Politikai leszámolásnak eshetett áldozatul a kishantosi ökológiai mintagazdaság

Hetente jár a bíróságra, van, hogy egy nap több tárgyalásra is a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban “Kishantos”) egyik vezetője. A Kishantos által kezdeményezett, illetve ellenük indított pereket már nem is számoló Ács Sándorné Kishantos képviseletében a közelmúltban három bírósági ügyből is győztesen került ki. A Kishantostól elvett földeket most mégis eladásra hirdette meg az állam. Interjú.

A kishantosi gazdaság földjeit a bérleti szerződések lejártakor tíz részre osztva pályáztatták meg. A nonprofit gazdaság ezek mindegyikére pályázott, ám egyetlen esetben sem nyert. Ács Sándorné szerint a nyertes pályázók többsége nem is Hantoson lakik, és egyes esetekben strómanként, vagy a birtokméretet korlátozó szabályozást egy rokon nevével kicselezve, hatalmas birtokok valódi tulajdonosaként juthatott e földekhez.

A kishantosiak megtámadták a földalap döntését a bíróságon: így eddig egy esetben érvénytelenítették a nyertes pályázatot, mert a nyertes cég, a Mező Vidék Bt. nem felelt meg a kiírás feltételeinek, ezért nem is indulhatott volna a pályázaton.

Mi volt az utolsó bírósági ítélet az ügyükben?

Ács Sándorné: Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke által az ő jó hírnevének megsértése miatt ellenünk indított perben nyertünk másodfokon. Zászlós a 9000 hektár államtól bérlet földet művelő, német tulajdonosi hátterű Mezőfalvai Zrt. vezéirgazgatója is.

Ez a cég tiltott ki minket és támogatóinkat, valamint a média képviselőit a gazdaságunk földjeihez vezető utakról, amikor az új bérlők az NFA buzdítására elpusztították az általunk 15 éven át bérelt földeken a  több mint százmillió forint értékű BIOSUISSE minősítésű növényállományt. Később a vegyszermentes területet műtrágyával és növényvédőszerekkel szórták le.

A bíróság most kimondta: Zászlósnak közszereplőként el kell viselnie, ha véleményt mondanak róla. Márpedig én nem tettem mást, csak a véleményemet mondtam el a kifogásolt sajtótájékoztatón arról, hogy szerintem milyen összefüggések lehetnek az ő kamarai alelnökké választása és a Kishantossal történtek között. Ráadásul a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásába még azt is belefoglalta: ahhoz képest, hogy milyen helyzetbe kerültünk Kishantoson, a nyilatkozatom visszafogott volt, semmilyen sértő kijelentést nem tartalmazott.

Kishantos viszont pert nyert a jó hírneve megsértése miatt a Vidékfejlesztési Minisztériummal és személy szerint Bitay Mártonnal szemben is, mert a bíróság kimondta, hogy azok az érvek, melyekkel a közvélemény előtt védeni próbálták a Kishantossal kapcsolatos döntést, valótlanok voltak. Valótlanul állították, hogy nem fizettük a bérleti díjat, vagy hogy kárt okoztunk az államnak, és így tovább.

A magyar állam 14 millió forintos kártérítést követelve beperelte a Greenpeace Magyarországot és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot. Az állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által indított per első tárgyalása 2015. november 10-én, 10 órakor lesz a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (Budapest, Varsányi Irén u. 40–44.). A Greenpeace és más szervezetek látványos demonstrációra készülnek aznapra, amire várják a civil résztvevőket is.

A harmadik megnyert perünkben jogerősen kimondta a bíróság, hogy a Mező Vidék Bt. földbérleti szerződése érvénytelen, mert a cég nem felelt meg a pályázati kiírás feltételeinek, A cég tulajdonos-vezetője, Vizi Dániel szintén tulajdonos a Ménesmajor Manufaktúra Kft-ben is, mely céget a Mezőfalvai Zrt.-t tulajdonló Mezőfalva Investtől vásárolták a földpályázatok kiírása előtt 6 héttel. A Ménesmajor Manufaktúra Kft. úgy nyert el állami földeket több helyen, hogy mindig ott volt “helyi gazda”, ahol földet akart pályázni.

Miért gondolja, hogy  Zászlós Tibor kamarai alelnökké választásának köze van  a Kishantossal történtekhez?

Ács Sándorné: Már 2012. májusában figyelmeztetett egy környékbeli bennfentes, hogy Zászlós Tibor és L. Simon László arra készülnek, hogy elveszik a földjeinket. Ángyán Józseffel jártuk az országot, hogy felhívjuk a figyelmet a földtörvény veszélyeire, s 2013 tavaszán egy esztergomi rendezvényen arról is beszéltem, hogy Zászlós egy 9000 hektáron gazdálkodó nagyvállalat vezérigazgatója, márpedig ha ilyen ember kell az agrárkamara vezetésébe, akkor ott nyilvánvalóan nem a családi gazdák érdekeinek képviseletéről van szó.

E kijelentésem után pár nappal kaptam egy üzenetet fideszes körökből, egy barátomon keresztül: nagyon rosszat szóltam, és rossz helyen, ezért nem fogjuk megkapni a földeket. A kishantosi gazdaság földjeit elnyert pályázók egyikéről (Mező Vidék Bt.) aztán az is kiderült, hogy annak tulajdonosa, Vizi Dániel a fideszes L. Simon László cégének a pályázatírója.

A Mezőfalvai Zrt. milyen kapcsolatban van Kishantossal?

Ács Sándorné: A Mezőfalvai Zrt nem pályázhatott a kishantosi földekre, mert 9000 hektáron gazdálkodik, és a felső korlát 1200 hektár volt.  Viszont két, L.Simonnal és Zászlóssal  kapcsolatban álló cég a teljes területre pályázott –  valószínűleg vittek volna mindent, de menet közben változott a koncepció.

Régóta zajlik a hidegháború a Mezőfalvai Zrt. és Kishantos között. A kishantosi területek, és a népfőiskolának otthont adó kúria korábban az akkor még állami tulajdonú Mezőfalvi Kombináthoz tartoztak.  A vadászkastélyként használt kishantosi kúria, majd és az ökológiai mintagazdaság  földjeinek bérleti jogát állami döntés alapján kapta meg Kishantos, és ezzel keresztezte a Mezőfalvai Zrt. privatizációjára készülő érdekcsoport érdekeit. Ennek az érdekkörnek emblematikus alakja Zászlós Tibor.

Szerintem az sem lehet véletlen, hogy a Nemzeti Földalapot (NFA), az államot Kishantossal szemben képviselő két ügyvéd is Zászlós Tiborhoz köthető, ami azért elgondolkoztató, mert elvileg és jogilag Zászlós Tibornak semmilyen kapcsolata nincs az NFA-val azon kívül, hogy 9000 hektár állami földet bérel 50 évre – most már azt is tudjuk, hogy a piaci bérleti díj töredékéért.

Kapcsolódó cikkek

“Délután megálmodja a dolgot Orbán, másnap megszavazzák” – Rodics Katalin környezetvédelemről és földrablásról

Ángyán József beolvas: Így még nem osztotta ki egy volt tagja sem az Orbán-kormányt

Kinek van 1,6 milliárdja Mészáros Lőrincék bérelt földjeire?

Így kaparinthatják meg strómanok az állami földek legjavát

Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

Azt is botrányosnak tartom, hogy az általunk korábban használt terület egy részéről Fazekas Sándor miniszter azt mondta, hogy a Seregélyesen lévő mezőgazdasági szakiskola kapja, mert nekik nincs földjük az oktatáshoz. Végül nem ez az iskola, hanem egy másik oktatási intézmény, a Kishantostól 45 kilométerre lévő velencei szakközépiskola kapta meg ezt a földet. Ők pedig azzal kezdték a “biogazdálkodás oktatását”, hogy levegyszerezték és leműtrágyázták a földeket, ahol annyi éven át vegyszermentes gazdálkodást folytattunk.

Végül, de nem utolsósorban a Kishantoson és környékén zajló események előrevetítik az ország sorsát. Ahogy Kishantos elveszítette a földjeit, úgy fogják a magyarok elveszíteni az országukat. Erre sajnos jó példa Kishantos környéke, ahol Zászlós Tibor a mögötte álló német tulajdonossal karöltve megtiltotta, hogy használjuk a dűlőutakat.

Ezt azért tehette meg, mert a privatizációkor a hantosi és mezőfalvi dűlőutakat és a kishantosi tavat is is eladták a most már német érdekeltségű Mezőfalvai Zrt-nek, így azokra a helyekre, ahová a helyiek korábban kijártak, például a horgásztó környékére is, most már tilos belépniük. Félő, hogy a földprivatizációval sok más falu is így jár majd, elveszítve a korábban közösségileg használt területeit, útjait.

Horn Gabriella

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.