Csallóköz feléből temetőt csinált a dunaszerdahelyi maffia

Az 1990-es években Dunaszerdahelyt uraló bűnszervezet fénykora után a letartóztatott bandatagok vallani kezdtek, így a szlovák rendőrség sok régi gyilkosságról szerzett tudomást. Volt olyan áldozat, akinek a halálát egy polgármester rendelte meg, és olyan koronatanú is, aki a feleségét a házikedvencként tartott oroszlánukkal akarta megetetni. Barak Dávid, a Parameter.sk főszerkesztőjének újabb könyve regényszerűen meséli el a hivatalos jegyzőkönyvekben szereplő borzalmakat.

„Gyilkosságok, erőszak, csalás, bank- és hullarablás. A dunaszerdahelyi alvilág igaz története nem ért véget. Sőt, csak most kezdődik igazán” – olvasható a kötet hátoldalán az ajánlóban. A szöveg egyáltalán nem túlzás, a bandatagok vallomásaiból és a rendőrségi, bírósági jegyzőkönyvekből hátborzongató részletek derültek ki a maffia által elkövetett bűncselekményekről.

Az 1990-es években Dunaszerdahelyen a helyi maffia uralkodott. Eleinte csak védelmi pénzt szedtek éttermektől és üzletektől, később foglalkoztak már áfacsalással és olajszőkítéssel is. Hírhedtek voltak kegyetlenségükről: aki nem fizetett, azt megverték, aki útban volt nekik, azt elásták, és rengeteg nő ellen követtek el csoportos nemi erőszakot. Egy idő után a bűnszervezet két ága, a Pápay Tibor és a Sátor Lajos irányította két klán egymással is háborúzni kezdett a pénz miatt. A felvidéki kisvárosban nem volt szokatlan a lövöldözés, robbantás, de előfordult, hogy egy levágott fejet találtak a helyiek a bevásárlóközpont előtti virágágyásban.

Persze a dunaszerdahelyi bűnbanda szoros politikai kapcsolatokkal rendelkezett, hisz anélkül nem folytathatta volna tevékenységét ilyen sikeresen és sokáig. Voltak embereik a rendőrségen is, akiket vagy megvesztegettek vagy megfenyegettek, hogy ne foglalkozzanak a bandával, sőt időnként még segítsenek is neki. 1999 tavaszán a híres 10-es gyilkosság véget vetett a terrornak: a Pápay-klán 10 vezetőjét a dunaszerdahelyi Fontana étterem emeletén lelőtte 3 ismeretlen fegyveres, akiket azóta sem kaptak el.

Hivatalosan Pápay ellenfelét, Sátort (akit a saját emberei öltek meg és ástak el 2010-ben) tartják a 10-es gyilkosság megrendelőjének, de a pletykák szerint a szlovák titkosszolgálat intézte el a bandavezéreket, mert a politikai körök számára már kínos lett a tevékenységük és hatalmuk. A bűnszervezet a Fontana után meggyengülve működött tovább egy darabig, de a csillaga leáldozott. Rendőrségi nyomozások és letartóztatások kezdődtek, volt áldozatok és bandatagok tettek vallomást, és a lakosság fellélegezhetett.

Barak Dávid, a legnépszerűbb szlovákiai magyar hírportál, a Parameter.sk főszerkesztője 2019-ben jelentette meg Elásott igazság című könyvét, amelyben főként korabeli interjúkat, bírósági ítéletek és tárgyalások iratait, különféle jegyzőkönyveket és sajtóbeszámolókat böngészve szedte össze a maffia tevékenységének részleteit.

Ennek kvázi folytatásaként írta meg a következő kötetét, ami tovább fejtegeti a bűnszervezet által elkövetett borzalmakat. A bandatagok vallomásai természetesen gyakran ellentmondtak egymásnak, mert mindannyian szerették volna kisebbíteni a saját szerepüket a bűncselekményekben, ezért igyekeztek másokra tolni a felelősséget és pláne a gyilkosságokat. Több esetben tehát nem tisztázott, és valószínűleg soha nem is fog kiderülni, hogy pontosan miként zajlottak az események, kinek az ötlete vagy kívánsága volt egy-egy áldozat megölése. Viszont a vallomásoknak köszönhetően sok olyan áldozat holtteste előkerült, akiket már hosszú évek óta eltűntként tartottak nyilván a szerettei.

Barak Dávid: Rossz vér – Maffiasírok titkai
Books & Goods, 2022
214 oldal, 5800 Ft

Az új könyben Barak részletesen kifejtette például az Elásott igazság végén csak röviden említett, ám annál erősebb sztorit a maffiaügy koronatanújáról, akiről akkor csak annyi derült ki, hogy „2018-ban letartóztatták, miután a rendőrök szerint feleségét otthonában tartott oroszlánjával akarta megetetni.” A Rossz vérben közel 30 oldal meséli el az esetet a nő, a lánya, valamint az őt bántalmazó férje és nevelt fia rendőrségi vallomásai, valamint a hivatalos jegyzőkönyvek alapján. Az alvilági körökben divatosnak számító nagymacska ugyan nem bántotta, hanem megvédte a férfi által megvert aszonyt, de nincs happy end: a sokadjára bántalmazott feleség a korábbiakhoz hasonlóan ekkor is visszavonta vallomását, a Sátor Lajos és sok más ember meggyilkolásában részt vevő Horváth Lehelt pedig felmentette az ügyben a bíróság.

De alaposan megismerhetjük a könyvből azt a polgármestert is, aki egy 410 hektáros termőföld miatt ölette meg annak bérlőjét a dunaszerdahelyi maffia tagjaival. Ugyanis a területre járó hatalmas európai uniós támogatás miatt ő maga akarta bérbe venni a földet a szlovák államtól, s bár a Földalapnál – vélhetően valakit lefizetve – sikerült neki is bérleti jogot kapnia rá, ez nem volt elég. Az agronómus ugyanis sem a fenyegetésektől, sem a baseball ütős veréstől nem hátrált meg: bíróságra ment a 410 hektár miatt, aminek bérleti jogát először ő kapta meg, majd két évvel később a polgármester is – vélhetően korrupcióval. A falu első embere abban látta a megoldást, hogy elrendelte az eredeti bérlő meggyilkolását, majd vérszemet kapott: fiával együtt nagy volumenű áfacsalás-bizniszt működtetett a maffiával együttműködve, és további gyilkosságokat rendelt meg. Végül mindezekért 2022-ben ítélték 25 év börtönre.

„Az ország a vastag borítékok és a mély zsebek időszakát élte.”

Olvasás közben csak kapkodjuk a fejünket a rengeteg név és helyszín miatt, amik mind legalább egy, de általában több bűncselekmény kapcsán kerültek elő a bandatagok vallomásaiban. Mikor ki ölte meg az áldozatot, ásta a gödröt, fogta a kötelet, hozta a meszet, választotta az erdőszélt vagy a szalmakazlat a holttest elrejtésére. Azonban a sok erőszakos cselekmény taglalásánál is sokkolóbb a kivégzésekben résztvevőkből áradó szenvtelenség – számukra teljesen magától értetődő, mondhatni rutinszerű volt, hogy kegyetlenül megöljenek másokat.

Barak Dávid rengeteg fotót tett a könyvbe a bandatagokról és az általuk kivégzettek utáni rendőri kutatómunkáról, ami segít még átélhetőbbé tenni a történetet. A főként rendőrségi és bírósági iratok alapján könyv ugyan regényszerűen írja le a bűncselekményeket, ám a gyilkosok vallomásaiból vett szó szerinti idézetek rendre emlékeztetik az olvasót arra, hogy egyáltalán nem fikcióról van szó, a hírhedt dunaszerdahelyi maffia tényleg létezett.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A szlovákiai Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) emberei a dunaszerdahelyi maffia egy újabb áldozatát ássák elő (forrás: Paraméter/Youtube)