Az Alkotmánybíróság szerint rendben van, hogy a kormány 30 évre titkosította a Paks2-projektet

Az Alkotmánybíróság szerint nem korlátozza aránytalanul az információszabadságot a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekttörvény, és a bíróságok eddig is az állam átlátható működését garantálni hivatott infotörvénnyel összhangban értelmezték azt. Két alkotmánybíró különvéleménye szerint azonban erre egy külön rendelkezés kéne.

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító Projekttörvényt. Emiatt öt civil szervezet, az Energiaklub, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és lapunk, az Átlátszó az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mert úgy véljük, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Álláspontunkat és szakmai érveinket egy levélben (PDF) írtuk meg az AB-nek.

Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a Paks II. beruházás titkosítása miatt

Öt civil szervezet, az Energiaklub, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és az Atlatszo.hu az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy véljük, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt.

Az akkori parlamenti képviselők egynegyede szintén az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Beadványukban (PDF) kérték az AB-t, hogy semmisítse meg a paksi titoktörvényt, mert szerintük az adatok kategorikus, mérlegelés nélküli titkosítása 30 évre ellentétes az Alaptörvénnyel. Közel napra pontosan hat évvel később, nemrég született döntés ezzel kapcsolatban:

Az Alkotmánybíróság elutasította a beadványt.

Az AB határozata (PDF) kimondja, hogy az információszabadság nagyon fontos, és az Alaptörvény „nemcsak a közhatalom, hanem kimondottan a közpénzek felhasználásának vonatkozásában is transzparenciát követel”, de a közérdekű adatok megismerhetősége alapos indokkal – például nemzetbiztonsági okokból – korlátozható.

„Az információszabadság többfunkciós: mind önálló alapjog, mind számos más jogosultság előfeltétele. Mindkét esetben elválaszthatatlanul kapcsolódik a demokratikus, vagyis a közéleti kérdéseket minél szélesebb társadalmi vita úján rendezni kívánó alkotmányos berendezkedéshez. Célját tekintve az Alkotmánybíróság szerint az információszabadság „mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése. Az állam működéséről való tájékozott véleményformálás elengedhetetlen a hatalomgyakorlók tevékenységének megítéléséhez és számonkéréséhez, a közhatalmi döntésalkotásra, a közügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás gyakorlásához, tágabb értelemben a közügyekhez kapcsolódó nyilvános, tényeken alapuló diskurzus kialakulásához.”” – olvasható a dokumentumban.

A 42 oldalas AB-határozat hosszasan fejtegeti a jogszabályokat, majd megállapítja, hogy a Projekttörvény a közérdekű adatok megismerhetőségét szabályozó Infotörvénnyel együtt értelmezendő, „így a jogszabály nem fogalmaz meg aránytalan korlátozást”. Szerepel a szövegben az is, hogy az eddigi peres eljárásokban a bíróságok megfelelően jártak el, együttesen értelmezték a jogszabályokat, és az AB szerint ez garanciát jelent arra, hogy ez a jövőben is így lesz.

Két alkotmánybíró, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és dr. Schanda Balázs különvéleményt fűzött a határozathoz, amelyet nem is támogattak. Szerintük a Projekttörvény egy önálló szabályozást alakított ki, és kifejezett rendelkezés hiányában nem evidens az Infotörvény alkalmazása a Paks2-projekt adatainak tekintetében.

„Természetesen elfogadjuk, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházással kapcsolatban számos olyan adat keletkezhet, melyek tekintetében az adatnyilvánosság korlátozása nemzetbiztonsági érdekekre vagy a szellemi tulajdonhoz való jogra tekintettel indokolt lehet, azonban ennek alkotmányossági aggályokat kielégítő módja az lenne, ha a védelemre érdemes adatok a MAtv. (a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény – a szerk) szerint minősítésre kerülnének, vagy más, hasonló garanciákkal védett eljárásban kerülnének ki a közérdekű, nyilvánosság által megismerhető adatkörből.” – áll a különvéleményben.

A gyakorlatban nem nagyon lehet kérdezni Paksról

Már 2014-ben megírtuk, hogy mi mindent kellene tudnia a nyilvánosságnak a paksi atomerőmű bővítéséről. Leginkább azt, hogy pontosan mire is vállalt kötelezettséget a magyar kormány az orosz féllel aláírt szerződésben, és az új atomerőművi blokkok építésének milyen hatásai, illetve kockázatai vannak a lakosságra, a környezetre, a gazdaságra, tehát az ország egészére nézve.

Azonban az állam, és az ő nevében a bővítésért felelős állami cég minden ilyesmit titkol. Két hete számoltunk be arról, hogy hiába kértünk ki közadatigénylésben a Paks II. Zrt.-től két biztonsági elemzést, nemzetbiztonsági okokra és szellemi tulajdonra hivatkozva megtagadták a kiadásukat. Bepereljük az állami céget az elemzésekért, amelyek szerintünk a nyilvánosságra tartoznak: az egyik a súlyos balesethez kapcsolódó aktivitás terjedéséről szól, a másik az új blokkok esetleges kezdeti technológiai zavarairól.

Titkolják a kockázatokat: biztonsági elemzésekért pereljük a Paks II. Zrt.-t

Az új atomerőművi blokkokért felelős állami cég 2015-ben rendelt két biztonsági elemzést a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft.-től (NUBIKI) összesen 125 millió forintért. Közadatigénylésben kértük ki a két dokumentumot, de a Paks II. Zrt. nemzetbiztonsági érdekre és szellemi tulajdonra hivatkozva megtagadta a kiadásukat.

2017-es kisfilmünkből pedig kiderül, hogy milyen verbális inzultusoknak van kitéve az az újságíró, aki közérdekű adatot igényel, vagy kérdezni merészel a Paks II. projektről:

PAKS 2: A TÖRÉSVONAL – TRAILER from atlatszo.hu on Vimeo.

Törvénymódosítás a titkolózás érdekében

Jávor Benedek akkori európai parlamenti képviselő (Párbeszéd) 2018-ban pert indított az oroszokkal kötött szerződésekért. Azok egy részét ugyanis a kormány a feloldotta a titkosítás alól, de ennek ellenére nem adták ki őket Jávornak. A paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János ugyanis arra hivatkozott, hogy a dokumentumok kiadása sértheti a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait. Az orosz állami atomcég még a Jávor által indított perbe is beszállt, hogy segítse a magyar kormány pernyertességét.

Nem sokkal később a bíróság úgy döntött, hogy nem lehet eltitkolni a szerződéseket a nyilvánosság elől. Az elsőfokú ítélet szerint a kormánynak 45 napon belül ki kellett volna adnia a dokumentumokat Jávornak. Ehelyett azonban beadtak egy törvényjavaslatot, hogy tovább titkolhassák a szerződés részleteit. Jávor Benedek kifejezetten rémisztőnek nevezte, hogy a Fidesz automatikus reakciója arra, ha a bíróságon nyer valaki ellenük, az a vonatkozó törvények módosítása.

„Rendes diktatúratempó” – törvényt módosít a kormány, hogy el tudják titkolni a paksi bővítéssel kapcsolatos közadatokat

Erdélyi Katalin