Beszállnának az akkuhulladék-bizniszbe a vörösiszap-kezelésben érintett, Mészároshoz köthető cégek
A Tatabányán és Oroszlányban működő vállalatok évi több ezer tonna veszélyes akkuhulladékot kezelnének.
Az Átlátszó cikkeiben feltárt tényekre is hivatkoznak a türingiai Cretzschwitz település lakosai, akik petícióval tiltakoznak egy közelükben tervezett akku-feldolgozó megépítése ellen. A hazánkban két üzemet is működtető dél-koreai cég korábban egy másik németországi helyszínen, Rudolstadtban szeretett volna akkumulátor-újrahasznosítót építeni, ám ott a helyi lakosok és a természetvédők ellenállása miatt visszavonulót fújtak. Most újabb németországi helyszínen tervezik feldolgozó üzem létesítését, ám ennek a beruházásnak szintén vannak ellenzői.
A bátonyterenyei és szigetszentmiklósi akku-feldolgozójáról „elhíresült” SungEel Hitech – melynek hazai üzemeiről rendszeresen beszámolunk – most Türingia tartományban tervezi újabb akkumulátor-újrahasznosító létesítését. A beruházás ellen azonban lakossági tiltakozás indult, az ott élőkhöz eljutott az Átlátszó által feltárt rákkeltő anyagoknak kitett dolgozók, ismétlődő robbanások és tűzesetek híre is. A botrányosan működő cég idehaza sorozatosan és súlyosan megszegi az előírásokat, ami miatt fel is függesztette a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó működését a kormányhivatal.
„Otthonunk, a természet, a gyermekek, a környező mezőgazdasági vállalkozások és a jövőbeni megfelelő befektetők védelme érdekében egyértelműen követeljük, hogy a cretzschwitzi településről mondjanak le, találjanak egy megfelelő helyszínt az újrahasznosító vállalat számára, és ne adjanak engedélyt a SungEel Recycling Park Thüringen GmbH vállalatnak az újrahasznosító üzem megépítésére” – olvasható abban a petícióban, melyet a türingiai Cretzschwitz lakosaiból szerveződött csoport indított szeptember elején.
A feldolgozó üzem helyszínéül választott ipari park Türingiában, a Gera város körzetéhez tartozó, Cretzschwitz nevű falu mellett található. Egy helyi hírportál beszámolója szerint a gerai városi tanács már el is fogadta a dél-koreai cég építési tervét, s ezzel megkezdődhet a környezetvédelmi engedélyezés folyamata.
Az üzem létesítése ellen tiltakozó lakosok közleménye szerint viszont nincs helye ennek a veszélyesnek ítélt ipari beruházásnak mezőgazdasági területek és lakóövezetek közelében. Hivatkoznak arra is, hogy a korábban Rudolstadt városa mellé tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem terve a helyiek tiltakozása és természetvédők szakmai érvei miatt bukott meg.
Az Átlátszóban áprilisban számoltunk be a rudolstadti beruházás meghiúsulásáról. Megírtuk, hogy a legnagyobb német környezetvédelmi szervezet, a Naturschutzbund Deutschland szakértői véleményekkel, egy helyi civil közösség pedig több száz kifogással tiltakozott az üzem létesítése ellen. Többek közt arra hivatkoztak, hogy a feldolgozó üzemben a szárítási és égetési folyamatok során keletkező légszennyező anyagok (dioxinok, nehézfémek, stb.) jelentős egészségügyi kockázatokat hordoznak; kifogásolták a tervezett üzem zajszennyezését, a közeli folyó vizének lehetséges elszennyeződését és a napi 83 tonna veszélyes hulladék szállításából adódó környezeti terhelést is.
Korábbi cikkünkben összehasonlítottuk a német és a magyar környezetvédelmi eljárást és a lakossági vélemények szerepét is. A Rudolstadtba tervezett üzemhez 670 oldalas környezeti hatástanulmány készült, melyet a több mint egy évig tartó engedélyeztetési eljárás során módosítottak is, hogy megfeleljen a szigorú elvárásoknak. Német környezetvédelmi szakértők és szakjogászok azonban szinte ízekre szedték a hatástanulmányt és azt állították: nincs garancia arra, hogy az üzem működése ne jelentsen kockázatot a környezetre és a lakosságra. A dél-koreai cég ezt követően lakossági tájékoztató fórumokat is tartott – ám ez sem bizonyult meggyőzőnek a helyiek számára.
Magyarországon ezzel szemben az akku-feldolgozók létesítése ügyében semmilyen előzetes tájékoztatásra nem került sor, azokról a magyar kormány a helyi önkormányzat és a lakosság megkérdezése nélkül döntött. A SungEel Hitech Hungary Kft. szigetszentmiklósi üzeméhez környezetvédelmi engedély sem kellett, a bátonyterenyei üzemhez pedig csak az ott történt robbanásos baleset után írtak elő környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást. S bár a vizsgálat során kiderült, hogy a bátonyterenyei üzem területén a talaj és a talajvíz szennyezett, a környezetvédelmi hatóság ennek ellenére engedélyt adott évi 23 500 tonna veszélyes és 4500 tonna nem veszélyes hulladék feldolgozására.
A cretzschwitzi üzem építése ellen tiltakozók petíciójukban hivatkoznak az Átlátszó angol nyelven megjelent két cikkére, valamint a bátonyterenyei üzem katasztrófavédelmi engedély nélküli működését bírsággal sújtó, szintén általunk közzétett határozatra is. A németországi beruházás ellenzői értesültek arról is, hogy a SungEel magyarországi üzemeiben rákkeltő anyagokkal veszélyeztették a dolgozókat, s hogy azokban több, halálos balesetet is okozó géprobbanás történt.
A németországi beruházás ügyében a helyiek teljes átláthatóságot, a tervek pontos ismertetését és nyilvános párbeszédet követelnek, olvasható a tiltakozó csoport szeptember 23-án kiadott újabb közleményében. Kifogásolják, hogy a városi tanács már döntést hozott a beruházás engedélyezéséről, miközben az érintett lakosság számára nem adott pontos tájékoztatást. A tiltakozók az összes környező települést be akarják vonni a környezetvédelmi engedélyeztetés folyamatába, s a rudolstadti civil kezdeményezéshez hasonlóan szakértők és jogászok segítségével kívánják a beruházás terveit megvizsgálni.
Úgy tűnik tehát, a párbeszéd-képesség terén a türingiai üzem kapcsán is vannak súlyos hiányosságok. Ám a magyarországi akkumulátor-ipari beruházások engedélyeztetése és a lakosság tájékoztatása a német gyakorlattól is „fényévekre van”. A bátonyterenyei feldolgozóban történt balesetek, az üzem engedély nélküli, veszélyeztető működése miatt szervezett lakossági fórumon sem a Sungeel Hitech Hungary Kft., sem a hatóságok képviselői nem jelentek meg, s azóta sem állnak szóba a helyiekkel.
S bár a bátonyterenyei üzem tevékenységét a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási vétségek miatt felfüggesztette, a környezetszennyezés tényét nem ismerték el. Azt pedig hónapok óta sem sikerült tisztázni, hogy az Ikladon és Abasáron illegálisan tárolt, több ezer tonna veszélyes akku-hulladék ügyében milyen módon érintett a SungEel Kft.
Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Nyitókép: A türingiai Cretzschwitz település lakosai tiltakoznak az akkumulátor-feldolgozó építése ellen (fotó: BürgerInitiative Gera Cretzschwitz)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásA Tatabányán és Oroszlányban működő vállalatok évi több ezer tonna veszélyes akkuhulladékot kezelnének.
Szeptember óta tiltakoznak német lakosok egy akku-újrahasznosító ellen, az engedélyezési eljáráshoz közel nyolcezer észrevételt nyújtottak be.
A SungEel Kft. tavaly nyáron bezárt üzeme a hatóság szerint megszüntette a szabálytalanságokat, így ismét elkezdhet működni.
A környezetvédelmi engedély nélkül működő telephelyen évi 25 ezer tonna hulladékot kezelnek, az ott készült felvételek szerint szabálytalanul.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!