Szürreális lakossági fórum a Várban épülő mélygarázs kapcsán, amit szőlőskertnek próbálnak álcázni

Februárban írtuk meg, hogy szőlőskertnek álcázott, 5 milliárdos mélygarázs épül a budai Vár oldalába, most pedig lakossági fórumot hívtak össze a fejlesztéssel kapcsolatban. A lakosok egy része a beszélgetésen értesült arról, hogy nem csak szőlőskert létesül, hanem kivájják a dombot és mélygarázs is épül. A Várkapitányság mindvégig azt hangoztatta, hogy nyitottak minden megkeresésre, a valóságban azonban a lakosok provokálták ki a konzultációkat. Azt pedig a jelen lévő polgármester, V. Naszályi Márta cáfolta, hogy valaha megkapták volna a szakmai válaszokat. Az Átlátszó szintén hónapok óta várja a beígért háttéranyagokat. A lakossági fórumon a lakosság, az önkormányzat és a sajtó is követelte a jelenleg teljesen láthatatlan kutatásokat és az értékelhető terveket. Azt sikerült kihúzni a Várkapitányságból a zárt találkozókon, hogy 3 400 szőlőtőkét ültetnének, és nagyjából a fák 80 százalékát, minimum 48 fát akarnak kivágni vagy átültetni a jelenlegi parkos területen.

Társadalmi célú hirdetés

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egészen szürreális lakossági fórumot tartottak július 7-én a Budavári Önkormányzat kulturális és közösségi központjában, a Virág Benedek Házban. Az eseményt az önkormányzat szervezte, a megfogalmazásuk szerint a Fehérvári rondella (körbástya) alatti park zárt, szőlős ültetvénnyé alakításával kapcsolatban gyűltek össze.

Az esemény szokatlanságát az adja, hogy már azt sem könnyű megmondani, hogy valójában miről szólt a fórum. Mindez annak köszönhető, hogy a Várkapitányság mindent megtett, hogy minél több figyelem terelődjön a szőlőskertre, és minél kevesebb az alatta és felette tervezett milliárdos beruházásokra.

Fotó: Budavári Önkormányzat/Facebook

Február elején írtunk arról, hogy szőlőskertnek álcázott, 5 milliárdos mélygarázs épül a budai Vár oldalába.

A Várkapitányság kommunikációja szerint egy „lepusztult területet” zöldítenek be. Azt ugyan megemlítették, hogy épül a Várgarázs III., azonban a domb kivájásáról egyáltalán nem beszéltek, mint ahogy azt sem tisztázták, hogy a mélygarázs az ok, ami miatt nekiesnek a tájnak, valamint hogy hány fát vágnak ki miatta.

A Várkapitányság bedobta gumicsontként a szőlőskertet, ami azután jogosan verte ki a biztosítékot a lakosság egy részénél. A mélygarázs tetejére tervezik a nyitott gyümölcsöskertet, a szőlőskert attól balra lenne elhelyezve, ahol jelenleg szintén egy fás park található. A másik projekt pedig a József főhercegi palota újjáépítése a semmiből, de azt nem tudni, hogy a közpénzmilliárdokból épülő létesítményben pontosan milyen irodák kapnak majd helyet.

Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki | atlatszo.hu

Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki

Hogy mennyire jól sikerült a Várkapitányság „trükkje”, jól mutatják azok a kommentárok, amiket a mögöttem ülő, szőlőskertet támogató csoport tagjai engedtek meg maguknak a fórumon. Maguk között „lehülyézték” azokat, akik az épülő mélygarázs miatt aggódnak, hiszen tudomásuk szerint a mélygarázs már megépült. Minden bizonnyal a Várgarázs II.-re gondoltak, ami már tényleg létrejött a tervezett beruházástól egy köpésre.

Egy mélygarázs már megépült közvetlenül a tervezett beruházás mellett (fotó: Átlátszó)

A kiemelt kormányzati beruházásba igazából senkinek nincs valós beleszólása

A fórumon a Pagony tervezőiroda tartott egy projektbemutatót, a kerekasztalbeszélgetésre szakértőket és a lakosok képviselőit is meghívták, a nézőtéren ülő tiltakozók pedig azért jöttek el, hogy végre érdemi választ kaphassanak a kérdéseikre.

Az eseményt V. Naszályi Márta polgármester nyitotta meg, aki elmondta, hogy „az első kerületi önkormányzatnak nincs rálátása és ráhatása a projektre”. Az önkormányzat területén rengeteg kormányberuházás valósul meg, amiknek az a sajátosságuk, hogy kivették az önkormányzat, a szakhatóságok és a lakosság kezéből az ellenőrzés minden módját. Az elején a rondella átalakítása kapcsán megpróbáltak érdeklődni a Várkapitányságnál a részletekről, azonban „sajnálatos módon nem kaptunk érdemi tájékoztatást”, csupán a néhány bekezdéses tájékoztatót küldték el nekik a honlapról, ami mindenki számára elérhető.

Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. kommunikációs és marketingigazgatója emlékeztette a megjelenteket arra, hogy a terület állami tulajdonban van, és egy már nagyon lepusztult terület kerül megújításra. A projektnek pedig szerinte nem lenne hasznos, ha politikai ügyet kreálnának belőle. Kőrösi Gábor olyan nagy, de üres szavakat hangoztatott, hogy „szeretnénk meghallgatni mindenkit, ahogy azt eddig is tettük”, és a „párbeszéd hívei vagyunk”.

Elmondta, hogy két, „jó hangulatú, előremutató egyeztetés” volt a lakossággal, zárt ajtók mögött, és Kőrösi Gábor szerint továbbra is nyitottak a konszenzusra, valamint arra, hogy a terveket módosítsák.

„Nagyon csalódottak voltunk, amikor a lakosok írásban azt jelezték, hogy elzárkóznak a további egyeztetéstől.”

A Pagony hosszan ecsetelte a szőlőskertről való elképzeléseit

A Pagony tervezőirodától Herczeg Ágnes, táj-és kertépítész, vezető tervező volt jelen. Herczeg hosszan részletezte, hogy milyen rossz állapotban van a park, és „degradált területként” hivatkozott a felújításra váró részre. Majd a prezentációból megtudhatták a jelenlévők, hogy többek között a prágai vár környékén is van szőlőskert, majd olasz és francia képeket is nézegethettek. Herczeg Ágnes utalt arra, hogy volt egy hasonló próbálkozás tíz évvel ezelőtt, ami nem sikerült, de azokat a hibákat ezúttal megpróbálják kiküszöbölni.

A képernyőn boldog gyerekek fürdőztek a napfényben a stockfotókon, amikor végre Herczeg Ágnes kimondott egy lényeges mondatot:

„az átalakításnak az egyik fő ügye a várgarázsnak az elhelyezése, azt nézték, hogy ezt a területet hogyan lehet rehabilitálni, visszanövényesíteni”.

A Karakas Pasa tornyához közeli részen egy gyümölcsöst gondoltak el, ami szabadon látogatható. A csapadékvíz megtartását a mélygarázshoz kapcsolódó ciszternákkal oldják meg, ebből fogják az öntözést megvalósítani. Felmerült, hogy az önkéntesek segíthetnének be a közösségi kertek fenntartásába. Az építészirodától jelen volt még Kovács Attila is, aki faápoló és favizsgáló szakmérnök. Az ő szerepe azonban kimerült a diák lapozásában, és arról, hogy hány fát vágnának ki, nem esett szó.

A jelenlegi állapotok és a látványterv (fotó: Google Earth/Várkapitányság Zrt.)

Herczeg Ágnes éppen azt ecsetelgette, hogy milyen szőlők lesznek telepítve, ekkor azonban időhiány miatt megállították a prezentációt. Amit sajnált, „hiszen végre szakmai dolgokról beszélhettünk”. Itt azért kicsit elkezdtem aggódni, hogy lesz-e még szó a mélygarázsról.

Herczeg Ágnes szerepe egyébként a későbbiekben kimerült abban, hogy egy-egy lakossági hozzászólásnál húzta a száját, grimaszokat vágott, illetve megsértődött azon, hogy „gumicsontnak” nevezik az általuk tervezett kertet.

Építészek számára értékelhető terveket sem ad ki a Várkapitányság

Egy meghívott építész nehezményezte, hogy a fő probléma, hogy terveket eddig nem nagyon láttak, csak szőlőskertet a várfal szélén. „A látványok pedig 3D-s modellek, amik építészeti értelemben nem adják vissza az érdeklődőknek, hogy mi is a konkrét terv.”

Ők tervezték a mostani projekt melletti sétányt, ami töredékében megépült. Az ide vonatkozó korábbi terveiket azonban sutba vágták, holott azok egy több méter széles, fás sétányt jelenthettek volna a palota újjáépítése helyett.

Az építész szerint gumicsontként került a tervek közé a szőlőskert. Amiről a mostani vita szól, az csak egy kicsi szelete a projektnek, ugyanis később megépül a József főhercegi palota, ami kiül majd a várfal szélére, és építészetileg „irgalmatlan hatású lesz”.

A József főhercegi palota látványterve (fotó: Várkapitányság Zrt.)

Az előző szőlőtelepítés-projekttel az volt a legnagyobb baj, hogy mindenki utálta

A kerekasztalbeszélgetésre meghívott helyi lakos, Saly Noémi rámutatott arra, hogy jelenleg elhanyagolt a park, de megvan az a fontos és egyszerű funkciója, hogy át lehet sétálni rajta, miközben a fák árnyékot adnak. A fejlesztés után viszont zárt lesz a szőlőskert, és zéró árnyék várható. Nagy kalapban el lehet sétálni negyed órákat, de annak vége van, hogy egy nagy, lombos fa alá kiül valaki egy könyvvel.

„Az első két képen a Gránit lépcső, a hőmérséklet fákkal 29 fok, második képen a Rondellánál lévő lépcső, a hőmérséklet fák nélkül 38 fok. Képzeljük el az egész domb hőmérsékletét fák nélkül” (fotó: Közösen a Vároldalért Facebook-csoport)

„Most már lehet hivatkozni rá, hogy ez egy elhanyagolt terület, aminek semmi sem hiányzik úgy, mint egy radikális beavatkozás, és úgynevezett felújítás.”

Noémi másik aggálya, hogy hogyan fogják ezt fenntartani hosszú távon, ugyanis a szőlőtermesztés irtózatosan drága, és sok munkát igényel. Több mint 10 éve az előző szőlősnél már kiderült, hogy nem lehet fenntartani, most pedig 3 400 szőlőtőkéről van szó. Azt sem tartja életszerűnek, hogy a civilek majd kijárnak kapálni a szőlősbe. A petíció elindítója, Miklóssy Zoltán a zéró tolerancia híve, de Saly Noémi ennél kicsit engedékenyebb: kevesebb szőlőt szeretne, így a faállományból többet meg lehet tartani.

Jordán Renáta helyi lakos, a Közösen a Vároldalért-csoport képviselője sem érti, hogy miért nem elég a parkot parkként fejleszteni.

Nem akar álszent lenni, a terület valóban leromlott állapotban van. Szükség lenne a padok, az ivókutak, a szemetesek, a járdák és a közvilágítás rendbetételére.

A lakó azt megérti, hogy beteg fák is vannak. A meglévő fákból azonban minél többet mentsenek meg, hiszen ezek a fák önfenntartóak, a szőlőskert viszont örökre fenntartásfüggő lesz. Sérelmezi, hogy a kutyákat kitiltják, ami a szőlő mellett érthető, de éppen ezért sem kell szőlő. Megjegyezte, hogy egyáltalán nem látható a látványterveken a kerítés.

Nem érzi jogosnak, hogy a Várkapitányság a Facebook-követőtáborukat állítja szembe a civilekkel, ugyanis a Várkapitányságnak évente 230 millió forintja van a marketingkampányra. Az 1 000 fős közvéleménykutatás eredményének az objektivitását is megkérdőjelezi.

Ne legyen szőlőskert a Fehérvári rondella alatti parkból!

A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint lebontják, majd újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját, és átalakítják az alatta található nyugati kerteket. Ezzel az egyik leghangulatosabb budapesti park arculatát akarják megváltoztatni. A terület nagysága, valamint az ide tervezett fejlesztések sokfélesége miatt bizonytalanság alakult ki a helyiek körében, hogy pontosan milyen állapotban kapják azt vissza.

Renáta annak sem örült, hogy

a mostani prezentációban megint csak a saját kérdéseikre válaszoltak a tervezők, miközben a lakóknak is vannak kérdéseik, amikre eddig sosem kaptak választ.

Mennyire hajlandó a Várkapitányság a tárgyalásra? Eleve a találkozásokat ki kellett provokálniuk, különben nem jöttek volna létre, nem keresték meg a lakókat, hogy mit szólnak a projekthez. A harmadik beszélgetésen vesznek rész, de azt sem tudják, hogy a Várkapitányságnak egyáltalán milyen jogosultsága van a tárgyalásra.

Azt cinikusnak érzi a Várkapitányság részéről, hogy ebbe ne keverjenek politikát. A hatástanulmányok eddig „gazdaságvédelmi okokból voltak láthatatlanok”, tehát a lakos szerint addig nem is léteznek, amíg nem transzparensek.

Szerinte a korábbi, megbukott szőlőtelepítéses projekttel az volt a legnagyobb baj, hogy mindenki utálta. Annak a szőlőskertnek az lett a vége, hogy ismeretlenek tönkretették – emlékeztette a Várkapitányságot a lakó.

Kerpel-Fronius Gábor: tévút a bortermesztés a kipufogógázban

A Levegő Munkacsoport szakértője, Vargha Márton is részt vett a fórumon. A csoport ellenzi, hogy mélygarázs épüljön a belvárosban, ugyanis egy garázsnak forgalomvonzó szerepe van.

„Ha azért kell a mélygarázs, mert a miniszteriális urakat felparancsolják a várba, azt másként is meg lehet oldani.”

Őt egy mélygarázs miatt hívták, de olyan, mintha a Várkapitányság egy szőlőskerttel ajándékozná meg a lakosságot. Örült, hogy azért egy mondat erejéig elszólta magát a Pagony tervezője, hogy mélygarázs is épül. Azt a szakértő sem érti, hogy az állam eddig miért hanyagolta el a területet.

Balról jobbra: A Levegő Munkacsoport szakértője, Vargha Márton; Budapest főpolgármester-helyettese, Kerpel-Fronius Gábor; a Pagony Tervezőiroda táj-és kertépítésze, vezető tervezője, Herczeg Ágnes (fotó: Budavári Önkormányzat/Facebook)

Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese nem tartja szerencsésnek, hogy az önkormányzatot nem vonják be a tervezésbe, hiszen ők azok, akik a helyi lakók véleményét is be tudnák csatornázni.

Visszakanyarodott a Várkapitányság kéréséhez, hogy ne tekintsék ezt politikai ügynek, hiszen ez szakmai ügy, miközben „rendre utasítják a polgármestert”, mert nem az ő vagyonkezelésükben van a terület. (Kőrösi Gábor később cáfolta, hogy bárkit rendre utasított volna.) Kerpel-Fronius megemlítette, hogy a minisztériumok várba költözése nem egy demokratikus folyamat, hanem az intézmények bezárkózása. „Tévútnak tartom, hogy kivájjuk a várhegy oldalát, mélygarázst építünk, és ezzel forgalmat vonzunk be.” Egy szőlőskert szerinte is drága, ezt a pénzt jóval hasznosabban el lehetne költeni, és egyébként is annyira szennyezett Budapest levegője, hogy ez a borkészítés miatt aggályos.

A lakosság, az önkormányzat, és a sajtó is követeli a kutatásokat

A Várkapitányság tagadja, hogy bármit is elrejtene, „Már nagyon régóta aktívan kommunikáljuk, hogy lesz mélygarázs.” Egyébként is egy autómentes váron dolgoznak. Ekkor a Levegő Munkacsoport képviselője tisztázta, hogy nem arról van szó, hogy nem értesült a mélygarázsról, hanem hogy a prezentációban nem került elő. „Az állam pénzt adott a mélygarázsra, a Várkapitányság feladata, hogy azt eltakarják, és úgy csináljanak, mintha rendbe akarnának hozni egy elhanyagolt területet.”

Kőrösi Gábor ugyan az esemény elején azt kérte, hogy ne politizáljanak, egy óra múlva azonban ő maga sem tudott kihagyni egy kis szocialistázást. A bor miatt aggályoskodó főpolgármester-helyettestől pedig megoldásképp azt kérte, hogy ne legyen ennyire szennyezett Budapest levegője.

„Ha vannak kérdéseik, akkor állunk rendelkezésre, az ajtó nyitva van, önök többször bejöttek, majd kisétáltak, és becsukták az ajtót, részünkről az ajtó továbbra is nyitva van.”

Jordán Renáta megjegyezte: „az, hogy egy párbeszédet kiprovokálunk, nem egyenlő azzal, hogy nyitott kapukat döngetünk”.

A Várkapitányság nem zárkózik el az elől, hogy kevesebb szőlő legyen. A mostani projekt megmutatja, hogy egy kiemelt beruházásba mennyi beleszólása van a lakosságnak – félő, hogy a lakossággal való egyeztetés ki lesz pipálva azzal, hogy nem egy eleve irreálisan magas számú, 3 400 tőke szőlő, hanem csak a harmada lesz elültetve.

A Várkapitányság azt ígéri, hogy a kutatásokat legközelebb megmutatják a helyi lakosok képviselőinek. „Tegyék ki a honlapra!” – követelte a lakosság.

„Az önkormányzattal mindig is egyeztettünk, és minden kérdésükre kimerítően válaszoltunk” – folytatta Kőrösi Gábor.

Ez volt az a pont, amikor V. Naszályi Márta polgármester bekiabált:

„Bocsánat, nem! Meg tudom mutatni  a levelezésünket, a teljesen hivatalos, szakmai kérdéseinkre nem kaptunk választ.”

„Akkor elviszem magammal a kutatást a polgármesterasszonynak…” – próbálkozott Kőrösi Gábor.

„Ne nekem mutassa! Tegyék ki a honlapra” – követelte a polgármester.

„A civil munkacsoport munkatársainak is mondtam, hogy megmutatjuk, így bárkinek megmutatjuk” – próbálta menteni a helyzetet Kőrösi Gábor.

A beszélgetés ide vonatkozó része 1 óra 11 perctől hallgatható meg.

A lakossági fórumon jeleztük, hogy az Átlátszó is hasonlóan járt a Várkapitányságnál, amikor a projektről szerettünk volna megtudni némi érdemi információt azon kívül, hogy milyen szép és lenyűgöző lesz.

Január 18-án kerestük meg a Várkapitányságot először: kikértük a hatástanulmányt, hogy mennyi fa van a területen, a kivágni tervezett fák számát, pontos terveket. Továbbá a megvalósítás módját szerettük volna megtudni. A Várkapitányság egy iszonyat hosszú marketingszöveget küldött el, ami az interneten is nyilvános volt. Annyit tudtunk meg, hogy „amint a döntések megszületnek, a terveket nyilvánosan elérhetővé tesszük”. Amikor nehezményeztem, hogy alapvető kérdésekre sem kaptam választ, arra kértek, hogy respektáljam az erőfeszítéseiket. „Igyekeztünk a lehető legrészletesebben és legkimerítőbben, azaz kérdésein messze túlmenően válaszolni.” Idővel arra is kíváncsi voltam, hogy közigazgatási szervnek vagy piaci szereplőnek épül a közpénzmilliárdokból az iroda, és hogy az irodaházhoz épül-e a Fehérvári rondella alatti mélygarázs. Március 12-én újból megkerestem őket, azonban választ nem kaptam. Április 4-én ismét írtam nekik, azonban a Várkapitányság ezúttal nem reagált a kérdéseimre. Pár nappal később, március közepén A Várkapitányság válaszol címen új sorozatot indítottak a Facebookon, természetesen vigyázva, hogy a kényes kérdésekre ne adjanak választ.

Mivel a kerekasztalbeszélgetés megcsúszott, mindösszesen 15 perc maradt a lakók kérdéseire. Az pedig nem volt szerencsés, hogy az élőszóban való válaszadásra a Várkapitányság részéről nem volt alkalom, ezért később fogják eljuttatni a válaszokat a lakosokhoz, ami nem túl bíztató.

Az Átlátszó is feltett három kérdést:

• mennyi fát terveznek kivágni;
• minisztériumnak épül-e a József főhercegi palota;
• továbbá elkértük személyesen is a kutatásokat/hatástanulmányt, még a névjegyünket itt otthagytuk.

A lakosok többek között kérik a hatástanulmány/kutatás nyilvánossá tételét, a pontos terveket, a kivágandó, átültetendő fák helyét, jelenlegi állapotát, a Várgarázs II. kihasználtsági adatait, a gyalogos közlekedési útvonalak alakulását.

A hatástanulmányt nem véletlenül szeretnénk látni: 2016-ban a környéken élő lakosok sikeresen tiltakoztak az ellen, hogy nem messze innen, a Lovas út közepén mélygarázs épüljön. A helyiek szerint a mélygarázst a főváros egyik leginkább csúszásveszélyes területén kívánták megépíteni.

Mit húztak ki a lakosok a Várkapitányságból a zárt ajtók mögött?

A lakossággal két zárt ajtós találkozó zajlott, áprilisban többek között azt tudták meg, hogy az építéséhez felülről nyitják meg a domboldalt. Akkor a Nyugati kertek rekonstrukciójával és a fakivágásokkal kapcsolatban még nem születtek meg a végleges döntések, az hangzott el, hogy 1-2 tucat (12–24 darab) fát terveznek kivágni.

Júniusban került sor a második találkozóra. Akkor derült ki, hogy megközelítőleg 3 400 szőlőtőkét terveznek telepíteni. A mélygarázshoz ideiglenesen elhordják a zöldterületet a Karakas pasa tornyától majdnem a Rondelláig (nagyjából a napozó feléig). A mélygarázshoz tartozó víztározó is helyet fog kapni az aláépítésnek ezen a részén. A hosszanti részen 70 gyümölcsfát terveznek ültetni a mélygarázs fölé.

Nagyjából a fák 80%-át, minimum 48 fát akarnak kivágni/átültetni. Pontosan 296 férőhelyes mélygarázst építenek, és elhordják az érintett terület felét.

További zárt ajtós egyeztetéseknek nem látták értelmét a lakosok. Ugyanis minimum azt várják el a megújítással kapcsolatban, hogy az épített útvonalak és azok a fák ne essenek a fejlesztések áldozatául, melyek az aláépítés területi határain kívül vannak. Továbbá a terület éjszakai lezárását és a kutyások kitiltását semmilyen formában nem tudják elfogadni, valamint a szőlőtelepítést sem támogatják.

Az, hogy mennyire veszik figyelembe a lakosok véleményét, erősen kérdéses, ugyanis a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán másfél héttel a lakossági fórum után, július 19-én megjelent, hogy elkezdődik a József főhercegi Palota újjáépítése.

Az 1789-ben befejezett klasszicista Teleki-bérpalota 1892-ben került József Károly Lajos főherceg tulajdonába, aki historizáló stílusban alakíttatta át. Az épület a II. világháborúban, Budapest ostromakor megsérült, 1968-ban felrobbantották, majd elbontották a maradványait. Most tehát a semmiből kell újjáépíteni, de arról még nincs hír, hogy ki és mennyiért végzi a kivitelezést, és kik fogják használni az állítólag majd főleg irodaként funkcionáló épületet.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Lakossági fórum a Fehérvári rondella (körbástya) alatti park zárt, szőlős ültetvénnyé alakításával kapcsolatban 2021. júliusában (fotó: Átlátszó)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!