Rohadt vetőkrumplit osztottak a rászorulóknak, az ügyészség megszüntette a nyomozást

Öt évig molyolt az ügyészség a Háztáji Program burgonyaosztásával kapcsolatos feljelentéssel, míg nemrégiben, augusztus végén kimondta, nincs és nem is volt itt semmi látnivaló. Ennél azért utólag is izgalmasabbnak tűnik az eset. Az osztáskor a kedvezményezettekhez került krumpli rohadt volt és büdös – hogy mekkora arányban és kinek a hibájából, nem derült ki egyértelműen. A politikailag is jól beágyazott termelő milliárdos összegű állami forrást nyert burgonyanemesítésre.

Társadalmi célú hirdetés

„Nemzeti krumpliboltot nyitnak majd” – ezt Nyakó István (MSZP) kiabálta be egy 2013. júniusi parlamenti vitanapon a jegyzőkönyv tanúsága szerint Budai Gyula akkori földművelésügyi államtitkár (és leszerepelt elszámoltatási biztos) válaszába, aki Nyakó párttársa, Gőgös Zoltán kérdésére felelt éppen. A téma az úgynevezett Háztáji Program burgonya alprogramja volt.

A program lényege elméletben az volt, hogy a jelenleg végelszámolás alatt álló TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a helyi önkormányzatok bevonásával vetőburgonyát osztanak szét a rászorulók között. Csakhogy, mint Gőgös felhívta a figyelmet, jóval a márciusi ültetési szezon után, május közepén született a kormány határozata – a politikus ettől fogott gyanút, hogy nem a gombhoz varrták-e a kabátot.

A politikus felszólalásában kitért arra is, hogy a cég, a Dr. Sárvári és Csendes Kft., amelyiktől a TIG, Gőgös információi szerint „nagyjából a piaci ár háromszorosáért, 1,2 milliárd forintért” megvette a krumpligumókat, az agrártárca egyik korábbi főtanácsadójának érdekeltsége.

Gőgös Zoltán Csendes Csabára célzott, aki a Dr. Sárvári és Csendesből a „Csendes”, s aki egészen idén júniusig közvetve tulajdonos volt a cégben, amelynek 2011-es alapításától fogva, jelenleg is az egyik ügyvezetője.

Korábban létezett Sárvári és Társai Kft. is („Csendes” nélkül), ezt azonban még 2013-ban felszámolták. A Sárvári burgonya honlapján a kapcsolatnál jelenleg a pár hónapja alakult, öskűi Dr. Sárvári Agró Kft.-t adják meg. Ebben a cégben nem szerepel Csendes, a Sárváriak közül két István, egy idősebb és egy fiatalabb, illetve egy györei lakcímű hölgy van a tulajdonosi körben.

A TIG-ről is érdemes ejteni pár szót: ez volt az az állami cég, amelyik több százmillió forintot parkoltatott a csődbe ment Hungária Értékpapírnál.

Budai annak idején érdemi válasz helyett élesítette a kliséket és visszatámadt: önök tönkretették a magyar vidéket, az embereket leszoktatták a munkáról, a multikat babusgatják, a márciusi ültetési időszakban pedig még havazott. Kiderült viszont a válaszból az is, hogy 850 önkormányzat vett részt a programban, és közel 160 ezer rászoruló család jelentkezett vetőburgonyáért.

A Katolikus Rádióból a burgonyanemesítésbe

Pedig a termelő Sárvári família neve akár referencia is lehetne azok számára, akik konyítanak a burgonyatermesztéshez. A család három generációra visszamenően magas szinten foglalkozik nemesítéssel, alapvetően leromlást okozó vírus- és gombabetegségeknek ellenálló (rezisztens) fajta nemesítése a céljuk évtizedek óta.

A hatvanas években a magyar burgonyanemesítés központjában, Keszthelyen, az egyetemi kutatóban dolgozott legidősebb Sárvári István. Nevéhez fűződik az 1980-ban elismert Magyar Rózsa nevű fajta is. Ez akkoriban nagy eredmény volt, de szakértő forrásaink szerint mégsem váltotta be a reményeket.

Sárváriék éveken át külföldi partnerekkel, illetve külföldön tevékenykedtek, majd ismét Magyarországon, zirci központtal folytatták a kutatásokat.

A Sárvári és Csendes Kft.-ből ismert, eredetileg köztévés, illetve a Katolikus Rádiónál is dolgozó újságíró Csendes Csaba 2010-2011-ben vezette például a Balog Zoltán által favorizált, a Fidesz pártalapítványa által támogatott kérészéletű és nem túl sikeres jobbos hetilap, a Nagyítás kiadóját Csontos János főszerkesztővel.

Ez a kapcsolat az Opten céginformációjából egyértelműen lekövethető. Gőgös, mint már említettük, arra is utalt a T. Házban, hogy Csendes az agrártárca főtanácsadója volt. Ezt, hogy tényleg így van-e, illetve, ha igen: mikortól meddig dolgozott ott Csendes, kérdeztük a cégtől, de érdemben nem válaszoltak.

Sárvári István megkeresésünkre azt hangsúlyozta: őtőlük rossz minőségű burgonya egészen bizonyos, hogy nem ment ki a programba, 1-2 százalékos  veszteség az összmennyiségben előfordul kivédhetetlenül. Tudomása szerint mindössze két településről érkezett csak bejelentés a rossz minőség miatt, ezeken helyeken pedig ponyva alatt tárolták a krumplit, ez segíthette elő a rothadást. Ezeknek a bejelentett eseteknek a kivizsgálása és jegyzőkönyvezése megtörtént, és megállapításra került a szakszerűtlen tárolás.

2013-ban beestek az állami milliárdok

2013-ban ráköszöntött a Dr. Sárvári és Csendes Kft.-re a szerencse. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által támogatott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által koordinált „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása az agrár-, élelmiszeriparban” című pályázaton a kft. a Debreceni Egyetemmel partnerségben 1,5 milliárd forintot nyert „burgonyarezisztencia kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című pályamunkájával 2013 októberében.

Ez egyébként az eredményközlés szerint a legmagasabb kiosztott összeg volt. A pályázat elnyerésekor az agráriumban jártas forrásaink szerint a cég nagy termőterületen tevékenykedett, részben például a Simicska-birodalomba tartozó Lajta-Hanság földjein.

Fémzárolás az micsoda? – Magyarországon, illetve a világ legtöbb országában csak minősített vetőburgonyát szabad forgalomba hozni. Ez magában foglalja az igazolt származású és minőségű, szaporításhoz felhasznált bázisgumót, a vetőmag-felügyelet szántóföldi szemléit, a vírusdiagnosztikát (ELISA teszt, vagy rügydugvány vizsgálat), bakterológiai vizsgálatot, majd a fémzárolás alkalmával elvégzett vizsgálatokat (fajtatisztaság, mérethűség, kór- és kártevők vizsgálata). A fémzárolás során úgy kell a csomagolási egységeket lezárni, hogy annak tartalmához a csomagolás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. Minden csomagon NÉBIH okmánynak számító úgynevezett függőcímkét kell elhelyezni, mely minden fontos adatot tartalmaz a növényről.

A látvány és a szag hatásos volt

A nemrég az Átlátszó birtokába került krumpliügyi paksamétából nyilvánvaló, hogy a Háztáji Programban szétosztott burgonyával finoman fogalmazva sem volt minden rendben.

„Településünkön étkezési vetőburgonyát osztottak a rászorulók között, de a burgonya bűzös volt, porhanyósan, folyósan tört. Az emberek néhány része főzött belőle, kiválogatták, ami jónak tűnt, kicsit kitették a napra, aztán elkészítették az ételüket. Már magam sem emlékezem, hogy vetőburgonya vagy étkezési, az értesítési papírt vissza kellett adnunk az átvételhez. Néhol probléma lehetett a tárolással, mire ideért. Mindenesetre a látvány és a szag hatásos volt. Laikus vagyok, nem mertem elvetni sem, de még csak beásni se a földbe, hogy megsemmisítsem, nehogy megfertőzze a földemet” – egy simontornyai hölgy így kért email-ben tanácsot a szakszerű megsemmisítésre a NÉBIH-től 2013 júniusában.

Esetéből „ügy” lett. Szintén a birtokunkba jutott egy NÉBIH-es vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek eredmény-rovatában egyebek mellett ez áll: „a minta erősen rohadt”, illetve hogy „a tüneteket megtekintve azok kialakításában a következő kórokozó gombák vehettek részt: Fusarium sp vagy Phoma sp., ezt laboratóriumi vizsgálattal megerősíteni nem tudtuk a minta állapota miatt”.

Egy augusztusi keltezésű dokumentumban pedig Simontornya jegyzője is fogyasztásra alkalmatlannak nevezte a burgonyát.

Az általunk betekintett iratok szerint a NÉBIH belső vizsgálata aztán elakadt, egy ideig „házon belül” tologatták az iratokat, attól függően, hogy melyik megyei hivatalt érezték hatáskörrel rendelkezőnek az eljárás lefolytatására. Időközben azonban megindult a büntetőeljárás is, Gőgös kutakodásai alapján ugyanis az MSZP úgynevezett demokrácia központja feljelentést tett.

A feljelentés szerint „a megtermelt 3000 tonna Axona burgonyát a rendkívül gyenge minőségű szaporítás során keletkezett súlyos vírusfertőzések miatt már a szántóföldi szemlék során ki kellett volna zárni. A vírusfertőzés ellenére a NEBIH a kötelező ELISA minőségi vizsgálat elvégzése nélkül, elit fokozatúra fémzároltatta és ezzel forgalomba hozatali engedélyt adott ki rá, mellyel ismeretlen személy megvalósította a 2012. évi Btk. 306. § a. pontjába ütköző közfeladati helyzettel visszaélés, és a 342. § (1) bekezdés c. pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűncselekményeket”.

Ezen kívül hűtlen kezelés gyanúja miatt kértek nyomozást azért, hogy a TIG pályázat nélkül vett át burgonyát a Dr. Sárvári és Csendes Kft.-től.

Az ügyészség azonban mindkét pontban megszüntette a nyomozást 2018. augusztus 21.-én, az ünnepi hosszú hétvége után nyomban, mondván, nem állapítható meg bűncselekmény, illetve, ami történt, az nem az – tájékoztatta az Átlátszót a Központi Nyomozó Főügyészség.

Kérdeztük az Agrárminisztériumtól is, hogy az ő adataik szerint összesen mennyi ment a „lecsóba” a rászorulóknak szánt, az állami cég által több mint egymilliárd forintért felvásárolt krumpliból, és ennek mi lehetett az oka. Egyelőre hiába.

Annak idején a krumpliosztás feltétele volt, hogy a betakarítás után minden kedvezményezett visszaszolgáltasson egy zsákot a termésből. Most azt is megkérdeztük az Agrártárcától, mennyi érkezett vissza. Ha kapunk választ, az sokat segíthet utólag is megbecsülni a program hasznát és eredményességét.

Gőgösnek mindenesetre még Fazekas miniszter küldött egy írásbeli választ 2013. őszén, amiben felsorolja azokat a településeket, amelyek kaptak a burgonyából. A listáról kiderül, hogy az első szállítások a TIG-től április végén kezdődtek, miközben a kormányhatározat május 17-én született. Márpedig ennek fényében a politikus alappal feltételezhette, hogy a gombhoz varrták a burgonyakabátot.

Rádi Antónia

Fotó: a Háztáji Program rohadt krumplija Kónynál. Olvasónk felvétele.