2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.
2015-ben elsőként írtuk meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra, amely aztán 2016. április 30-án indult első útjára a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között. 2017-ben kipereltük a projekt uniós pályázatát, amely kitért arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, de plusz látogatókat, és ezzel többletbevételt hozhat a felcsúti stadionnak, az alcsúti arborétumnak és szállodának, amelyeket szintén a Mészáros Lőrinc kezében lévő FUNA üzemeltet.
A kisvasút indulása óta több cikkben is foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal, évről-évre kikértük közadatigénylésben az üzemeltetést végző Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját, valamint a jegyeladások számát. Legutóbb 2020-ban írtunk a témáról a 2019. július 1. és 2020. augusztus 30. közötti számok kapcsán: ahogy addig mindig, akkor is veszteséges volt Orbán Viktor hobbivonatának üzemeltetése.
Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc akkori polgármester a felcsúti kisvasút avatásán 2016. április 30-án (forrás: Orbán Viktor/Facebook)
2021 őszén szokás szerint kikértük az előző év adatait a FUNÁ-tól, az azonban a korábbi évekkel ellentétben nem válaszolt az adatigénylésünkre, nekünk pedig az akkor folyamatban lévő nagy projektek, majd az évvégi hajrá, aztán az országgyűlési választás miatt nem volt kapacitásunk jogorvoslathoz folyamodni. Úgy terveztük, hogy majd néhány egyéb projekt lezárása után, a választást követően foglalkozunk az üggyel: új adatigénylést adunk be, és szükség esetén perelünk.
Szerencsére erre nincs szükség, mert Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szintén kikérte a felcsúti kisvasút legfrissebb gazdálkodási és jegyeladási adatait, és neki válaszolt a FUNA. A kapott adatokat pedig a politikus elküldte az Átlátszónak, amit ezúton is köszönünk.
A FUNA közlése szerint 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között 5,7 millió forint bevételük származott jegyeladásból, a kisvasút üzemeltetése viszont 14,8 millió forintba került ebben az időszakban.
Vagyis bő 9 millió forint veszteséget termelt 2020 és 2021 szeptembere között a kirándulóvonat, ami így 2016-os indulása óta már 32,8 millió forint mínusznál jár.
Ahogy korábban az Átlátszó adatigényléseire küldött válaszaiban, Szél Bernadettnek írt levelében is hozzáfűzte a számokhoz a FUNA, hogy „általánosságban elmondható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazathoz”, továbbá közölték, hogy „a járvány miatt teljesen leállt a közlekedés egy időre”.
Azt is megírta az alapítvány, hogy 2016. április 30-a óta a Vál-völgyi kisvasút üzemeltetésére nem kaptak állami támogatást. A kapott TAO-milliárdokról viszont nem írtak egy szót sem.
Az évek során a gazdálkodási és jegyeladásokat böngészve minden alkalommal az volt a legérdekesebb, hogy feltűnő módon szinte mindig vagy 0-ra vagy 5-re végződött az egy nap alatt eladott jegyek száma. Ez egyszerűen túl szabályos és elég valószerűtlen. Még annál is sokkal meghökkentőbb, hogy veszteséget termel a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között ingázó kisvonat, hiszen semmi különös látványosság nincs a környéken, ami tömegeket vonzana.
Teljesen életszerűtlennek tűnik ugyanis, hogy a jegyvásárlók száma majdnem minden nap egy tízzel osztható számot ad ki. Soha nincs egy 17 vagy 23 fős osztály 2-3 tanárral, mint a gyerekeim iskoláiban, nincsenek 2-3-4 tagú családok vagy 8-15 fős kirándulócsoportok, mint a valóságban mindenhol máshol. A felcsúti kisvasút jegyeladási számaiban nincsenek ilyen utasok, vagy ha vannak is, ügyesen együtt utaznak úgy, hogy minden nap szép kerek, tízzel osztható számot produkáljanak.
A Szél Bernadettnek megküldött táblázat szerint 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között összesen 11 290 darab jegyet adtak el. Minden nap 0-ra végződik az eladott jegyek száma, vagyis tízzel osztható.
A legkevesebb eladott jegy 10 darab volt, ez több alkalommal is előfordult. A legsikeresebb nap pedig 2021. július 3. volt, akkor 380 darab jegy fogyott. Ahogy a FUNA írta Szél Bernadettnek, látszik a koronavírus-járvány miatti leállás: 2020. november 9-től 2021. június 1-ig nem közlekedett a kisvasút, tehát kimaradt az előző években sok látogatót vonzó Mikulás-napi, Valentin-napi és húsvéti különvonat is. Talán a leállásnak is köszönhetően a hagyományt megszakítva a vizsgált időszakban egyetlen nap sem közlekedett a kisvasút utasok nélkül, üresen.
Erdélyi Katalin
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: A Mikulás-díszbe öltöztetett kisvasút 2021. december 7-én Felcsút állomáson (forrás: Vál-völgyi kisvasút/Facebook)
Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán.
Bár a környezetemben is tapasztalom, hogy sokakat váratlanul ért, sőt, volt, akit el is keserített az április 3-i eredmény, az újabb kétharmad, én úgy gondolom, az előttünk álló időszakban különösen fontos szerepe lesz a független újságírásnak.
A tavaly június óta működő Európai Ügyészség a múlt héten tette közzé az első jelentését. A dokumentum szerint 2021-ben 17...
Megnövelt magassággal épül tovább egy magánkikötő Leányfalun, aminek építését két éve a hatóságok leállították. A tulajdonos szakhatósági hozzájárulást kapott, az...
