A hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés kiiktatása jellemzi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat – hangsúlyozza egy nemrég indult civil megmozdulás. A Stop! Kiemelt beruházások nevű akciócsoport elsőként a Budai Várban zajló építkezések ellen tartott tiltakozó demonstrációt a Huszonkettesek nevű építészcsoporttal együtt. Az aktivisták széles körű összefogással, a politikusok bevonásával kívánnak fellépni a kiemelt beruházások demokrácia- és gazdaságtorzító hatásai ellen, legközelebb Balatonaligán.
November 5-én, a Budai Várban zajló építkezések elleni tiltakozással indult el az az országos kampány, melyet a kiemelt beruházások ügyében kezdeményezett a Civil Kollégium Alapítvány Rendszerszint Országos Közösségszervező Műhelye.
A STOP! Kiemelt beruházások néven elindított kampány szervezői több hónapig tartó országos terepmunka, kérdőívezés és szakértőkkel zajló egyeztetések után álltak a nyilvánosság elé.
„A civil szervezetekkel való munkánk során azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok esetben ott indult helyi tiltakozás a beruházások ellen, ahol a kiemelt státusz felgyorsította az engedélyezést, és kizárta a folyamatból a beleszólás lehetőségét” – mondta el Horváth Balázs, a kampány egyik szervezője a november 5-ei demonstráción tartott sajtótájékoztatón.
Az Alapítvány munkatársai által összeállított, a kiemelt beruházásokról szóló kérdőívet – a szervezőket is meglepő módon – több mint ezer ember töltötte ki. A véleményezők súlyos kritikákat fogalmaztak meg: kifogásolták többek közt, hogy
a jelenlegi szabályozás a kiemelt beruházások számára egy átlagos magánépítkezésnél is enyhébb követelményeket ír elő, továbbá a lakossági és szakmai véleményeket, a környezet- és műemlékvédelmi szempontokat szinte teljesen kiiktatják az engedélyezés során.
„Állami szintű korrupciókat leplez és tesz feltárhatatlanná!”, „csak arra jó, hogy az Orbán-kormány visszaéljen vele” – ilyen és ehhez hasonló sarkos véleményeket is megfogalmaztak a kérdőív kitöltői, akik közül több százan jelezték, hogy aktívan bekapcsolódnának a munkafolyamatba.
A kampány szervezői felülvizsgálnák a kiemelt beruházásokról szóló, többször módosított törvény jogosultságát is. A 2006-ban elfogadott jogszabály a kiemelt státusszal eredetileg az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását könnyítette meg az engedélyeztetési eljárások lerövidítésével.
De már az eredeti törvény is biztosította a minimum 5 milliárd forintos és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházások kiemeltté tételét. A törvényben szereplő feltételeken aztán fokozatosan lazítottak: az engedélyezési határidőt rövidebbre szabták, csökkentették a beruházások előírt nagyságára vonatkozó követelményeket is. Viszont a 2010 előtti kormányok csak indokolt esetben alkalmazták ezt az eszközt az engedélyezés felgyorsítására, négy év alatt összesen 24 esetben.
Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével viszont gyakorlatilag megszűntek a kiemeltté válás feltételei: bármilyen típusú és bármilyen apró beruházás esetén alkalmazható a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” státusz.
Mára az ilyen beruházások száma meghaladja a háromezret, ráadásul az ezekhez kapcsolódó útépítések, közmű- és infrastruktúra-fejlesztések is automatikusan kiemeltté válnak. A kormánydöntéseket ugyanakkor semmiféle szakmai vagy társadalmi egyeztetés nem előzi meg, az érintettek csak a rendeletek megjelenése után vagy épp újsághírekből értesülnek arról, hogy mi épül a településükön.
Kiemelt beruházások esetén érvényét veszti minden olyan törvényi előírás vagy jogszabály, ami akadályozná az építkezés megvalósítását. A beépítési és zöldfelületi arányokat, az épületmagasságot minden esetben a beruházók igényeihez szabja a magyar kormány, fittyet hányva a hatályos törvényekre. „Természetesen” nem kell figyelembe venni a helyi településrendezési szabályokat, előírásokat sem.
fotó: Egyed Péter
A folyamat minden egyes eleme előre eldöntött, a helyi önkormányzatot és a lakosságot kizárják az engedélyezési és megvalósítási folyamatból is. Viszont a kormánypárti önkormányzatokra komoly feladat hárul: igazolniuk kell, hogy a megvalósuló kiemelt beruházás közérdekeket szolgál. Ez viszonylag könnyű feladat, hiszen egy iskolai tornaterem megépítése, egy templomfelújítás vagy egy új uszoda kedves lehet a helyieknek – habár lényegében megmagyarázhatatlan, milyen nemzetgazdasági szempont miatt lettek kiemeltek ezek a beruházások.
Nehezebb a helyzet, ha a kiemelt beruházás jelentős lakossági érdeksérelemmel, természetvédelmi vagy műemléki értékek pusztításával jár, mint például a Fertő tavi beruházás esetében.
A Budai Vár átalakítása során a kiemelt beruházásokkal járó összes jogsértést elkövették, mondták el a várbeli építkezések ellen tiltakozó Huszonkettesek nevű építészcsoport tagjai.
A minisztériumok Várba költöztetése és a kulturális intézmények onnan való kiűzése, a Várnegyed történelmietlen átépítése elleni fellépés nem előzmények nélküli. A Mindent a maga helyén! petíciót az építész és művészettörténész szakma legkiválóbbjai fogalmazták meg 2016-ban. A szakmai és a lakossági tiltakozást azonban a kormányzat akkor is félresöpörte és azóta is semmibe veszi.
„Küzdenünk kell azért, hogy a Vár a közt szolgálja, ne pedig a hatalom kényszerének behódolva a múlt szorongató díszletévé épüljön át!”– fogalmazták meg a neves építészek, miért érezték szükségét a közös kiállásnak és a tiltakozó demonstrációnak.
Róth János arról beszélt, hogy a kiemelt kormányzati beruházások kizárják az alkotói pályázatok lehetőségeit, és a direkt megbízások korrupt világát erősítik, miközben jórészt figyelmen kívül hagyják a társadalmi igényeket, sőt, még az elemi városrendezési és építészeti szempontokat is. Vincze László szerint az érintett önkormányzatoknak, a helyi jegyzőnek és a főépítésznek sincs beleszólása a folyamatba, miközben a hazai műemlékvédelmet is teljesen felszámolta a kormányakarat.
Róth János beszél (forrás: Egyed Péter)
Az is elhangzott, hogy a várbeli építkezések költsége az elkövetkező években eléri a 340 milliárd forintot; az építkezések folyamatos drágulásáról és az átalakítások vitatható voltáról az Átlátszóban is számos cikkben beszámoltunk.
„Ami ma a Várban történik, az mindennel ellenkezik, amit tanultunk, amit mestereink gondoltak az építészetről, s amit mi magunk is hiszünk és tanítunk” – mondta el Kalmár László, aki funkciótlan díszleteknek, szakmaiatlan blöffnek minősítette a megvalósult és tervezett épületeket. Az építész szerint sokak érzékenységét sérti a Budai Vár 1944-es épületeinek, hatalmi szimbólumainak visszaépítése, amiről sem szakmai, sem társadalmi párbeszéd nem folyt.
Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei | atlatszo.hu
Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei
Csomay Zsófia azokhoz kívánt szólni, akiket a Nemzeti Hauszmann Program tetszetős látványtervei megtévesztenek, és akiknek a múltra való visszaemlékezés elhomályosítja az igazságérzetét. Csomay szerint az a szándék, hogy a Várnegyed 1944 és 1989 közti időszaka többé „ne létezzen” az emberek tudatában, elhibázott döntés. A legjobb építészek és művészettörténészek dolgoztak ebben az időszakban a várbeli építkezéseken, és ennek eredményeként lett 1987-ben a Várnegyed UNESCO Világörökségi helyszín. Róth János ehhez hozzátette, hogy törvénysértő módon még mindig nem készült el az UNESCO által előírt, a budapesti városkép megőrzését biztosító kezelési terv, amely szigorú szabályokat tartalmazna a világörökségi területeken zajló projektek hatásvizsgálatáról.
Elfogyott az UNESCO türelme Magyarországgal szemben, veszélyben Budapest világörökségi címe | atlatszo.hu
A 2019 áprilisi ellenőrzéskor azt tapasztalta az UNESCO -küldöttség, hogy több olyan építési projekt van Budapesten a világörökségi helyet érintő területeken, melyekről egyáltalán nem kapott előzetes tájékoztatést a szervezet (Például az Andrássy úti világörökségi terület magzónájában álló Paulay E. utca 52-es épület lebontása – a műemléki jelentőségű területként védett magterületen álló épület bontása példa nélküli cselekmény -, és az Operaház „renoválása”.)
A Huszonkettesek szeretnék azt is elérni, hogy a Magyar Építész Kamara (MÉK) is véleményt mondjon a várbeli építkezésekről. Egy épület védelmében a MÉK már szót emelt: a Szentháromság téren álló, Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján az 1970-es években épült diplomata lakóház védelem alá helyezését kérték.
Az építészek november 19-ére szakmai vitára hívták a Várkapitányság Zrt.-t. S bár az esemény elmaradt, a Várkapitányság végül igent mondott az építészcsoport felkérésére. Így hamarosan végre valódi szakmai és nyilvános vitára kerülhet sor a budai Vár ügyében.
A demonstráción Molnos Attila ismertette a Huszonkettesek építészcsoport közös nyilatkozatát, melyet petícióként is közzétettek:
fotó: Egyed Péter
A STOP! Kiemelt beruházások aktivistái a budai Várban zajlott kampánynyitó esemény után más helyszíneken is demonstrációkkal kívánják felhívni a figyelmet a kiemelt beruházások okozta károkra.
Emellett szakértőket, további beruházás-károsult lakosokat és helyi önkormányzatokat kívánnak bevonni egy közös cselekvési terv kidolgozásába. Ehhez a politikusokat is csatlakozásra hívták: nyílt levélben szólították meg a politikai pártokat, hogy vegyenek részt a kiemelt beruházások felülvizsgálatát és a törvényes működés helyreállítását célzó közös munkában.
Az országos demonstráció következő helyszíne november 26-án Balatonaliga lesz, az eseményt a Civil Kollégium Alapítvány aktivistái az Aligai Fürdőegyesülettel közösen szervezik.
A civilek a beruházás kiemelt státuszával kapcsolatos aggályaikon túl amiatt is tiltakoznak, hogy a Balaton-parti települések közül Aliga lehet az első, ahol megszűnik a szabad parthoz jutás lehetősége. A közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozó Club Aliga területét és környezetét a kormány 2020-ban tette kiemelt nemzetgazdasági beruházássá, és a Magyar Turisztikai Ügynökség révén közel 10 milliárdot juttatott annak fejlesztésre. A régi, esetenként műemlék-jellegű épületek nagy részét már le is bontották, helyükre pedig új, vízig érő parcellákon álló nyaralók és szállodakomplexum épülhet.
Az ügylet nyertesei a NER kedvenc oligarchái: az egykori pártüdülő területét 2007-ben vette meg a PRO-Mot Hungária Kft., amelybe 2018-ban bevásárolta magát a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. Magántulajdonba került a közvetlen tóparti, 37 hektáros terület, de emellett a cég megszerezte egy állami tulajdonban lévő 10 hektáros terület vagyonkezelési jogát is. Az állam ugyanakkor kikötötte, hogy a 10 hektárból 7 hektárt (utak, parti sétányok, móló, közpark) közterületként kell kialakítani és a balatonvilágosi önkormányzat tulajdonába kell adni.
Csakhogy a kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet szerint a Club Aligában található telkek, valamint az azokból telekformálással kialakításra kerülő parcellák közterületként, illetve közútként nem jelölhetők ki. A közterületek kialakításának tiltása forgalomképes, értékesíthető ingatlanná tette az egykori kijelölt közterületeket. Vagyis fennáll a veszélye, hogy a Club Aliga teljes területe magánterületté válik, állítja az Aligai Fürdőegyesület, amely petíciót is indított a közterületek kisajátítása ellen.
„Ezzel az Aligai Fürdőegyesület által a rendszerváltás után kiharcolt közterületi státusz 17 év elteltével ismét a semmibe veszhet. A magántulajdonos azt is megteheti, hogy szétszabdalja, darabokban kiárusítja a több mint 2 km hosszan húzódó partszakaszt, vagy lezárja a rajta keresztülhaladó utakat. Mivel Aligán ez az egyetlen partszakasz, ahol le lehet jutni a vízhez, ebben az esetben a helyieknek abszurd módon a szomszédos településre kellene utazniuk, ha strandolni, korcsolyázni szeretnének, vagy csak úgy lesétálnának a vízhez. Ahogy a rendszerváltás előtti MSZMP üdülő fénykorában is tenniük kellett” – mondja az egyesület elnöke, Bukovszki András.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: Egyed Péter
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Debreciner.hu: Megcsinálták a szalagvágás paródiáját a fideszes képviselő főszereplésével Egyetlen nap délelőttjén ötször vágtak nemzeti trikolort Berekböszörményben, egy közel kétezer...
TASZ: Legalizálja a fiktív lakcím létesítését egy frissen elfogadott salátatörvény Az Országgyűlés megszavazta azt a javaslatot, ami a TASZ és a...
Horgos-Röszke-Szeged – A jó út összeköt mindenkit – határon átnyúló pályázaton indult Szeged Város Önkormányzata és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. Az...
Karácsony Gergely főpolgármester október végén jelentette be, hogy feljelentésük nyomán rendőrségi nyomozás indult a Csillaghegyi strand 2017-es fejlesztésével kapcsolatban. Az...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!