Vitézy: A Budapest és vidék közötti igazságtalanság mérsékléséhez nem a működő budapesti rendszert kell szétverni

Magyarország az egyetlen hely, ahol van vasút és nincs vasúti járműbeszerzés folyamatban, mondta az Átlátszó podcastjában a BKK egykori vezérigazgatója, volt államtitkár, Vitézy Dávid. Azt is kifejtette, hogy aki a budapesti fejlesztéseket Budapest-vidék-ellentétként szemléli, az semmit nem ért a vasútból. De elárulta azt is, hogy van-e jogosítványa, és törölte-e a telefonjából Lázár János számát.

Vitézy Dávid neve mostanában sűrűn forog a hírekben és a különböző politikai pletykákban. Gyakran idézik és kérdezik az aktuális közlekedéssel kapcsolatos anomáliákról; ha úgy adódik, nem fél sarkos véleményt megfogalmazni, és egyre többször és egyre több helyen merül föl a neve lehetséges főpolgármester-jelöltként.

A rá irányuló figyelem annyiban nem meglepő, hogy Vitézy több mint húsz éve része a magyar nyilvánosságnak. A kétezres évek elején tűnt föl szívesen szereplő közlekedési aktivistaként, és bár ismert volt családi háttere és az akkori fővárosi vezetéshez fűződő viszonya, az még nem dőlt el, hogy egy lelkes amatőr lép színre, vagy egy professzionális karrier veszi kezdetét. Utóbbi történt, miután jelentősebb időt eltöltött a civil szférában (2000-2010 között a Veke, azaz a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület különféle tisztségviselője volt), 2010 és 2014 között a Fidesz fővárosi győzelmét követően a Budapesti Közlekedési Központ első vezérigazgatója lett. Pályájáról korábban az Átlátszó is készített portrét.

A fővárosi posztról Tarlós Istvánnal való összekülönbözése után távozott. Ezt követően a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, 2020-tól a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója lett, mely feladatkört 2022-től szakállamtitkárként látta el, ahol Lázár Jánossal nem találták meg a közös hangot, így innen is távozott. Adásunk elején azt igyekeztünk tisztázni, hogy bár korábbi állomáshelyeit ismerjük, a jövőjével kapcsolatos találgatásokat is, az viszont nem közismert, hogy jelenleg hol és mit csinál. A felvételen hallható, bőven taglalt válaszból kiderül, hogy most kizárólag külföldre dolgozik, és hogy a jelenlegi tevékenysége nem független attól, hogy a BKK-nál úttörői voltak munkatársaival annak a szemléletnek, hogy egy központból kell irányítani a közterületek közlekedési célú hasznosítását.

S bár témánál voltunk, mégsem a fővárosi tömegközlekedéssel, hanem a vasút problémáival folytattuk a beszélgetést. Elsőként a vasúti felújítások körüli bonyodalmakról ejtettünk szót. Vitézy amellett érvelt, hogy menetrendalapú infrastruktúra-fejlesztésre volna szükség, azaz hosszú évekre előre kellene fölmérni és meghatározni, hogy pontosan hol és milyen időközönként halad át a vonat, és a vágányok számát, az állomásépületeket és a többit ehhez kéne igazítani. Ehhez képest Vitézy szerint most az a szemlélet, hogy „ahol rossz az állapot, ott nyúljunk hozzá, ha már hozzányúlunk, akkor építsünk többet, aztán meg a végén kevés a pénz, és akkor pont a legjobb műszaki tartalmakat húzzuk le”. Tipikus modellnek ez számít, amit a miskolci fővonal példáján igyekezett is bemutatni.

Ennek kapcsán arra is kitért, hogy miért nincsenek igazán vasútfejlesztések Budapesten. Elmondása szerint annyira bonyolult vasúti csomópont a főváros, és annyira sokba kerül, ha bármihez is hozzányúlnak, hogy mindig ez lesz elhalasztva a távoli jövőbe. Ugyanakkor nagy hiba volna ebből Budapest-ellenességet kiolvasni, ugyanis a gördülékeny vidéki vonatközlekedés nagyban a fővároson belüli kapacitáson múlik. Például ha a vágányok a fővárosban szintben keresztezik egymást, ami egy kapacitáskorlát, akkor az Salgótarjánig tudja fogni a kötöttpályás-forgalmat.

A podcastban természetesen nem kerültük meg a beruházások drágulásának kérdését. Vitézy Dávid úgy véli, hogy mindegy, hogy felújítanak egy vágányt vagy újat hoznak létre, amennyiben a menetsebességet megváltoztatják – márpedig többnyire megváltoztatják –, akkor az gyakorlatilag ugyanannyiba kerül, a jelentős költségtényezőt ugyanis a digitális biztosítóberendezések jelentik. Ezt követően szó volt ennek technikai és piaci hátteréről, de arról is, hogy a beruházásokat menet közben a fideszes választókerületi elnökök igényei is drágítják. Arra a kérdésre, hogy személyesen találkozott-e ilyen igénnyel, igennel felelt.

Azzal kapcsolatban sem kertelt, hogy milyennek tartja az állami vagy az önkormányzati vállalatok mentalitását és működését. „Ha a köztulajdonú cégek soha semmilyen versennyel nem találkoznak, az egyetlen mérőszám az, hogy az a politikus, aki kinevezi a vezérigazgatót, az éppen mennyire elégedett az arcával annak, aki ott van, ez nem fog jó teljesítményt kihozni” – fogalmaz, hozzátéve, hogy „a vége szocialista nagyüzem lesz”. Nem csak ezzel összefüggésben, de más témáknál is előjött a magán- és közszféra viszonya mind Magyarországon, mind egyéb európai országokban.

Vitézy összességében jónak értékeli, ahogy az uniós forrásokat a vonatközlekedésre fölhasználták, ezek a pénzek szerinte jó helyre mentek, és jó projekteket finanszíroztak. Bajnak azt tartja, hogy a hazai forrást, az adófizetők pénzét szinte kizárólag autópályákra fordítják. Pedig Ausztria gyorsforgalmi hálózatát utolértük, sőt le is hagytuk, a vasúti hálózat ugyanakkor nemhogy az osztráktól távolodik, hanem a cseh vagy lengyeltől is. Vitézy szerint ki kéne mondani, hogy most már csak vasutat fejlesztünk.

Ezzel teljesen szembemegy a szárnyvonalak sokaságát bezáró tavalyi intézkedés, amelyről Vitézy váltig állítja, nem tudott róla, az ő idejében ilyesmi előkészítésébe nem fogtak. Sőt, emlékeztetett arra, hogy államtitkársága alatt nyitották újra a Székesfehérvár-Komárom-járatot. Itt jegyezte meg, hogy nem érti Lázár Jánost – akinek, kérdésre válaszolva elárulta, megvan még a száma a telefonjában –, mivel a tram-traint példaértékűnek tartja. Ilyen kéne – állítja Vitézy – a többi nagyvárosban, Debrecenben, Győrben, Fehérváron és másutt is.

Ennél a pontnál fordultunk rá a budapesti ügyekre, mert Lázár miniszter éppen Debrecenben fejtette ki, hogy a Budapest-bérlettel az a gond, hogy a pestiek használhatják a vidéki vonalakat, míg fordítva nem, és szerinte ez igazságtalan. Vitézy viszont úgy véli, hogy erre az volna a megoldás, ha hasonló konstrukciók jönnének létre a megyeszékhelyek agglomerációiban. A podcast ezen részében az Átlátszó munkatársai Vitézy Dáviddal közösen megpróbálták kibogozni a Budapest-bérlet problémacsomót, annak jogi-politikai hátterét. A volt BKK vezér megismételte, hogy a fővárosnak már korábban tárgyalásokat kellett volna kezdeményeznie, míg a minisztériumban abszurd Budapest-ellenes szövegeket képesek olykor megfogalmazni, és összességében ez nem vezet jóra.

Itt kérdeztek rá az Átlátszó munkatársai a főpolgármester-jelöltség kérdésére. Vitézy komolynak nevezte a felvetést, és szavaiból az derült ki, hogy foglalkoztatja a lehetőség, mert álláspontja szerint a főváros fejlődése megállt. Ám kárhoztatta a fővárosi vezetést az Üllői úti biciklisáv miatt is, de nem a bicikli utak léte, hanem a kivitelezés módja miatt. Vitézy ekkor kapta meg azt a kérdést, hogy rendelkezik-e jogosítvánnyal. A válasz a felvételből kiderül, ahogy Orbán Viktorhoz fűződő személyes viszonya is, illetve az, hogy hány évesen irányított először forgalmat. Azt viszont eláruljuk, hogy a főpolgármester-jelöltségen még gondolkodik.

A podcastben az Átlátszó részéről Hont András és Segesvári Csaba vett részt.

A teljes adás meghallgatható Youtube-on, Soundcloudon, Spotifyon, Google Podcasten, Player.fm-en és további helyeken.

 

SHOW NOTES:

Revízióval sem talált fogást rajta a főpolgármester – Vitézy Dávid portréja II.: ⁠https://atlatszo.hu/kozpenz/2013/05/27/revizioval-sem-talalt-fogast-rajta-a-fopolgarmester-vitezy-david-portreja-ii/⁠

Hont András Facebook-oldala: ⁠⁠⁠⁠www.facebook.com/hontandras75⁠⁠⁠⁠

Segesvári Csaba Facebook-oldala: ⁠⁠https://www.facebook.com/scsatlatszo⁠

Vitézy Dávid Facebook-oldala: ⁠⁠https://www.facebook.com/vitezydavid⁠

Az Átlátszó Facebook-oldala: ⁠⁠⁠⁠www.facebook.com/atlatszo.hu/⁠⁠⁠⁠

Az Átlátszó Instagram-oldala: ⁠⁠⁠⁠www.instagram.com/atlatszo/?hl=hu⁠

Az Átlátszó Twitter-oldala: ⁠⁠⁠⁠twitter.com/atlatszo⁠

Az Átlátszó YouTube-oldala: ⁠⁠⁠⁠www.youtube.com/c/Atlatszovideo⁠

Az Átlátszó Tumbrl-oldala: atlatszo.tumblr.com