Kiirthatatlan a KRÉTA a közoktatásból, és most még 3,7 milliárdot költ rá az állam

A Klebelsberg Központ szeptember végén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a KRÉTA moduljainak terméktámogatására. Nem volt nagy izgalom: a szoftver kizárólagos jogai miatt csak annak kifejlesztőjét hívták meg a tenderre. A megbízást természetesen el is nyerte a cég, amelynek tulajdonosa Palkovics László ex-miniszter barátja. A szerződés értelmében a vállalkozás 2025 január végéig nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap a KRÉTA-modulok óvodákban és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben történő kötelező bevezetése kapcsán. Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az államnak köszönhetően a KRÉTA gyakorlatilag kiirthatatlan a közoktatásból, és nincs más, reális alternatívája.

A KRÉTA sikerszériája nagyjából akkor kezdődött, amikor Palkovics László 2016-ban oktatásért felelős államtitkár lett, és akkor is folytatódott, amikor 2018-ban májusában innovációs és technológiai miniszterré, majd 2022-ben technológiai és ipari miniszterré nevezték ki. Bár Palkovics 2022 novemberében lemondott a tárcavezetői posztról, a jelek szerint ez nincs negatív hatással a barátja cége és az állam kapcsolatára.

A KRÉTA szoftvert a felsőoktatásban használt oktatási rendszer, a Neptun működtetője, az SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak 2015-ben nettó 728 millió forintért. Ezután a 2016/2017-es tanévben az önként jelentkező iskolák tesztelhették, a 2018/2019-es tanévben viszont már minden állami fenntartású iskolában ezt kellett használni.

Az óvodákban is kötelező lesz

Idén szeptember elejétől pedig már minden köznevelési intézménynek – óvodától a kollégiumig – muszáj a KRÉTA rendszerét alkalmaznia. Ezt a köznevelési törvény virágnyelven fogalmazza meg: az 57. § (6) bekezdése szerint „A 7. § (1) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott köznevelési intézmények rendeltetésszerű működésük során a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott, az állam által díjmentesen biztosított tanulmányi rendszert kötelesek használni”. Ez bizony a KRÉTA, hiszen arra örökös használati jogot szerzett az állam a gyártóval kötött szerződés értelmében, és az illetékes miniszter jóvá is hagyta.

A hivatkozott köznevelési intézmények pedig a törvény szerint a következők:

• óvoda
• általános iskola,
• gimnázium,
• szakgimnázium,
• szakiskola,
• készségfejlesztő iskola,
• alapfokú művészeti iskola,
• kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
• gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
• kollégium

Egyrészt tehát idén szeptembertől kibővítették az intézmények körét típus szerint: korábban csak általános és középiskolákban volt kötelező a KRÉTA, mostantól viszont már az óvodákban, a kollégiumokban, és a kettő közötti skálán elhelyezkedő valamennyi intézményben is muszáj bevezetni.

Másrészt a fenntartói kört is szélesítették: eddig csak az állami és önkormányzati fenntartású iskolákban kellett használni a KRÉTA-rendszert, mostantól viszont már „az állami feladatellátásban résztvevő más fenntartású” (pl. egyházi vagy alapítványi) intézményekben is be kell vezetni – óvodáktól a kollégiumokig.

Foglyul ejtett köznevelés

Annak érdekében, hogy valamennyi köznevelési intézményben működhessen a KRÉTA, a közoktatást összefogó állami szervezet, a Klebelsberg Központ idén szeptember 23-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi határidő október 20. volt, ám csupán egyetlen cégtől kértek ajánlatot: az Educational Development Informatikai Zrt.-től, aminek a neve idén április közepéig eKRÉTA Informatikai Zrt. volt.

Ahogy a korábbi elnevezésből egyértelmű, ez a (SDA Informatika Zrt.-ből kivált) cég fejlesztette a KRÉTA-rendszert, és az övé a program összes szerzői, továbbfejlesztési, értékesítési és terméktámogatási joga is. Vagyis a Klebelsberg Központnak nem volt más választása, mint ezzel a vállalkozással szerződni – ezt meg is írták a Közbeszerzési Hatóság elnökének.

Azt is kifejtették ugyanebben a levélben, hogy azért is muszáj a KRÉTA gyártójával szerződni, mert a program működése nagymértékben eltér a hazai és nemzetközi piacokon elérhető hasonló szoftverektől. Emiatt más termék nem tudná azt a szolgáltatást nyújtani, mint KRÉTA egymásra épülő moduljai.

Hozzátették, hogy az pedig nem reális alternatíva, hogy a 6 éve alkalmazott KRÉTA helyett kifejlesszenek egy teljesen új, másféle működésű rendszert, azt beillesszék a hazai jogszabályi környezetbe, átdolgozzák az intézmények és fenntartók igényei szerint, majd átálljanak rá, bevezessék és betanítsák – annak nagy lenne a kockázata, valamint sok pénzbe és időbe telne.

A Közbeszerzési Hatóság (KH) elfogadta a Klebelsberg Központ érvelését, és úgy döntött, hogy a KRÉTA moduljaira és kapcsolódó terméktámogatásra kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja megalapozott.

Vagyis a Közbeszerzési Hatóság szerint sincs reális alternatívája a szoftvernek,

és mivel annak jogaival a fejlesztője, az Educational Development Informatikai Zrt. rendelkezik, teljesen érthető, hogy csak tőle kérnek ajánlatot.

2025-ig leszerződtek

Ezek után nem meglepő módon az ajánlattételre felkért egyetlen cég, az Educational Development Informatikai Zrt. (korábban eKRÉTA Informatikai Zrt.) megpályázta a Klebelsberg Központ tenderét és meg is nyerte.

A Közbeszerzési Adatbázisba november 9-én feltöltött tájékoztató szerint

a cég összesen nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap azért,

hogy a köznevelésben résztvevő, de nem állami fenntartóknál, az általuk fenntartott intézményekben, továbbá az állami és önkormányzati, valamint egyéb fenntartású óvodákban is bevezetett különböző KRÉTA-modulokhoz terméktámogatást nyújtson 2025. január 31-ig. Akinek van hozzá kedve, itt elolvashatja a teljes műszaki leírást az ügyfélszolgálattól kezdve a Pedagógus Monitoring nevű modulun át a szoftverfrissítésig.

Ahogy azt tavaly ilyenkor megírtuk, a korábban eKréta Zrt. néven futó Educational Development Informatikai Zrt.-hez évek óta dől a pénz az államkasszából. A közbeszerzési adatbázis alapján a cég tavaly július végéig összesen nettó 36,2 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kapott a KRÉTA működtetéséért és fejlesztéséért. Jól is megy a szekere: tavaly 8,4 milliárd forintos árbevétele és 340 milliós profitja, tavalyelőtt 12 milliárdos forgalma és 3,5 milliárdos nyeresége lett.

A cég egyik állandó partnere a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, mivel  a szakképzési törvény 128. § (9) bekezdése szerint a szakképzési intézményekben is kötelező a KRÉTA használata. A vállalkozás másik állandó, és egyben legnagyobb állami megbízója a közoktatásért felelős Klebelsberg Központ, hiszen a Fidesz-kormány kötelezővé tette a KRÉTA használatát az iskolákban – először csak az állami fenntartásúakban, de most sorra kerültek a többiek, valamint az óvodák is.

A Klebelsberg Központ tavaly eszköznyilvántartó modul bevezetésére nettó 1,6 milliárd forint, és az összes modul terméktámogatására a 2025. január 31-ig tartó időszakra nettó 11,4 milliárd forint értékben szerződött a céggel. Ehhez jön most hozzá a nettó 3,7 milliárdos megbízás az óvodákban és a nem állami fenntartású köznevelési intézményekben kötelezően bevezetendő KRÉTA-modulok miatt.

Palkovics László barátjáé a cég

A cég tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, a 2022 áprilisi választás után felálló új kormányban pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki.

Palkovics és Fauszt közel másfél évtizedig üzlettárs volt egy cégben: 2000. november 7-én jegyezték be az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t, amelyet öten alapítottak: Lepsényi István, Reisz Attila, Tóth László, Fauszt Zoltán és Palkovics László. Utóbbi az államtitkári kinevezés miatt szállt ki a vállalkozásból 2014-ben, nemsokkal később pedig a Fauszt cégbirodalma által kifejlesztett KRÉTA a Fidesz-kormány hátszelével elkezdte diadalútját a közoktatásban.

Maga Fauszt Zoltán sem maradt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019. március elején nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának.  „A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete. Az infokommunikációs szektor fejlesztései hosszú távon is növelik egy gazdaság növekedési potenciálját és javítják a foglalkoztatottak életminőségét.” – olvasható a kinevezésről szóló hivatalos beszámolóban.

Fauszt összeférhetetlenség-gyanús megbízatása bő másfél évig tartott: 2020 végén Orbán Viktor egy határozattal felmentette pozíciójából. Ennek oka nem ismert, de a cégei azóta is tarolnak az állami tendereken. Palkovics 2017-ben az RTL-nek elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja (a 444 cikke szerint az egyetem óta ismerik egymást), de ennek szerinte nincs köze Fauszt cégeinek közpénzes megrendeléseihez.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter egy éve, 2022. november közepén mondott le tisztségéről, és ekkor felmerült a kérdés, hogy vajon ez érinteni fogja-e a barátja cégének állami megbízásait. A mostani tenderből azonban egyértelmű, hogy Palkovics ide vagy oda, a Fauszt Zoltán vállalkozása által kifejlesztett KRÉTA a korábbi állami hátszél segítségével már annyira beette magát a közoktatásba, hogy nem lehet könnyen megszabadulni tőle.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A KRÉTA belépőfelülete, montázs. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.