A hamis választási ajánlásokkal összefüggő rendőrségi ügyekről beszélt Szopkó Zita a Klubrádióban

A 2022-es országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival. Másfél évvel később utánajártunk, hogy halad a rendőrség az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálásával. A részletekről Szopkó Zita beszélt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában.

2022 februárjában zajlott le az országgyűlési választást megelőző ajánlásgyűjtés a 106 egyéni választókerületben. A jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlására volt szükség, ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy nem mindenkinek sikerült szabályosan megszereznie azokat.

Korábban csak hosszas ügyintézéssel lehetett megtudni, hogy mely jelöltekre adtuk le ajánlásainkat az aktuális választásnál. A tavalyi évtől azonban erre online is volt lehetőség, pár kattintással bárki utánajárhatott, hogy kiket ajánlott. Éppen ezért nem csoda, hogy számos olyan történetet lehetett olvasni a sajtóban és a közösségi oldalakon, amelyekben a választópolgárok arra panaszkodtak, hogy tudtuk nélkül kerültek fel személyes adataik az ajánlóívekre. A rendőrség több tucat ügyben indított nyomozást.

Másfél évvel a választást követően megkerestük az ORFK-t, hogy megtudjuk, milyen hatékonyan nyomoztak a hamis ajánlások ügyében, és hogy állnak a visszaélésekkel kapcsolatos eljárások. A rendőrségről kapott adatokról cikkünk szerzője, Szopkó Zita beszélt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának november 8-i adásában.

A rendőrség válasza alapján kollégánk elmondta az adásban, hogy az ajánlásgyűjtés során tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatos ügyek mindössze 27 százaléka végződött vádemelési javaslattal. Az esetek többségében a rendőrség elutasította a feljelentést, megszüntette vagy felfüggesztette a nyomozást. Az eljárások ötödét a mai napig nem zárták le.

Mivel a rendőrség nem válaszolt az arra vonatkozó korábbi kérdésünkre, hogy mely pártok érintettek legtöbbször a visszaélésekben, tavaly nyáron megkerestük mind a 106 egyéni választókerület helyi választási irodáját is, akiktől megtudtuk: a leggyakrabban a Gődény György alapította Normális Élet Pártjával volt probléma, őket a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom jelöltjei követték.

Az adásban szó esett arról is, hogy miért éri meg hamis ajánlásokat gyűjteni. A módszer a kamupártok kedvelt eszköze, akik így milliós állami támogatásokra tudnak szert tenni, valós politikai teljesítmény nélkül. Az egyéni jelöltek ugyanis több mint egymilliós támogatásra jogosultak, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. A jelölteknek mindössze 500 érvényes aláírásra van szükségük az induláshoz, egy választópolgár pedig több jelöltet is támogathat.

 

Azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, elméletileg vissza kell fizetniük az állami támogatást, a  gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk: a Transparency International Magyarország szerint a 2014-es és 2018-as választásokon összesen több mint 7 milliárd forint tűnt el a kamupártok zsebében.