
Szülők tüntettek a XVIII. kerületben, a tankerületi vezető lemondását követelik
Szülők demonstráltak tegnap este a Kapocs Iskola miatt a XVIII. kerületben, a tankerület vezetőjének lemondását követelték.
A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) április elején kötött nettó 14,6 milliárd forint értékű keretszerződést a honvédség tulajdonában lévő két Airbus repülőgép fenntartására. A keretszerződés összesen öt évre szól: 2025. február közepétől 2030. március végéig. Idén és 2029-ben nettó 2,8 milliárd forintot, 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban pedig évi 3-3 milliárd forintot terveznek erre a célra költeni.
Viszont a VBÜ csak a nettó 14,6 milliárdos keretösszeg 50 százalékának lehívására vállalt kötelezettséget, így az adófizetők talán 7,3 milliárdból megússzák, hogy az Orbán Viktor miniszterelnököt fuvarozó „közepes szállítórepülőgépek” üzemkészek legyenek a következő esztendőkben. De ez még csak a két Airbus: a Szijjártó Péter által előszeretettel használt két honvédségi Falcon fenntartási költségeiről nem tudni semmit.
A rendvédelmi szervek vásárlásait koordináló Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) 2024. december közepén írt ki közbeszerzést „Közepes szállítórepülőgépek fenntartása 2025 – 2029” tárggyal. A jelentkezési határidő 2025. január 13. volt, az eljárás pedig tárgyalásos, vagyis elvileg bárki jelentkezhetett rá, és a pályázókkal egy második körben tárgyalt a VBÜ.
A tender eredménye 2025. április 9-én jelent meg: a hirdetmény szerint a VBÜ csak egyetlen céggel tárgyalt, és
az AEROPLEX Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. nyerte el a nettó 14,6 milliárd forintos keretösszegű megbízást.
Természetesen nem volt nehéz dolga, hiszen a jelek szerint nem volt versenytársa, aki aláígért volna. A VBÜ ugyanis a kiírásban feltüntette, hogy az ár lesz a legfontosabb értékelési szempont. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha több, de legalább két cég pályázik egy munkára. Így, hogy a VBÜ csak az AEROPLEX Kft.-vel tárgyalt, tulajdonképpen borítékolta a tender végeredményét.
Bár a közbeszerzési iratokból nem derül ki egyértelműen, valószínűleg a nyertes cégen kívül más nem is jelentkezett a munkára. Ez pedig a szigorú alkalmassági feltételeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő. A VBÜ ugyanis a pályázóktól elvárta, hogy rendelkezzenek az elmúlt 3 évben legalább 3 milliárd forint értékű referenciával Airbus A319-esek javítására és/vagy karbantartására vonatkozóan. Elvárás volt emellett az is, hogy a pályázók működési engedélye terjedjen ki ezekre: „légijármű és hajtóműveinek alap-és forgalmi karbantartása a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és forgalmi karbantartása a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár létesítményeiben”.
A közbeszerzési iratok szerint a nyertes AEROPLEX Kft.-nek „a Magyar Honvédség által üzemeltetett 2 db Airbus A319112 típusú közepes szállítórepülőgép folyamatos légialkalmasságát, és üzemképességét szükséges fenntartania”. A nettó 14,6 milliárd forintos keretösszegből
Kiemelték azonban, hogy csak a keretösszeg 50 százalékának lehívására vállalnak kötelezettséget, ami nettó 7,3 milliárd forint. Tehát lehet, hogy a kedves adófizetők ennyiből megússzák, hogy az Orbán Viktor miniszterelnököt, vagy Szijjártó Péter külügyminisztert és más kormánytagokat 30 évre titkosított, üzemanyagköltség nélkül is százmilliós utakra reptető két Airbus üzemkész legyen a következő néhány évben.
A tenderdokumentumokban négy teljesítési helyszínt jelöltek meg, ezek a honvédség budapesti Anyagellátó Raktárbázisa és a kecskeméti repülődandár telephelye, valamint „az adott szállítórepülőgép tartózkodási helye”, illetve a nyertes cég telephelye.
Ez utóbbiból pedig több is van. A tendernyertes AEROPLEX Kft. székhelye ugyanis a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren található, de a cégnek van fióktelepe Debrecenben, Kecskeméten, Maglódon – és tavaly október óta már Bukarestben, Románia fővárosában is.
A cég tulajdonosa az állami tulajdonú N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., vagyis végső soron maga az állam.
Azzal tehát, hogy az állami tulajdonú VBÜ megbízta az AEROPLEX-et a magyar honvédség részére elvégzendő feladattal, tulajdonképpen csak az egyik állami zsebből egy másikba rakják a közpénzt. Ami természetesen sokkal jobb annál, mintha egy kétes hátterű, vagy politikai kapcsolatokkal rendelkező haveri/rokoni cég nyerte volna el a többmilliárdos megbízást.
Az AEROPLEX beszámolója szerint a társaság 1992-ben alakult 50% Lockheed Martin és 50% Malév Zrt. tulajdonlással, feladata a Malév Zrt. repülőgépeinek – néhány feladat kivételével – teljes körű karbantartása volt. 1998-ban a Malév Zrt. visszavásárolta az 50%-os Lockheed-tulajdonrészt, és így 100%-ban a Malév lett a cég tulajdonosa. 2012-ben a Malév Zrt. felszámolása során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és a Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. megvásárolta az AEROPLEX Kft.-t a Malévtól. 2012 ősze óta az állam a cég tulajdonosa, 2022 februárja óta az N7 Holding Zrt.-n keresztül.
A magyar állam HA-LHU lajstromjelű Airbus A330F típusú teherszállító repülőgépe időszakos nagykarbantartáson az Aeroplex Közép-Európai Kft. új hangárjában, a Liszt Ferenc-repülőtéren 2022. szeptember 5-én. (fotó: MTI/Lakatos Péter)
Az angol neve (Aeroplex Central Europe Ltd.) után ACE rövidítéssel futó cég hangár-, berendezés-, forgalmi, valamint kisgép- és helikopter-karbantartást végez. Emellett 2023 szeptembere óta repülőgép-szerelői képzéseket is szervez. Egyik legnagyobb ügyfelük a Wizz Air, valamint a spanyol Albastar, de több más külföldi légitársaságnak is dolgoznak.
Mérlegadataik alapján jól végzik a dolgukat: 2019 óta az AEROPLEX nettó árbevétele minden évben 12-32 milliárd forint volt. Ebből 2019-ben és 2020-ban körülbelül 400 millió forint, 2021-ben és 2022-ben már bő 900 millió forint, 2023-ban pedig 1,6 milliárd forint hasznot termelt a cég.
Egyik visszatérő ügyfele az AEROPLEX-nek a magyar honvédség is: 2020. május végén a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) a mostanival szinte szóról-szóra megegyező közbeszerzést írt ki „Közepes szállítórepülőgépek fenntartása 2020–2025” tárggyal. A feladat is ugyanaz volt, mint a friss eljárásban: „A Magyar Honvédség által üzemeltetett Airbus A319-112 típusú közepes szállítórepülőgépek folyamatos légialkalmasságának, üzemképességének, teljes körű logisztikai támogatásának biztosítása”.
Az viszont nem egy sima, hanem egy gyorsított tárgyalásos eljárás volt, emiatt mindössze két hétig, 2020. június közepéig várták az ajánlatokat. 2020. július elején pedig már alá is írták a szerződést az AEROPLEX Kft.-vel. A céggel akkor nettó 13,8 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a VBÜ, ami az összegből
Arról az akkori tenderdokumentumokban nem írtak egy szót sem, hogy a közel 14 milliárd forintos keretösszegnek hány százalékára vállal majd kötelezettséget a VBÜ. Így az is lehet, hogy mindet elköltötték, de ezt nem tudni biztosan.
Ahogy azt sem, hogy mi volt az eggyel korábbi szerződésben, amire a 2020-as tender szövegében utaltak. Öt évvel ezelőtt ugyanis azzal indokolta a VBÜ a gyorsított tárgyalásos eljárás szükségességét, hogy
„A repülőgépek üzemeltetése, folyamatos légi alkalmasságának fenntartása érdekében előre nem látható többlet feladatok, valamint a rendkívüli járványhelyzettel kapcsolatosan megnövekedett igénybevétel forrásigénye miatt a meglévő szerződés keretösszege idő előtt felhasználásra került. A közepes szállítórepülőgép képesség folyamatos biztosítása érdekében az azonnali szerződéskötés a Magyar Honvédség számára elengedhetetlen.”
A 2020 előtti eljárás azonban nincs fent az európai uniós közbeszerzési értesítőben (TED). Viszont legalább a 2020-as és a 2025-ös ott van a TED-ben, mert a magyar közbeszerzési adatbázisban még nyoma sincs egyiknek sem. A VBÜ honlapján pedig olyan gyatra a közérdekű adatok menüpont, mint a fideszes politikusok memóriája MNB-ügyben, szóval egyedül az EU-s tenderértesítőnek köszönhetően tudunk a két friss szerződésről is.
Mivel a VBÜ beszerzéseinek jelentős része nemzetbiztonsági és/vagy honvédelmi okokból titkosított, érthető és jogszerű, hogy nem minden vásárlásuk adatát teszik közzé. Viszont mivel az Airbus-fenntartási tendereket megjelentették az EU-s közbeszerzési értesítőben, eléggé érthetetlen, hogy miért nem hozták nyilvánosságra ezeket a VBÜ honlapján vagy a magyar közbeszerzési adatbázisban is.
🔄Már 2018-ban is az volt a cél, hogy a Magyar Honvédség a saját repülőgépeit saját állományával legyen képes…
Közzétette: MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár – 2021. március 8., hétfő
A 604-es és 605-ös lajstromjelű Airbus 319-es repülőgépet 2018 februárjában vásárolta meg a magyar honvédség. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter a bemutatójukon azt hangsúlyozta, hogy „Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket.”
Hadrendbe állításuk után azonban Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak vett, 604-es és 605-ös lajstromjelű honvédségi Airbusokat. Rögtön a megvásárlásuk évében ment velük a miniszterelnök Izraelbe, Montenegróba, Moszkvába, Salzburgba, Kirgizisztánba, Prágába, Zágrábba, de még milánói operaelőadásra is, és azóta is rendszeresen igénybe veszi őket.
Orbán Viktor kormányfő kiszáll a 604-es Airbusból a szarajevói repülőtéren 2023. június 22-én. (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
2018 nyarán a honvédség vett két darab Dassault Falcon 7X típusú repülőt is, ami egy olyan luxuskategóriájú gép, amit a szupergazdag emberek előszeretettel használnak magánrepülőként. A 606-os és 607-es lajstromú gépeket szintén sűrűn használja Orbán Viktor miniszterelnök, de nagyon gyakran utazik velük Szijjártó Péter külügyminiszter is. (A Falconok fenntartási költségeiről az Airbusokkal ellentétben még semmit nem hoztak nyilvánosságra.)
A repülőutak részleteit 30 évre titkosította a kormány honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
2022-ben megszereztük azt a szerződést, amelynek keretében Orbánék különjáratnak használhatják a honvédségi repülőket, majd bemutattuk, hogy a hatályos törvények szerint akár családi nyaralásra is mehetnek velük. 2024-ben pedig ebben a cikkben és kisvideóban röviden összefoglaltuk a lényeget a honvédségi repülők politikusfuvarjairól.
Erdélyi Katalin
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A címlapkép Átlátszó-montázs.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Szülők demonstráltak tegnap este a Kapocs Iskola miatt a XVIII. kerületben, a tankerület vezetőjének lemondását követelték.
Az akkumulátorgyárak vízigénye jelentős környezetterhelést jelent, de országos környezetvédelmi stratégia nem készült, ami felmérné ezeknek az üzemeknek a fogyasztási és kibocsátási hatásait.
Az államtitkár 2013-ban kezdett dolgozni a Miniszterelnökségen, azóta összesen 2,5 milliárd forint értékben nyert el közpénzes megbízásokat az Épcenter Kft., amiben résztulajdonos.
Most az 1007. repülésénél tart 2021 óta a külügyér. Többnyire a honvédség egyik gépén utazik, de időnként magán luxusrepülőket bérel neki a minisztérium.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!