Anyaghibás, lyukas tartályokban tartottak „feltételesen radioaktív” csurgalékvizet a bátaapáti sugárzóhulladék-tárolóban

Egy szerződésmódosításból derült ki, hogy anyaghibásak azok a tartályok, amelyekben „feltételesen radioaktív” csurgalékvizet tartottak a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban Bátaapátiban. A létesítményt üzemeltető Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy a tartályokat naponta vizsgálják, és nem tapasztaltak szivárgást. Továbbá hangsúlyozták, a helyiséget úgy alakították ki, hogy a létesítményben keletkezett hulladékvíz semmilyen körülmények között nem juthat ki a környezetbe.

Bátaapáti négyszáz fős kistelepülés Baranya és Tolna megye határán. A faluban található a paksi atomerőmű kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak elhelyezésére szolgáló Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT). 2021 márciusában a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. az NRHT pinceszinti tartályparkjának rekonstrukciójára írt ki közbeszerzést.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A pályázóknak az épület pincéjében a feltételesen radioaktív csurgalékvizek gyűjtésére szolgáló három darab rozsdamentes tartály és a kapcsolódó csővezetékrendszer átvizsgálására, valamint a tartályok átalakítására és korszerűsítésére kellett árajánlatot adniuk.

A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolására acél hordókat, ill. tartályokat, vasbeton vagy acél konténereket használnak. „A hordók közti üregeket cementpéppel töltik ki. Az acélkonténerek használata esetén azokat beton, ill. cementezett környezet veszi körül, a velük érintkezésbe kerülő csurgalékvíz a teljes tárolót körülvevő, alapvetően szintén beton alapanyagú környezetből származik.” – olvasható egy szakmai anyagban.

A felhívás sikerrel járt: a nyertes Duna Center Therm Üzemi Szolgáltató Kft.-vel 2021 nyarán kötöttek szerződést. A paksi székhelyű cég a becsült összeghez képest tízmillió forinttal olcsóbban, nettó 81,8 millió forintért vállalta a munkát.

A kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Vagyonkezelő Kft. és maga Mészáros Lőrinc, aki idén májusban jelent meg személyesen a cégiratokban. A cég éves bevétele az elmúlt öt évben nettó 1,8 és 5,1 milliárd forint között mozgott, az adózott eredménye pedig 2020-ban és 2021-ben is 900 millió forint körüli összeg lett.

A Duna Center Therm már korábban is kapott megbízásokat Pakson: többek között ők végzik a Paks II. Zrt.-hez tartozó telephelyek, irodaépületek, tárgyalók és egyéb ingatlanok karbantartási, javítási, átalakítási és bővítési feladatainak ellátását egy keretmegállapodás keretében, de a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójánál (KKÁT) lévő épületek takarításával is őket bízták meg. A Mészáros-cégek paksi meneteléséről már korábban is írtunk:

Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei | atlatszo.hu

A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken. Folytatódik Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek paksi menetelése.

Mindhárom tartály hibás volt

A Duna Center Therm neki is állt a munkálatoknak, azonban nem várt akadályokba ütközött, ezért a teljesítés határidejét kitolták. Az erről szóló szerződésmódosítás határozatát nemrég tették közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.

Ebből derült ki, mi áll a háttérben: „A szerződésmódosítás szükségessége olyan körülményekre vezethető vissza, melyek kellő gondossággal eljárva sem voltak előre láthatóak a Felek számára” – olvasható a leírásban.

A hátterben az indoklás szerint részben a COVID-19 világjárvány és az orosz-ukrán háború okozta anyaghiány áll, másrészt a tartályok átvizsgálása során felfedezett problémák.

Emelőkocsi, amellyel a radioaktív hulladékot tartalmazó beton konténereket mozgatják a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló egyik tárolójában, Bátaapátiban 2014. június 16-án. MTI Fotó: Sóki Tamás

Mint írják: a kivitelező „2022. március 22. napján kelt akadályközlésében rögzítette, hogy munkavállalói a kivitelezéstől független, előre nem látható anyaghibát tapasztaltak a kettes számú tartályon. A tartályokban feltételesen radioaktív hulladékvizek kerülnek tárolásra, a kiviteli terv alapján mindig csak egy tartály lehet átalakítás alatt, üzemen kívül. Vállalkozó munkavégzésére csak az érintett tartály kiminősítése, víztelenítése és tisztítása után nyílik lehetőség. Vállalkozó feladatainak ütemezése alapján a 2. sz tartály került utoljára sorra, így a tartályon lévő anyaghiba korábban nem volt felfedezhető.

A hibára csak a tartály tisztítását követően, a belső átvizsgálás során derült fény.”

A hiba feltárását követően a másik két tartály anyagvizsgálatát is elvégezték, melynek során megállapították, hogy azokat szintén javítani kell. A vállalkozó elvégezte a javítási munkálatokat, azonban mindez hetekkel kitolta az eredeti határidőt.

Lyukakat találtak, szivárgást nem

A szerződés módosítása kevésbé, a lyukas tartályok kérdése azonban annál inkább felkeltette az érdeklődésünket, ezért felhívtuk Bátaapáti független polgármesterét, hogy megtudjuk, értesítette-e őket a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) a problémáról. Krachun Szilárd – aki egyúttal a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) elnöke is – azonban arról tájékoztatott minket, nem hallott a vizsgálatról vagy annak eredményéről.

A társulás azért jött létre, hogy „naprakész, friss információkkal” lássa el a lakosságot a kis- és közepes radioaktivitású hulladék-elhelyezéssel kapcsolatban. A témáról itt olvashat bővebben:

Megromolhat a viszony a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány között | atlatszo.hu

Megromolhat a viszony a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány között

Ezután közérdekű adatigényléssel kikértük a vizsgálat dokumentumait a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-től és az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH), amelyek meg is küldték azokat. Így kiderült, pontosan milyen hibákat észleltek a tartályokon.

Az egyik tartályról azt írták, hogy az alábbi hibára utaló indikációkat észlelték: „porozitás a palást alsó körvarratán” és „porozitás a búvónyílás sarokvarratán”. A második tartály belső felületén három elváltozást találtak: két helyen „lyukadás a fenék hosszvarrat mellett”, valamint „lyukadás a palást hosszvarrat mellett”. Míg a harmadik hordón „összeolvadási hiányt” fedeztek fel a C3 jelű csonk varratában.

Mivel a „Vállalkozó munkavégzésére csak az érintett tartály kiminősítése, víztelenítése és tisztítása után nyílik lehetőség”, kimondható, hogy legalább a vizsgálatok elvégzése idején anyaghibás, lukas tartály(ok)ban tárolták a hulladékvizet a pincében.

Lyukadás a fenék hosszvarrat mellett. Fotó: vizsgálati jegyzőkönyv

Újra megkerestük ezért az RHK-t, hogy megtudjuk:

• Mennyi ideje lehetett anyaghibás hordókban a hulladékvíz? (Mikor volt az előző ellenőrzés?)
• Mit jelent a „feltételesen radioaktív hulladékvíz” elnevezés?
• Milyen körülmények között tárolják ezeket a hordókat a pincében? Kerülhetett-e bármennyi radioaktív anyag a hordók környezetébe (azaz, kifolyhatott-e a víz)? Ha igen, ez milyen következményekkel jár(t)? Milyen lépéseket tesz/tett az RHK?

Érdeklődésünkre az RHK-nál elmondták:

„A tartályokon megállapított anyaghibák azok kiürítését, nagynyomású vízsugárral történő előtisztítását és mechanikai előkészítését követően lettek beazonosítva, az ezt megelőző üzemelési időszak alatt ezekre vonatkozó észlelés nem történt. A tartályok töltöttségi szintjének, integritásának, valamint a helyiség ellenőrzése minden munkanapon megtörténik, bármilyen szokatlan esemény, integritás vesztés (csepegés, folyás) azonnali intézkedést von maga után, ez esetben a tartályban folyadék nem tárolható.

A gyűjtött hulladékvizet mindaddig feltételezetten radioaktívnak tekintjük, amíg méréssel nem igazoljuk ennek ellenkezőjét.”

Megtudtuk, hogy a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló a sugárvédelmi szempontból ellenőrzött terület technológiai épületében keletkező hulladékvíz gyűjtésére úgynevezett „feltételesen radioaktív hulladékvizek” tárolására szolgáló tartályparkkal rendelkezik.

A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Bátaapátiban. Fotó: rhk.hu

A három darab, egyenként 12 köbméteres tartály a technológiai épület pinceszintjén kialakított, dekontaminálható (azaz sugármentesíthető ) festéssel ellátott betonfalazatú, a padlószintjén mintegy 30 centiméter magasságig szintén dekontaminálható, vízzáró, saválló burkolattal ellátott helyiségben került kiépítésre, amely kialakítással a helyiség padozata kármentőként funkcionál. Már az épület tervezésekor kritériumként figyelembe vették, hogy ez a kialakítás biztosítsa az acéltartályokból havaria esetén kijutó teljes hulladékvíz mennyiség visszatartását – írta érdeklődésünkre az RHK, hangsúlyozva, hogy „a hulladékvíz ezzel a kialakítással nem juthat a környezetbe semmilyen körülmények között”.

A magyarországi sugárzóhulladék-tárolókról ebben a cikkünkben olvashat bővebben:

400 helyett 4100 hordó radioaktív hulladékot utaztatnának át az országon Bátaapátiba | atlatszo.hu

Kis- és közepes intenzitású radioaktív hulladékot szállítanának át Püspökszilágyról Bátaapátiba, hogy ott biztosítsák a végleges elhelyezését. Bár tavaly decemberben még csak 400-500 hordónyi radioaktív hulladékot emlegetett a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fióktelepének vezetője egy társulási ülésen, a Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi engedélyében már 4 100 darab 200 literes hordó, összesen 820 m³ hulladék szerepel.

Katus Eszter

Nyitókép: Lyukadás a palást hosszvarrat mellett az egyik tartályban. Fotó: vizsgálati jegyzőkönyv