Egy kaptafára készült nyilatkozatok alapján döntöttek a főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak újraszámolásáról

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat. Az újraszámolás módja választási csalásra is alkalmat adhat.

A Vitézyék  indítványának mellékletében szereplő űrlapokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.

A Nemzeti Választási Bizottság szerdai ülésén döntött a főpolgármester-választáson leadott érvénytelen szavazatok újraszámolásáról: a döntés indoklása szerint „a bizonyítékok alapján alappal merülhet fel, hogy nagy számban vannak olyan, érvénytelennek nyilvánított szavazatok, amelyeket a választási eljárásról szóló törvény rendelkezése szerint érvényesnek kell tekinteni”. A testület 12 igen szavazattal, négy ellenében hozta meg a döntését.

Kétes értékű nyilatkozatokra alapozták a gyors döntést

A Nemzeti Választási Bizottság az ügyben nemmel szavazó, neve elhallgatását kérő tagja az Átlátszónak azt mondta, hogy utolsó pillanatban kapták meg Vitézy Dávid indítványát a hozzá csatolt, többségében egy formanyomtatvány kitöltésével készült, szóról-szóra egyező szövegű szavazatszámláló bizottsági nyilatkozatokkal a testület szerdai, az újraszámolásról döntő ülése előtt.

Nem volt idejük tanulmányozni a papírokat, és érthetetlennek tartja a sürgősséget, ahogyan a döntés mégis megszületett. Az NVB még azt sem ellenőrizte, hogy valóban szavazatszámláló bizottsági tagok voltak-e, vagy egyáltalán léteznek-e az űrlapokat kitöltő nyilatkozattevők, úgy fogadta el bizonyítékként az elvileg több mint 200 szavazókörből érkezett, mégis egy kaptafára készült bejelentéseket. A tagok nem a konkrét ügyről, hanem a választási iroda által előre elkészített határozattervezetről szavaztak úgy, hogy nem volt idejük átnézni az anyagot.

„A nyilatkozatokat adó szavazatszámlálási bizottsági tagok annak ellenére, hogy ott helyben még aláírtak minden egyes érvénytelenített szavazólapot, most már úgy emlékeznek, hogy a szavazókörben rosszul tudták ezt a szabályt. Pedig az urnazárás előtt a Fővárosi Választási Iroda kiküldött egy tájékoztatást kifejezetten erre az esetre, hogy ha Szentkirályi Alexandrára van adva egy szavazat, az olyan, mintha a lap szélére lenne téve, tehát nem befolyásolja az érvényességet, és ha van még egy jelölt mellett is X, akkor az egy érvényes szavazat. Ehhez képest kéne azt elhinni, hogy ilyen sok szavazókörben ezt rosszul tudta az összes tag, és senki nem mondta jegyzőkönyvbe, hogy ez nem oké. Ugyanakkor, ha a Vitézy által leadott nyilatkozatok között akár csak egy olyan is akad, amelyik szavazókörben egyébként nem történt ilyen eset, akkor hamis tartalmú irattal csikartak ki választási jogorvoslatot.”

Az Átlátszó által megkérdezett választási jogi szakértő szerint a nyilatkozatokra azért volt szüksége Vitézyéknek, mert az újraszámlálást csak jogszabálysértésre hivatkozva lehetett elérni, és a sablonszövegben pontosan erről van szó, hogy az érintettek jogszabálysértő módon jártak el a szavazatszámlálás során. Ám az erről szóló nyilatkozatokat az NVB egyáltalán nem ellenőrizte, gyakorlatilag bemondásra fogadta el, pedig olyanok is szerepeltek köztük, amelyek deklaráltan a Fidesz pártdelegáltjaitól származtak.

Csalásra adhat alkalmat az újraszámolás

Neve elhallgatását kérő választási jogi szakértőnk szerint nem az újraszámolás elrendelésével önmagában van probléma, hanem annak végrehajtásával, ami választási csalásra is alkalmat adhat.

„Az NVB úgy döntött, hogy az eddigi gyakorlattal szemben nem a leplombált urnákat kéri be a kerületektől, amit aztán minden párt delegáltjának jelenlétében bontanak fel, hanem csak az érvénytelen főpolgármesteri szavazólapok kötegeit. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az urna felbontásától az újraszámolás elvégzéséig kikerülnek a sokpárti felügyelet alól a szavazólapok, így előfordulhat akár az, hogy szavazólapok kerülnek ki vagy be a kötegekbe, de akár az sem elképzelhetetlen, hogy egy Szentkirályira leadott, érvénytelen szavazatot azzal tesz érvényessé valaki, hogy egy másik jelölt mellé utólag kerül oda egy iksz. Ha az urnabontástól az újraszámlálásig minden mozzanatnál ott lehetnének a pártdelegáltak, akkor ilyen csalásra észrevétlenül nem lenne lehetőség.”

Hasonlóan nyilatkozott az Átlátszónak az NVB egy volt tagja is:

„A szavazatszámlással való visszaéléseket a szabályok nem küszöbölik ki. Nincs olyan biztonsági garanciákkal rendelkező iratkezelési szabályzat, ami számon kérhető lenne. Egy ügyvédi irodának is szigorúbb iratkezelést írnak elő, mint a szavazócédulák kezelésének. Nem érvényesülnek az adatvédelmi szabályok és az egyéb elvárható garanciák sem az iratkezelés során. Nincs meghatározva ki őrizheti, ki szállíthatja az szavazólapokat, nincs garancia arra, hogy szállítás közben – de valójában a teljes iratkezelés folyamat közben – ne férjen hozzá illetéktelen személy. A jogalkotók rengeteg rést hagytak a szabályokon, ha például nincs ellenzéki delegált a bizottságban, bármit megtehetnek ellenőrizetlenül a szavazólapokkal, már a számlálás során is. A szavazólapok útja nyomon követhetetlen, és ha valaki mégis visszaélést jelent, azt az NVB többsége egyszerűen leszavazza.”

Bodoky Tamás