„Elég volt az urambátyámvilágból!” – a Budai Vár után Balatonaligán folytatódik a kiemelt beruházások elleni kampány

A hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés kiiktatása jellemzi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat – hangsúlyozza egy nemrég indult civil megmozdulás. A Stop! Kiemelt beruházások nevű akciócsoport elsőként a Budai Várban zajló építkezések ellen tartott tiltakozó demonstrációt a Huszonkettesek nevű építészcsoporttal együtt. Az aktivisták széles körű összefogással, a politikusok bevonásával kívánnak fellépni a kiemelt beruházások demokrácia- és gazdaságtorzító hatásai ellen, legközelebb Balatonaligán.

November 5-én, a Budai Várban zajló építkezések elleni tiltakozással indult el az az országos kampány, melyet a kiemelt beruházások ügyében kezdeményezett a Civil Kollégium Alapítvány Rendszerszint Országos Közösségszervező Műhelye.

A STOP! Kiemelt beruházások néven elindított kampány szervezői több hónapig tartó országos terepmunka, kérdőívezés és szakértőkkel zajló egyeztetések után álltak a nyilvánosság elé.

„A civil szervezetekkel való munkánk során azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok esetben ott indult helyi tiltakozás a beruházások ellen, ahol a kiemelt státusz felgyorsította az engedélyezést, és kizárta a folyamatból a beleszólás lehetőségét” – mondta el Horváth Balázs, a kampány egyik szervezője a november 5-ei demonstráción tartott sajtótájékoztatón. 

Az Alapítvány munkatársai által összeállított, a kiemelt beruházásokról szóló kérdőívet – a szervezőket is meglepő módon – több mint ezer ember töltötte ki. A véleményezők súlyos kritikákat fogalmaztak meg: kifogásolták többek közt, hogy

a jelenlegi szabályozás a kiemelt beruházások számára egy átlagos magánépítkezésnél is enyhébb követelményeket ír elő, továbbá a lakossági és szakmai véleményeket, a környezet- és műemlékvédelmi szempontokat szinte teljesen kiiktatják az engedélyezés során.

„Állami szintű korrupciókat leplez és tesz feltárhatatlanná!”, „csak arra jó, hogy az Orbán-kormány visszaéljen vele” – ilyen és ehhez hasonló sarkos véleményeket is megfogalmaztak a kérdőív kitöltői, akik közül több százan jelezték, hogy aktívan bekapcsolódnának a munkafolyamatba.

Törvényesített törvénytelenségek

A kampány szervezői felülvizsgálnák a kiemelt beruházásokról szóló, többször módosított törvény jogosultságát is. A 2006-ban elfogadott jogszabály a kiemelt státusszal eredetileg az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását könnyítette meg az engedélyeztetési eljárások lerövidítésével.

De már az eredeti törvény is biztosította a minimum 5 milliárd forintos és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházások kiemeltté tételét. A törvényben szereplő feltételeken aztán fokozatosan lazítottak: az engedélyezési határidőt rövidebbre szabták, csökkentették a beruházások előírt nagyságára vonatkozó követelményeket is. Viszont a 2010 előtti kormányok csak indokolt esetben alkalmazták ezt az eszközt az engedélyezés felgyorsítására, négy év alatt összesen 24 esetben.

Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével viszont gyakorlatilag megszűntek a kiemeltté válás feltételei: bármilyen típusú és bármilyen apró beruházás esetén alkalmazható a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” státusz.

Mára az ilyen beruházások száma meghaladja a háromezret, ráadásul az ezekhez kapcsolódó útépítések, közmű- és infrastruktúra-fejlesztések is automatikusan kiemeltté válnak. A kormánydöntéseket ugyanakkor semmiféle szakmai vagy társadalmi egyeztetés nem előzi meg, az érintettek csak a rendeletek megjelenése után vagy épp újsághírekből értesülnek arról, hogy mi épül a településükön.

Kiemelt beruházások esetén érvényét veszti minden olyan törvényi előírás vagy jogszabály, ami akadályozná az építkezés megvalósítását. A beépítési és zöldfelületi arányokat, az épületmagasságot minden esetben a beruházók igényeihez szabja a magyar kormány, fittyet hányva a hatályos törvényekre. „Természetesen” nem kell figyelembe venni a helyi településrendezési szabályokat, előírásokat sem.

fotó: Egyed Péter

A folyamat minden egyes eleme előre eldöntött, a helyi önkormányzatot és a lakosságot kizárják az engedélyezési és megvalósítási folyamatból is. Viszont a kormánypárti önkormányzatokra komoly feladat hárul: igazolniuk kell, hogy a megvalósuló kiemelt beruházás közérdekeket szolgál. Ez viszonylag könnyű feladat, hiszen egy iskolai tornaterem megépítése, egy templomfelújítás vagy egy új uszoda kedves lehet a helyieknek – habár lényegében megmagyarázhatatlan, milyen nemzetgazdasági szempont miatt lettek kiemeltek ezek a beruházások.

Nehezebb a helyzet, ha a kiemelt beruházás jelentős lakossági érdeksérelemmel, természetvédelmi vagy műemléki értékek pusztításával jár, mint például a Fertő tavi beruházás esetében.

A Budai Várnegyed mint kormányzati skanzen

A Budai Vár átalakítása során a kiemelt beruházásokkal járó összes jogsértést elkövették, mondták el a várbeli építkezések ellen tiltakozó Huszonkettesek nevű építészcsoport tagjai.

A minisztériumok Várba költöztetése és a kulturális intézmények onnan való kiűzése, a Várnegyed történelmietlen átépítése elleni fellépés nem előzmények nélküli. A Mindent a maga helyén! petíciót az építész és művészettörténész szakma legkiválóbbjai fogalmazták meg 2016-ban. A szakmai és a lakossági tiltakozást azonban a kormányzat akkor is félresöpörte és azóta is semmibe veszi.

„Küzdenünk kell azért, hogy a Vár a közt szolgálja, ne pedig a hatalom kényszerének behódolva a múlt szorongató díszletévé épüljön át!”– fogalmazták meg a neves építészek, miért érezték szükségét a közös kiállásnak és a tiltakozó demonstrációnak.

Róth János arról beszélt, hogy a kiemelt kormányzati beruházások kizárják az alkotói pályázatok lehetőségeit, és a direkt megbízások korrupt világát erősítik, miközben jórészt figyelmen kívül hagyják a társadalmi igényeket, sőt, még az elemi városrendezési és építészeti szempontokat is. Vincze László szerint az érintett önkormányzatoknak, a helyi jegyzőnek és a főépítésznek sincs beleszólása a folyamatba, miközben a hazai műemlékvédelmet is teljesen felszámolta a kormányakarat.  

Róth János beszél (forrás: Egyed Péter)

Az is elhangzott, hogy a várbeli építkezések költsége az elkövetkező években eléri a 340 milliárd forintot; az építkezések folyamatos drágulásáról és az átalakítások vitatható voltáról az Átlátszóban is számos cikkben beszámoltunk.  

„Ami ma a Várban történik, az mindennel ellenkezik, amit tanultunk, amit mestereink gondoltak az építészetről, s amit mi magunk is hiszünk és tanítunk” – mondta el Kalmár László, aki funkciótlan díszleteknek, szakmaiatlan blöffnek minősítette a megvalósult és tervezett épületeket. Az építész szerint sokak érzékenységét sérti a Budai Vár 1944-es épületeinek, hatalmi szimbólumainak visszaépítése, amiről sem szakmai, sem társadalmi párbeszéd nem folyt.

Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei | atlatszo.hu

Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei

Csomay Zsófia azokhoz kívánt szólni, akiket a Nemzeti Hauszmann Program tetszetős látványtervei megtévesztenek, és akiknek a múltra való visszaemlékezés elhomályosítja az igazságérzetét. Csomay szerint az a szándék, hogy a Várnegyed 1944 és 1989 közti időszaka többé „ne létezzen” az emberek tudatában, elhibázott döntés. A legjobb építészek és művészettörténészek dolgoztak ebben az időszakban a várbeli építkezéseken, és ennek eredményeként lett 1987-ben a Várnegyed UNESCO Világörökségi helyszín. Róth János ehhez hozzátette, hogy törvénysértő módon még mindig nem készült el az UNESCO által előírt, a budapesti városkép megőrzését biztosító kezelési terv, amely szigorú szabályokat tartalmazna a világörökségi területeken zajló projektek hatásvizsgálatáról. 

Elfogyott az UNESCO türelme Magyarországgal szemben, veszélyben Budapest világörökségi címe | atlatszo.hu

A 2019 áprilisi ellenőrzéskor azt tapasztalta az UNESCO -küldöttség, hogy több olyan építési projekt van Budapesten a világörökségi helyet érintő területeken, melyekről egyáltalán nem kapott előzetes tájékoztatést a szervezet (Például az Andrássy úti világörökségi terület magzónájában álló Paulay E. utca 52-es épület lebontása – a műemléki jelentőségű területként védett magterületen álló épület bontása példa nélküli cselekmény -, és az Operaház „renoválása”.)

A Huszonkettesek szeretnék azt is elérni, hogy a Magyar Építész Kamara (MÉK) is véleményt mondjon a várbeli építkezésekről. Egy épület védelmében a MÉK már szót emelt: a Szentháromság téren álló,  Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján az 1970-es években épült diplomata lakóház védelem alá helyezését kérték. 

A Balaton-part maradjon közterület

Az építészek november 19-ére szakmai vitára hívták a Várkapitányság Zrt.-t. S bár az esemény elmaradt, a Várkapitányság végül igent mondott az építészcsoport felkérésére. Így hamarosan végre valódi szakmai és nyilvános vitára kerülhet sor a budai Vár ügyében.

A demonstráción Molnos Attila ismertette a Huszonkettesek építészcsoport közös nyilatkozatát, melyet petícióként is közzétettek: 

• „Követeljük a Várnegyed hatalmi szimbólumként történő átalakításának, a jövő nemzedékét súlyosan terhelő emlékezetpolitikai pénzköltésnek és minisztériumi irodák létesítésének leállítását!
• A döntéshozó haladéktalanul orvosolja a világörökségi státusszal kapcsolatos jogsértő mulasztását!
• A szakmai és társadalmi nyilvánosság mellett, átfogó hatástanulmányok után alakítson ki új távlati tervet a Várnegyed eredeti léptékének és kulturális funkciójának megtartásával!
• Állítsuk vissza a korszerű műemlékvédelmi felügyelőség teljes jogkörét és a háború után, neves építész elődeink által megtervezett, a Várnegyed léptékéhez igazodó alkotások méltóságát!
• Őrizzük meg a várszoknya ligetes pihenőkert jellegét újabb mélygarázsépítések helyett!
• Követeljük a Várfal-sétány keleti és nyugati oldalának teljes közterületi kiépítését a megkezdett sétányok folytatásával!”

fotó: Egyed Péter

A STOP! Kiemelt beruházások aktivistái a budai Várban zajlott kampánynyitó esemény után más helyszíneken is demonstrációkkal kívánják felhívni a figyelmet a kiemelt beruházások okozta károkra.

Emellett szakértőket, további beruházás-károsult lakosokat és helyi önkormányzatokat kívánnak bevonni egy közös cselekvési terv kidolgozásába. Ehhez a politikusokat is csatlakozásra hívták: nyílt levélben szólították meg a politikai pártokat, hogy vegyenek részt a kiemelt beruházások felülvizsgálatát és a törvényes működés helyreállítását célzó közös munkában. 

Az országos demonstráció következő helyszíne november 26-án Balatonaliga lesz, az eseményt a Civil Kollégium Alapítvány aktivistái az Aligai Fürdőegyesülettel közösen szervezik.

A civilek a beruházás kiemelt státuszával kapcsolatos aggályaikon túl amiatt is tiltakoznak, hogy a Balaton-parti települések közül Aliga lehet az első, ahol megszűnik a szabad parthoz jutás lehetősége. A közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozó Club Aliga területét és környezetét a kormány 2020-ban tette kiemelt nemzetgazdasági beruházássá, és a Magyar Turisztikai Ügynökség révén közel 10 milliárdot juttatott annak fejlesztésre. A régi, esetenként műemlék-jellegű épületek nagy részét már le is bontották, helyükre pedig új, vízig érő parcellákon álló nyaralók és szállodakomplexum épülhet. 

Az ügylet nyertesei a NER kedvenc oligarchái: az egykori pártüdülő területét 2007-ben vette meg a PRO-Mot Hungária Kft., amelybe 2018-ban bevásárolta magát a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt.  Magántulajdonba került a közvetlen tóparti, 37 hektáros terület, de emellett a cég megszerezte egy állami tulajdonban lévő 10 hektáros terület vagyonkezelési jogát is. Az állam ugyanakkor kikötötte, hogy a 10 hektárból 7 hektárt (utak, parti sétányok, móló, közpark) közterületként kell kialakítani és a balatonvilágosi önkormányzat tulajdonába kell adni.

Csakhogy a kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet szerint a Club Aligában található telkek, valamint az azokból telekformálással kialakításra kerülő parcellák közterületként, illetve közútként nem jelölhetők ki. A közterületek kialakításának tiltása forgalomképes, értékesíthető ingatlanná tette az egykori kijelölt közterületeket. Vagyis fennáll a veszélye, hogy a Club Aliga teljes területe magánterületté válik, állítja az Aligai Fürdőegyesület, amely petíciót is indított a közterületek kisajátítása ellen.

„Ezzel az Aligai Fürdőegyesület által a rendszerváltás után kiharcolt közterületi státusz 17 év elteltével ismét a semmibe veszhet. A magántulajdonos azt is megteheti, hogy szétszabdalja, darabokban kiárusítja a több mint 2 km hosszan húzódó partszakaszt, vagy lezárja a rajta keresztülhaladó utakat. Mivel Aligán ez az egyetlen partszakasz, ahol le lehet jutni a vízhez, ebben az esetben a helyieknek abszurd módon a szomszédos településre kellene utazniuk, ha strandolni, korcsolyázni szeretnének, vagy csak úgy lesétálnának a vízhez. Ahogy a rendszerváltás előtti MSZMP üdülő fénykorában is tenniük kellett” – mondja az egyesület elnöke, Bukovszki András. 

Bodnár Zsuzsa 

Címlapkép: Egyed Péter