A tavalyi ár kétszereséért vásárolja a műtrágyát a Lázár János felügyelte Ménesbirtok is Csányiék cégétől

Napok óta a műtrágyáról beszélnek a fideszes politikusok, és azt ismételgetik, hogy mindennek az oka „Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét”. A Lázár János felügyelte Ménesbirtoknál is duplájára drágult a műtrágya – csak épp azt nem Bige szállítja, hanem Csányi Sándorék cége.

Naponta jelennek meg cikkek a KESMA-lapokban a műtrágyával kapcsolatban. Nem is akárhogy, a címek elég beszédesek: „Nagy István: tűrhetetlen, hogy bárki nyerészkedjen a magyar gazdákon” (sonline.hu), „Jakab István: a gazdákon meggazdagodott Bige László nem boríthatja fel az élelmiszerellátást” (Délmagyar.hu), „Feldman Zsolt: elfogadhatatlan a Bige László által a magyar gazdákkal űzött játék” (origo.hu), „Forintban kifejezhetetlen a kár, amit Bige László okoz a gazdáknak a magas műtrágyaárakkal” (bama.hu) – és még lehetne folytatni a sort.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A fideszes politikusok nyilatkozatai is egymás után jelennek meg, ehhez csatlakozott a MAGOSZ is. „Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a műtrágya árának növekedésről szóló sajtótájékoztatón nevén nevezte azt, aki szerintük a jelenlegi műtrágya helyzet okozója. Elmondta, Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét” – jegyezte le a hiros.hu. A Bige-csoportra 14 milliárdos bírságot szabott ki októberben a versenyhivatal, miután megállapította, hogy a nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására.

Az átlagolvasó valószínűleg nem foglalkozik a műtrágyával, ami nem véletlen. A legutóbbi Agrárcenzus szerint 2020-ban a KSH 234 ezer gazdaság termelési szerkezetéről és azok főbb jellemzőiről gyűjtött adatot. Ebből kiderül, hogy 2010 óta a gazdaságok száma kétharmadára csökkent. 2020-ban több mint 97 ezer állandó, 84 ezer időszaki és 33 ezer nem a gazdaság által közvetlenül foglalkoztatott alkalmazott dolgozott a gazdaságokban. Ebből azt is meg lehet tudni, hogy a legkisebb gazdaságok esetében a húsfeldolgozás (ide tartozik pl. a disznóvágás) a legjelentősebb, míg a nagyobb gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka fordul elő leggyakrabban. Ugyanakkor a mezőgazdaság hatással van az élelmiszeriparra.

A kormánypárti politikusok és a KESMA-lapok szerint a műtrágya-áremelkedés kizárólag Bige László műve. „Korábban 60-80 ezer forint között hozzá lehetett férni a műtrágyához, most 205 és 250 ezer forint között mozog a hatóanyag-szükséglet egy hektárra vetítve” – ezt az index.hu-nak mondta az agrárminiszter.

Nagy István meg is fejtette, nem az egekbe drágult földgáz miatt – aminek a távfűtésre gyakorolt hatásáról itt írtunk –drága a műtrágya, hanem mert „Bige László nyílt politikai szerepvállalásáról inkább arra lehet következtetni, hogy

a baloldal kampány-finanszírozásának az árát akarják megfizettetni a magyar gazdákkal és a magyar emberekkel”.

Ahogy a NAK elnöke is csak Bigét látja a műtrágya drágulás mögött. Győrffy Balázs szerint „tovább gyűrűzik a műtrágyapanama, ennek kapcsán szólaltam ma fel ismételten a Parlamentben. Bige László kifejezetten a gáz drágulásával indokolja a műtrágya árának emelését. Ehhez képest bár az elmúlt hetekben ingadozott a gáz ára, de alacsonyabb volt, mint az októberi csúcson, mégis újabb áremelést akart letolni a gazdálkodók torkán.”

A KSH adatai szerint így alakultak 2017 óta a műtrágya árak.

A grafikonról könnyű leolvasni, hogy 2019 első negyedévében drágább volt a műtrágya, mint 2020 tavaszán, és 2021. nyarán sem érte még el a 2019-es árat.

Lázár Jánosék is dupla áron vásárolnak – Csányiéktól

A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.  közbeszerzései alapján így változtak a műtrágya árak: 2018-ban 863 tonna MAS (mészammonsalétrom) 27%-os nitrogénalapú műtrágya beszerzésére írtak ki tendert, ezt a KITE Zrt. 53 411 070 forintért szállította.

A ménesbirtok 2019-től kezdve évente 1000–1300 tonna műtrágyát vásárol. Több fajtát, de arányaiban szinte mindig ugyanazt. A közbeszerzések összárat adnak meg, nincs fajtákénti részletezés. Az alábbi táblázatban az elmúlt évek beszerzéseit mutatjuk tonnára visszaosztva. Jól látszik, hogyan emelkedtek duplájára az árak a tavalyihoz képest.

2019-ben az IKR Agrár Kft. és a KITE közösen szállított Mezőhegyesre, 2020-at a Composite-Trader s.r.o., Szlovénia (sic!) nyerte. Ilyen cég azonban ott nincs, csak Szlovákiában, valószínűleg hibásan tüntették fel a közbeszerzési értesítőben. 2021-ben és 2022-re pedig ismét a KITE szállíthat. Ezt a szerződést 2021. november 10-én írták alá.

De a KITE nem csak a műtrágyán keresztül kapcsolódik a Ménesbirtokhoz. Még októberben jelentette be Lázár János, hogy alapítványi kézbe kerül a mezőhegyesi Ménesbirtok. Az agroinform.hu írta meg, hogy „a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány birtokába kerül majd a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100%-os részvénycsomagja, valamint 8219 hektáros termőföldvagyon és 1839 hektár erdőterület vagyonkezelői joga”. Valamint, hogy „a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának tagjai:

• Lázár János elnök
• Balczó Barnabás, MFB Invest Zrt. vezérigazgató
• Csányi Attila, Bonafarm Csoport Zrt. vezérigazgató
• Kerezsi Miklós, ABO Holding Rt.

Csányi Attila, Csányi Sándor fia, a portfolio.hu írása szerint „a KITE Zrt. igazgatósági tagjaként részt vesz az integrátor cég irányításában, kiemelt figyelmet fordítva a KITE és a Bonafarm Csoport tevékenységének összehangolására”.

Vagyis Csányi Sándor érdekeltsége, a KITE Zrt. szállíthatja a korábbi ár kétszereséért a műtrágyát annak a Ménesbirtoknak, ahol a fia az alapítványban kuratóriumi tag.

A Bige Lászlóhoz tartozó Nitrogénművek Zrt. nem is indult a közbeszerzésen, pedig korábban a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok műtrágya közbeszerzésére gyakran pályázott, és jobb árakat is kínált a többi jelentkezőnél. (Igaz, 2020 után a Zrt. már nem adott be árajánlatot.) Megkerestük ezért a céget, hogy megtudjuk, miért nem indultak a tenderen, és hogy miért nem pályáznak a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. is kiírásaira. Cikkünk megjelenéséig a Nitrogénművek Zrt. nem válaszolt.

Összetett folyamatok a háttérben

„A nitrogénműtrágya ára fél év alatt 100-120 százalékkal emelkedett Magyarországon, nehéz helyzetet teremtve a gazdálkodók és nitrogénfelhasználók számára. Az okok között szerepel a földgáz árának növekedése, a globális járványhelyzetben nehézkessé vált szállítás, a nyugati felvevőpiac »éhsége«, a terményárak emelkedése, illetve mindezen hatások összegződése” – ezt már az agrarunio.hu írta november elején.

A lap megszólaltatta Vázsonyi Lászlót, a VulcanAgro Kft.fejlesztőmérnökét, Cséri Lászlót, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatóját, Szabó Jánost, az RWA Magyarország Kft. mű­­trágyaüzletág-vezetőjét és Podráczki Károlyt, a Colas Északkő Bányászati Kft. értékesítőjét, valamint Kürthy-Molnár Zoltánt, a Timac AGRO Hungária Kft. marketingmenedzserét. Főbb pontokban az interjúalanyok szerint a műtrágya-áremelkedést az alábbiak okozzák:

• kiesett a piacról az egyik nagy szereplőnek számító Keleti Agrár cégcsoport (a 21 milliárdos forgalmú cég csődbe ment, a NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága indított ellene végrehajtást 2021 nyarán – a szerk.);
• a gáz ára tavaly nyáron 5–8 euró/MWh között alakult, jelenleg 70 euró/MWh fölött van (a másik tényező a szén-dioxid-kvóta jelentős mértékű drágulása – eddig 400 Ft/tonnát jelentett a műtrágya előállítási költségében, most viszont a 11-szeresét);
• minden egyes euró növekedés a földgáz árában négy euró növekedést jelent a pétisó tonnánkénti önköltségi árában;
• a műtrágyapiacon tapasztalható jelentős áremelkedések oka a foszfor és a nitrogén hatóanyagok árának növekedése;
• a folyamat egy évvel ezelőtt kezdődött a foszfor világpiaci árának emelkedésével, ezt követte a kálium, majd pedig a nitrogén drasztikus drágulása.

Kerestük a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, hogy miként érinti őket a műtrágya drágulása, tudnak-e az árnövekedés ellen tenni, hogyan látják a műtrágyaárakat. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

További drágulást várnak a gazdák

„Mindegy, hogy a KITE-től vagy az IKR-től veszek, vagy a Bige-Holdingtól. Nincs jelentős árkülönbség. A nitrogénes műtrágya a tavalyi tonnánkénti 50-65 ezer forintról jelentősen drágult, mi folyékony nitrogén műtrágyát használunk, legutóbb tonnánként 245 ezer forintért vettük” – mondta egy Csongrád-Csanád megyei gazda.

Úgy számolt, ha nem most szerzik be az anyagot, akkor az tavasszal még drágább lesz. Egy másik gazda arról beszélt, hogy a pétisó 2021-ben 50-55 ezer forint, 2022-re a Bige-csoportnál 217 ezer forint, de emelkedik, szerintük 250 ezer forint lesz. Komplex 3 komponens NPK  2021-ben 110 ezer forint volt, 2022-ben 300 ezer forint is lehet.

„Amíg a kukorica ára 80-90 ezer forint között mozog, és a napraforgó 300 ezer forint tonna, addig ezt ki lehet gazdálkodni” – tette hozzá. Itt érdemes megjegyezni, hogy a december 13-i héten a Budapesti Értéktőzsdén a kukorica jegyzése 93-96 ezer forint között tart.

Segesvári Csaba

Nyitókép: Lázár János, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja (b) és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a kuratórium elnöke Gödöllőn, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) ünnepi névadó dokumentumának aláírásán 2021. február 1-jén. Az eddig Szent István Egyetem (SZIE) néven működő felsőoktatási intézményhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A MATE fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. (forrás: MTI/Kovács Tamás)