Albérletre, fogászati kezelésre és Erzsébet-utalványra is költött a BM uniós pénzből

Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Úgy tudjuk, hogy albérleti költségeket, fogászati kezelést és Erzsébet-utalványt is el akartak számolni a személyi jellegű kifizetések között. Végül több mint 24 millió forintot kellett visszafizetni a szabálytalanságok miatt, a pénzt azonban végül minden valószínűség szerint nem a Belügyminisztériumnak kellett előteremtenie.

A KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. (ÖFFK II.) elnevezésű projekt 2015 október kezdődött, és 2019 végén zárult le. A 4 éves projekt megvalósítására a Belügyminisztérium (BM) 1,2 milliárd forintot kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból. A leírás szerint a projekt az önkormányzatok hatékony működésének előmozdításához és fenntarthatóságának növeléséhez kívánt hozzájárulni.

Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára úgy harangozta be a projektet, hogy az az önkormányzati irányítás megújítására szolgál, ennek érdekében pedig három kutatási témát ölel fel: az önkormányzatok egymással való együttműködését, a településfejlesztés eszközeit, valamint a tudásmenedzsmentet, azaz az információ feldolgozását és hasznosítását.

Emellett sor került különböző témájú workshopok, hazai, regionális és nemzetközi konferenciák, disszeminációs rendezvények megtartására is.

A Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében „Magyarország több mint 935 millió eurót fordít a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások megerősítésére. A fenti összegből közel 795 millió euró uniós forrásból származik (75,7%-ban az Európai Szociális Alapból és 24,3%-ban a Kohéziós Alapból). A program segítséget nyújt Magyarországnak abban, hogy javítsa közigazgatásának hatékonyságát. (…) A program célja, hogy korszerűsítse a közigazgatás szerkezetét és teljesítményét, csökkentse az adminisztratív terheket, és így hozzájáruljon a vállalkozásbarát gazdasági környezet kialakításához. E cél elérése érdekében a program különböző intézkedéseket tartalmaz, mint például a bürokrácia csökkentése, az e-kormányzás fejlesztése, az átláthatóság növelése és az emberi erőforrások megerősítése. A programban szerepel továbbá, hogy átfogó információs adatbázist hoznak létre a helyi hatóságok döntéshozói számára” – olvasható az Európai Bizottság honlapján.

Ugyanitt megtalálható az is, hogy a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) célja a közép-magyarországi régió fejlesztésének biztosítása és versenyképességének további javítása, a régió társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentésével egyidejűleg.

Szintén a BM-hez tartozik a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 azonosítószámú Vízhasználat Információs, Ellenőrzési és Integrált hatósági feladatokat ellátó Keretrendszer (VIZEK) kialakítása elnevezésű projekt, ami 2017-ben kezdődött, jelenleg is folyamatban van, és a tervek szerint 2023 nyarán fog befejeződni.

A VIZEK célja, hogy a vízhasználattal kapcsolatban pontos adatokat és információt szolgáltasson a vízügyi hatóságok, a döntéshozók és a statisztikai szervek felé, továbbá csökkentse a vízhasználók és a hatóságok adminisztratív terheit. A projekt keretében egy honlapot is létrehoztak, ami egyrészt elektronikus támogatást nyújt a vízjogi feladatokhoz, másrészt pedig leegyszerűsítheti a felhasználók számára az ügyintézést. A projekt szintén a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, a támogatás keretösszege ebben az esetben 7,6 milliárd forint volt.

Az Átlátszó információi szerint ugyanakkor a két projekt kapcsán szabálytalansági eljárásokat folytattak le 2020 tavaszán, amelynek eredményeként a magyar kormány illetékes ellenőrző szerve, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) 24,27 millió forintot követelt vissza a Belügyminisztériumtól.

Az Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. projekt részére megítélt pénzből 18,5 milliós támogatást kellett visszafizetni, a VIZEK projektből pedig bruttó 5,7 milliót.

Összesen 100 szabálytalan tételsort találtak

A szabálytalanságokra a személyi jellegű kifizetések között bukkantak, eszerint ugyanis a BM két esetben fogászati kezeléseket, 5 esetben pedig ajándékutalványokat számolt el a költségek között. Az ajándékutalványok összesen 43 főhöz kapcsolódóan szerepeltek az elszámolásban.

A kifizetések a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló BM KÁT utasítás alapján történtek – amely alapján a BM munkatársai jogosultak fogászati ellátással kapcsolatos költségtérítésre, illetve egyéb juttatásokra.

Azonban a pályázati felhívás szövege tételesen felsorolja azokat a személyi jellegű költségeket, amelyek elszámolhatóak a projekt keretein belül. Ilyen például a munkába járás költsége, étkezési hozzájárulás, cafeteria juttatás vagy a ruhapénz „az esetben, ha a Kedvezményezett egységes, minden munkavállalójára kiterjedő, jogszabályoknak megfelelő belső szabályozással rendelkezik a kifizethető juttatások körére és mértékére vonatkozóan”.

A felsorolásban szereplő tételeken túlmenően semmilyen más költség nem számolható el, így az ajándékutalvány és az egészségügyi költségtérítés sem.

Az EUTAF jelentésében mindezek miatt arra a következtetésre jutott, hogy összesen 100 olyan tételsor volt a személyi jellegű költségek között, amelyeknél az elszámolhatóság szabályainak nem megfelelő költségek kerültek elszámolásra, ez pedig szerintük pénzügyi érdeksérelmet eredményezett. Magyarán, a támogatás egy részét nem szabályosan használták fel.

További érdekesség, hogy úgy tűnik, nemcsak ebben a projektben akadhattak szabálytalanságok. A hatóság egy rendkívüli helyszíni ellenőrzés megtartását is javasolta annak érdekében, hogy a BM egyéb projektjeiben is kiszűrhessék az esetlegesen nem elszámolható költségtípusokat, és megtegyék az intézkedéseket – amennyiben szükséges.

Ennek oka, hogy az Erzsébet-utalvány elszámolhatóságára vonatkozó állásfoglalást további 6, szintén KÖFOP-ból finanszírozott projekt esetében is várja.

Albérleti költséget is el akartak számolni

A rendkívüli helyszíni ellenőrzésre vonatkozó, más projekteket érintő javaslatnak meg is lett az eredménye: az Átlátszó tudomására jutott, hogy a már említett másik projekt, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 „VIZEK” projekt kapcsán is talált szabálytalanságokat az eljáró hatóság.

Ebben a projektben szintén a személyi jellegű költségeknél találtak szabálytalanságokat. Az Átlátszó információi szerint ezúttal egészségügyi költségtérítést (fogászati kezelés), Erzsébet-utalványt, valamint albérleti költségtérítést is el akartak számolni a támogatásból.

Ez azonban szabálytalan, ugyanis az elszámolható költségek között a pályázat 2020. február 4. előtti felhívásában nincsenek nevesítve ehhez hasonló költségek. Igaz, tudomásunk szerint egy későbbi, módosított pályázati felhívásban a „személyi jellegű egyéb kifizetések” rész az egyéb személyi jellegű juttatások, valamint az ezek körét radikálisan kibővítő stb. szócskát is tartalmazza. Ebbe a tágabb kategóriába tehát már belefértek volna a felsorolt költségtételek.

Információink szerint a pénzügyi korrekció összege megegyezik a nem elszámolható költségek összegével, ami bruttó 5 718 725 forint.

Nem a Belügyminisztériumnak kell visszafizetnie a pénzt

Az el nem számolható költségek visszafizetését azonban minden valószínűség szerint nem a BM-nek kellett végül állnia,

ugyanis nemzeti érdekre való hivatkozással kérték, hogy azt az EU-s programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzatból finanszírozzák.

Erre 2013 óta „az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjérőľ’ szóló kormányrendelet alapján van lehetőség. A rendelet többek között kimondja, hogy a tartalék előirányzat a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektekkel kapcsolatosan az előre nem látható kiadások finanszírozására használható fel, így például szabálytalanságból vagy jogosulatlan forrásfelhasználásból adódó visszakövetelések esetén, abban az esetben, ha a projekt megvalósításához nemzeti érdek fűződik.

Mindez azt jelenti, hogy a szabálytalanság miatt visszakért uniós támogatást nem az érintett kedvezményezettnek (jelen esetben a Belügyminisztériumnak) kell visszafizetnie, hanem a központi költségvetésből, vagyis az államkasszából finanszírozzák azt.

A Belügyminisztérium érvelésében úgy fogalmazott, hogy mindkét projekt kimeríti ennek a feltételeit, információnk szerint pedig a Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkársága is megfelelőnek találta az érvelést, indoklásuk szerint a projekt kimeríti a feltételeket, mivel a lakosság széles körét érinti, és állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátásához vagy a közjó egyébként történő előmozdításához járul hozzá.

Közel 20 milliárd forintot fizetett vissza a kormány az EU-nak több VOP-os projekt szabálytalanságai miatt | atlatszo.hu

Az Európai Bizottság a Miniszterelnökséget érintő két VOP-projektnél annyira szabálytalannak ítélte meg a pénz felhasználását, hogy a teljes összeget visszakérte Magyarországtól. Információink szerint a Fidesz-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a VOP elszámolása, és ne legyen más intézkedés az ügyben.

Nemrég számoltunk be arról, hogy a Miniszterelnökség is erre a 2013-as kormányrendeletre és a nemzeti érdekre hivatkozott, amikor az Európai Unió ellenőrei a Végrehajtás Operatív Program (VOP) uniós támogatásának felhasználásának vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt közel 20 milliárd forint visszafizetését kérték.

Szopkó Zita

Címlapkép: MTI/Soós Lajos