Szennyezett víztől szenvedtek a pócsmegyeriek, elfuserálták a 161 milliós vízelvezetőt

Nem tette boldogabbá a pócsmegyeriek életét az a csapadékvíz-elvezetésre szolgáló tározórendszer, aminek nyáron fejeződött be az építése. A bűzlő, túlcsorduló árkokat végül az építő cég kitisztította és lyukakat fúrt a betonaljzatba, hogy ne gyűljön fel bennük újra az esővíz. Csakhogy ezzel éppen az a fokozottan érzékeny ivóvíz-bázis került veszélybe, melynek védelmét nyomatékosan előírta az építést engedélyező szakhatóság.

Pócsmegyer község Surány nevű településrészén a 30 kilométeres belterületi úthálózatból csupán 1,3 kilométer van leaszfaltozva, a többi földút. Ezek közül négy utcában (Nárcisz u., Tulipán u., Harmat u., Gödszigeti u.) került sor vízelvezető árkok kiépítésére, melyekkel a lezúduló csapadékvíz miatti jelentős károkat kívánták megelőzni.

Egy sikeres minisztériumi pályázatnak köszönhetően a pócsmegyeri önkormányzat 2018 őszén 161 millió forintot nyert a vízelvezetési rendszer megvalósítására. Az összeget a község közel 10 millió forint önrésszel egészítette ki, s így megkezdődtek a munkálatok az említett négy utcában. Azért éppen ezekben, mert a településnek ezek azok az úgynevezett gerincútjai, melyeket önkormányzati ígéret szerint a későbbiekben le is fognak aszfaltozni.

A lakosok már a beruházás megkezdésekor nehezményezték, hogy a tervezett árkok mellett a növényzet jó részét kiirtották. Hiába hivatkoztak azonban arra, hogy a fák és bokrok egy részének megtartása fontos lenne, mert a növényzet nemcsak a talajt köti meg, hanem a vizet is hatékonyan elvezeti.

A G-Híd Kft. által megépített tározókról aztán nyár végén kiderült, hogy a csapadékot nem vezetik sehova: ezek valójában olyan zárt medencék, melyekből csak elpárologni tud a víz. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott engedély ugyanis előírta, hogy a földközeg és a felszín alatti vizek nem veszélyeztethetők, s fokozottan kell figyelni a szennyeződés elkerülésére. Ugyanakkor az engedélyben az is szerepelt kikötésként, hogy tározóknak a megvalósításuk után is fenntarthatóknak és tisztíthatóknak kell lenniük.

A nyári esőzések és a vélhetően rossz konstrukció miatt azonban a medencékből a víz nem tudott elpárologni, az árkok megteltek. A pangó csapadékvíz pedig nemcsak büdösödött, de kiváló szúnyogkeltetőnek is bizonyult.

A lakossági panaszok nyomán Németh Miklós polgármester az augusztusi testületi ülésen úgy nyilatkozott, hogy az utak aszfaltozása után bizonyára egyenletesebben fog eloszlani a medencékben a víz. Emellett, mint mondta, jelezték a katasztrófavédelemnek, hogy gond van a medencékkel, azok „túlságosan zártak”. Végül a pangó víz kiszivattyúzásáról az önkormányzatnak kellett gondoskodnia.

A vízelvezető árkok problémájáról nemcsak a testületi ülésen esett szó, hanem beszámolt róla a „Pócsmegyer-Surány 2.0” nevű civil szerveződés is. Az önkormányzati választásra jelölteket állító, helyi lakosokból szerveződött csapat honlapján pedig szeptemberben arról jelent meg újabb hír, hogy a kivitelező cég munkásai a betonteknők aljába lukakat fúrtak. Ennek kapcsán a civilek csapata számost kérdést tett fel a városvezetésnek. Többek között arról, hogy ki bírálta felül a 161 milliós beruházás műszaki döntéseit, ki rendelte el az árkok megfúrását, s hogy milyen újabb hatósági engedélyek előzték meg ezt a „megoldást”. Válaszok azonban egyelőre nem születtek a kérdésekre.

Bodnár Zsuzsa

Fotó: pocsmegyer.hu

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!