Itt vannak a számok, indulása óta veszteséges a felcsúti kisvasút

 

Néha több volt a jegybevétel, mint az üzemeltetési költség, de összességében így is csak nyeli a pénzt a kisvasút. Lázár János szerint megtérülő beruházás, a számok alapján viszont úgy tűnik, hogy soha nem fog megtérülni.

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

Július elején közadatigénylésben kértük ki a Vál-völgyi kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját havi bontásban. Az alapítvány némi késéssel ugyan, de megküldte az általunk kért adatokat egy táblázatban.

Voltak olyan hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, de 2016-os indulása óta így is 4,1 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút.

A jegyeladásból származó bevétel 2016 augusztusában volt a legnagyobb, 2,9 millió forint. Az üzemeltetési költség pedig 2017 júniusában volt a legmagasabb, közel 3,4 millió forint.

Korábban több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy hányan utaznak a felcsúti stadiontól az alcsútdobozi arborétumig közlekedő kisvonaton. Legutóbb július közepén tettük közzé a legfrissebb utasforgalmi adatokat, amelyekből az látszott, hogy 2016. április 30-i elindulása óta összesen 48.533 utas volt a vonalon. Tavaly 30.219, idén 18.314.

Lázár János azt mondta július közepén, hogy a felcsúti kisvasút megtérülő beruházás. A bevételi/kiadási adatok alapján viszont nincs igaza a miniszternek, és ha így folytatódik, soha nem is fog megtérülni a felcsúti kisvasútra fordított 600 millió forint EU-támogatás.

„Én úgy gondolom, ha Magyarországon egy fél év alatt 20 ezer ember használ egy kisvasutat, az megtérülő dolog. Én ebben semmi kivetnivalót nem látok, ez egy politikai hecckampány, ha nem Felcsúton épült volna a kisvasút, akkor senkit nem érdekelne. Csak Orbán Viktor miniszterelnök miatt érdekes.”

 

Erdélyi Katalin

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]