Precedens értékű „ítélet”: választási csalást nullázott le a törvénymódosítás

Próbaidőre felfüggesztett börtönt kért az ügyészség az első és másodrendű vádlottra is, ehhez képest várhatóan mindenféle felelősségrevonás nélkül megúszhatják a választási csalást egy Baranya megyei faluban. Ez az egyik első példája annak, hogyan működik a gyakorlatban az a törvénymódosítás, amelyet tavaly novemberben fogadott el a Fidesz-kormány. A TASZ és a Political Capital már a módosítás elfogadásakor rámutatott, hogy az új szabály az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt. 

2019 őszén számoltunk be arról, hogy furcsa dolgok történtek a Baranya megyei Csebényben az önkormányzati választás során. A februári adatokhoz képest ugyanis 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma októberre, ebből 92 végül szavazott is. A korábbi polgármester így 43, míg kihívója 49 szavazatot kapott. A választást Borsos Viktor (független) nyerte Biswurm Sándor (független) előtt.

Érdeklődünk a faluban, vajon mi motiválhatta a szabálytalan mozgósítást. A helyiek szerint közrejátszhatott a döntésben, hogy az önkormányzatnak nemcsak szántóföldje, de erdeje is van – könnyen lehet, hogy ezek bérlésében látnak fantáziát. Emellett viszont „ősi rivalizálás” is állhat a háttérben, hiszen a korábbi polgármester hat cikluson át vezette a községet, és eddig senki sem tudta legyőzni. Most az „új lakókkal” sikerült.

A helyiek elmondása alapján a településre a környékből: Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról jelentkeztek át emberek, akiket olyan ingatlanba is bejelentettek, amely már lakhatatlan.

A választás eredménye a faluban ennek ellenére jogerőssé vált, mivel a fellebbezést formai okok miatt elutasították. Az átjelentkezések miatt azonban a rendőrség vizsgálódik – mondták akkor lapunknak a helyiek.

Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött | atlatszo.hu

Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál. Valami azonban az ő esetükben is közbeszólhat: a pályázati pénzek vagy épp az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok.

Kiderült, a településen közokirat-hamisítás miatt indult eljárás, amit a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott le. Érdeklődtünk az ügy kimenetele felől, és azt a választ kaptuk, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal lezárta az ügyet, a keletkezett iratokat pedig megküldte a Pécsi Járási Ügyészségnek.

Ezután a Pécsi Járási Ügyészséghez fordultunk, hogy megtudjuk, lezárult-e már az eljárás, és ha igen, milyen eredménnyel. Dr. Kutas Tamás, a Baranya Megyei Főügyészség sajtószóvivője kérdésünkre a következő tájékoztatást adta.

„A Pécsi Járási Ügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat 15 vádlottal szemben 2021. szeptember 14. napján.

A vádirati tényállás szerint a vádlottak egyikének fia polgármesterjelöltként indult a 2019. október 13. napján megtartott önkormányzati választáson Csebény településen.

Az önkormányzati választást megelőzően két vádlott elhatározta, hogy ismeretségi körükből felkérnek több személyt arra, hogy jelentkezzenek be különböző, a saját illetve rokoni körül tulajdonában álló ingatlanokba Csebény településen a beköltözés szándéka nélkül. Ezt követően a választásokat megelőzően a két vádlott rábírt több magyar állampolgárt arra, hogy valótlan tartalmú lakcímkártyák elkészítésében működjenek közre úgy, hogy fiktív lakcímbejelentő lapokat töltöttek ki és írtak, illetve írattak alá ezen személyekkel.

A Pécsi Járási Ügyészség épülete Pécsett (forrás: Google Maps)

A Pécsi Járási Ügyészség az I.rendű és II.rendű vádlottat 14 illetve 13 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolta, míg a többi vádlottat 1-1 rendbeli a Btk.342.§ (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettével.

Az ügyészség büntetővégzés meghozatalára tett indítványt, melyben az I.rendű és II.rendű vádlott tekintetében indítványozta, hogy próbaidőre felfüggesztett börtönt szabjon ki a bíróság, míg a többi vádlottat bocsássa próbára.”

Már nem bűncselekmény

Ítélet azonban nem született, és várhatóan most már nem is fog. A Szigetvári Járásbíróság ugyanis 2022. január 1. napjáig az ügyben nem hozott büntetővégzést, majd

a 2022. január elsején hatályba lépett jogszabályváltozás következtében az eljárást a vádlottakkal szemben megszüntette 2022. január 12-én.

Az ügyészség tudomása szerint a bíróság végzése még nem jogerős.

A törvénymódosítási javaslatot, amelyre hivatkozva a Szigetvári Járásbíróság megszüntette az eljárást, több más javaslattal együtt 2021. október 12-én nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Eszerint „nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban”.

„A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. A módosító saláta ennél is tovább megy:

a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető.

A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni” – mutatott rá a törvénymódosítás elfogadása után a TASZ és a Political Capital.

Részlet a Btk-ból

Tehát mivel a 2021. évi CXIX. törvény módosította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342.§-át, amelyet kiegészített az (1a) bekezdéssel, a csebényi esetben nem valósult meg az (1) bekezdés c) pont szerinti bűncselekmény a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentők vonatkozásában, ha arra a szállásadó hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel került sor.

Vagyis hiába állapították meg a nyomozó hatóságok, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt csak azért jelentkeztek be többen Csebénybe, hogy ott egy adott személyre leszavazhassanak, a Fidesz-kormány által elfogadott törvénymódosítás miatt ez ma már nem számít bűncselekménynek.

A Büntető Törvénykönyv 2. § (2) ugyanis úgy fogalmaz, hogy „ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni”.

Befolyásolhatja a választást?

Mindez kihathat az áprilisi választásokra is. Innentől kezdve ugyanis bárki létesíthet fiktív lakcímet az országban csak azzal a céllal, hogy egy adott választókerületben egy pártra vagy egyéni jelöltre leadhassa a szavazatát. Csupán egy olyan ingatlant kell találnia, amelynek tulajdonosa ehhez hozzájárul.

Ha egy billegő körzet mindössze pár szavazaton fog múlni, szinte biztosan lesznek olyanok, akik élnek majd ezzel a lehetőséggel, csak hogy előnyhöz juttathassanak jelölteket. A TASZ szerint a törvénymódosítás „lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását”.

Hogy mindez nem csak feltételezés, arra számos korábbi példa akad. Többek között Tiszasziget fideszes és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket is fiktív lakcímbejelentések miatt ítélte el a bíróság. Az ügyet akkor lapunk járta körül. De hasonló történt a Szabolcs megyei Tornyospálcán is, ahol 2012 és 2017 között összesen 340 embert jelentettek be egy lepukkant faluvégi házba.

Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt | atlatszo.hu

Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban – írtuk 2014-ben. Most kiderült, nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak itt, hanem a települészomszéd Tiszaszigeten is.

A Momentum nemrég voksturizmus-figyelő oldalt indított, hogy „folyamatosan követhető legyen az egyéni választókerületek népességének változása. (…) A választókerületek és települések lakosságszámának figyelésével segíthetjük megőrizni a választás tisztaságát, és le tudjuk buktatni azokat, akik fiktív lakcímeket hoznak létre csak azért, hogy olyanok is szavazhassanak, akik soha nem is jártak a környéken” – írja a párt az oldalon.

Más kérdés, hogy vajon – a csebényi esetből kiindulva – a „lebuktatásnak” lesz-e bármi büntetőjogi következménye.

Katus Eszter

Nyitókép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 19-én (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.