról, és Keszthelyen időközi választást kell kiírni.

Mint a KÉVE elnöke, Weller-Jakus Tamás január végén elmondta, a kormányhivataltól kérik állásfoglalás kiadását az ügyben.

Jogi útvesztőben

Az Átlátszó birtokába került állásfoglalás szerint a Zala Megyei Kormányhivatal jogilag is körülbástyázta a képviselők elutasító döntését. A törvényessségi felügyeleti osztály indokolása – a Legfelsőbb Bíróság egyik döntésére hivatkozva – kimondta: „az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének az e tárgyban döntő határozat meghozatalakor kell fennállnia, az összeférhetetlenség visszamenőleges megállapítására nincs törvényes lehetőség”.

És mi a helyzet a törvény által előírt 30 határidővel, amelyet az összeférhetetlenség megszüntetésére írt elő?

Amennyire ellentmondásos az egész törvénymódosítás, annyira az a kormányhivatal erre a kérdésre adott válasza is.

Egy 2020-as alkotmánybírósági döntésre hivatkozva azt írták, hogy az önkormányzati képviselői megbízatás mint közhivatal-viselés alkotmányos védelem alatt áll. A kormányhivatal ebből vezette le állásfoglalásának lényegét: az önkormányzati törvény által előírt 30 napos összeférhetetlenség-megszüntetési kötelezettség elmulasztása önmagában nem elegendő az önkormányzati tisztségtől való megfosztáshoz.

Vagyis hogyan úszhatja meg a polgármester, hogy összeférhetetlenség címén megfosszák a tisztségétől? Az összeférhetetlenségről döntő képviselő-testület ülése előtt vagy lemond az egyéb díjazásának forrását jelentő más posztjáról, vagy a posztot megtartja, ám a díjazásról mond le. Lényegtelen, hogy eleget tett-e a törvény által előírt 30 napos bejelentési kötelezettségének.

Fideszest az ellenzékivel

Név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint ezzel a kormányhivatalok kiüresítették az önkormányzati törvény határidő-szabályát. Ennek pedig az az oka, hogy az országban sok fideszes polgármester nagy bajba kerülhetett volna az új összeférhetetlenségi szabály miatt.

„Valahogy meg kellett menteni őket”

– vélekedtek a forrásaink.

Ennek ironikus hozadéka, hogy alighanem ugyanazzal az érveléssel Csőziket, az ellenzéki polgármestert is megmentették a tisztség-vesztéssel járó összeférhetetlenségi eljárástól. Ebben nem lehetünk teljesen bizonyosak, mert a Pest Megyei Kormányhivatal nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Ugyanakkor más dokumentumokból lehet tudni, hogy a Miniszterelnökség körlevélben adott iránymutatást a kormányhivataloknak az ilyen ügyek kezeléséről.

A salátatörvényben benyújtott törvénymódosítás mögött megbúvó tényleges politikai szándékokról keveset tudni. A törvénymódosítás indokolásában a módosítás indokolását ennyivel intézik el: „a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok pontosítása szükséges”. Az is szembeötlő, hogy a polgármesterekre vonatkozó új szabály teljesen megegyezik az országgyűlési képviselőkével: ők sem fogadhatnak el egyéb díjazást.

Kis Zoltán

Fotó: Csőzik László közéleti Facebook-oldala