radioaktív hulladék

Atomtemető: újrakezdődnek a munkálatok Bodán, több mint 3 milliárd forintot költenek rá

A kivitelezőt és a műszaki ellenőrt is kiválaszották, így nincs akadálya, hogy tovább folytatódjanak a kutatófúrások a Baranya megyei Boda határában. Az ott található aleurolit formáció ugyanis a szakértők szerint alkalmas lehet egy atomtemető befogadására. A munkálatokra több mint 3 milliárd forintot költ az állam az elkövetkező időszakban.

A SAJTÓSZABADSÁG NEM CSAK A HATALOMTÓL, TŐLED IS FÜGG – MUTATJUK, MENNYIBE KERÜL AZ ÁTLÁTSZÓ

Az Átlátszó ingyen van, de nem ingyen készül: idén még 3345 előfizetőre lenne szükségünk. Fektess be te is a tényfeltáró újságírásba!

A Bátkontroll Mérnöki Szolgáltató Kft. felügyelheti a Bodai Agyagkő Formáció (BAF) földtani kutatásának munkálatait nettó 114,6 millió forintért – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A cég feladata lesz a kutatólétesítmények kivitelezésének műszaki felügyelete.

A kivitelezési munkálatokat a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. végezheti, miután érvényes, és a közbeszerzést kiíró Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-nek megfelelő pályázatot nyújtott be. Az ajánlattételi felhívás a BAF-3, BAF-3A és BAF-4 mélyfúrás kivitelezésére és vizsgálatára vonatkozott, Bükkösd és Boda külterületén két fúrási helyszínen három mélyfúrás kivitelezése helyszíni mérésekkel, mintázásokkal, laboratóriumi vizsgálatokkal, dokumentálással és értékeléssel. A 32 hónapra szóló szerződést augusztus 28-án írták alá a felek nettó 3 milliárd forint értékben.

A pécsi tiltakozás ellenére így biztossá vált, hogy folytatódnak az ország első atomtemetőjének kutatófúrásai Boda határában.

Titkolózás, jogsértések, kockázat

Nem újkeletű a probléma, hogy az országban – a gyógyászatban, az oktatásban vagy a paksi atomerőműben – keletkező radioaktív hulladékot valahol el kell helyezni. Az első kis- és közepes intenzitású radioaktív hulladék-tárolóhely Solymáron épült, ahol 1960 és 1974 között 887 köbméternyi hulladékot helyeztek el. Az ideiglenes megoldás után (a Solymári Kísérleti Izotóp Temetőt 1976-ban zárták be) Püspökszilágy és Kisnémedi közé építettek újabb tárolót, amely a mai napig üzemel.

Hogy ott milyen problémák merültek fel, arról itt írtunk bővebben.

Tríciumszivárgás és nejlonba csomagolt hulladék: kérdések a püspökszilágyi atomtemető körül

Sugárfertőzés a telepen, fejetlenség a rendszerváltás előtt lerakott hulladékok dokumentálásában, csomagolásában és tárolásában, magas háttérsugárzás, káros anyag szivárgása a talajvízbe – a püspökszilágyi atomtemető körül több rémtörténet is kering. Az Átlátszó és az Energiaklub csapata, a Paksi Riot úgy döntött, beleássa magát a témába, és utánajár ezeknek az ügyeknek.

A püspökszilágyi létesítmény azonban idővel kicsinek bizonyult, így további tárolók építésére volt szükség. Először a Baranya megyei Magyaregregy, majd Ófalu határában találták meg a „tökéletes helyszínt”, amikor azonban erre fény derült, a lakosság tiltakozni kezdett. Az ellenállás sikeresnek bizonyult, és – bár Bodán is már folytak a kutatások – 1999-ben egyszercsak bejelentették, hogy Bátaapátiban, mindössze pár kilométerre Ófalutól épül meg az új radioakív hulladéktároló. Ugyan sokáig erről a döntésről sem tudott senki, az már 1996-ban megszületett az 1993-ban kezdődő Nemzeti Célprogram keretében.

Radioaktív hulladéktároló: Baranyában kétszer is visszaverték a beruházást a helyiek

„A mi országunk alkalmatlan a kiégett fűtőelemek végleges tárolására.” A kijelentés Maróthy Lászlótól, a Paksi Atomerőmű akkori nukleáris igazgatójától hangzott el 1988.

A Tolna megyei községben végül valóban felépült a kis- és közepes intenzitású radioaktív hulladéktároló, de ez a beruházás sem volt zökkenőmentes. Az Energiaklub 2008-ban kezdeményezte a Bátaapátiban épülő radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárásának vizsgálatát a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosánál, miután szabálytalanságokat talált a kivitelezésnél.

A Biztos állásfoglalása szerint a tároló engedélyezésének körülményei nem voltak megfelelőek: az érvényben lévő szabályozás hiányos és ellentmondásos volt, az illetékes hatóságok pedig több alkalommal szabálytalanul adtak ki engedélyeket. Emellett úgy tároltak a telephelyen évekig több ezer hordónyi kis- és közepes aktivitású hulladékot, hogy földtani alkalmasságát nem bizonyították, a földalatti tárolók kialakítását pedig nem fejezték be.

Már a Bátaapátival kapcsolatos jogsértések is aggasztóak, azonban a tét tovább növekedett Boda esetében.

A Pécstől mindössze 8-10 kilométerre lévő falu szélén ugyanis már a nagy intenzitású radioaktív hulladékokat helyeznék el a föld alá véglegesen, amire jelenleg az egész világon nincs működő példa. 

Vagyis, minden kockázati tényező különös jelentőséggel bír.

Nem biztos, hogy megfelelő

A Szovjetunió felbomlása után, 1997-ben jogilag lehetetlenné vált, hogy a kiégett fűtőelemeket Oroszországba lehessen visszaküldeni végleges elhelyezés céljából. Ekkor kezdett el a magyar kormány más megoldás után kutatni.

Az Energiaklub szerint az egyik legnépszerűbb elképzelés a mélygeológiai tároló, amely radioaktív hulladékok eltemetését jelenti egy hosszú távon várhatóan stabil kőzetben, egy nagyjából 300-1000 méter mélyen lévő tárolókamrában. Potenciális helyszínként a mecseki Bodai Aleurit Formáció (BAF) agyagkő kőzete merült fel.

Dr. Tímár Gábor – az ELTE Természettudomány kar, Földrajz-és földtudomány intézet tanszékvezetője- azonban az Atomcsapda című filmben rámutatott, miért nem tartja alkalmasnak a bodai kőzetet a nukleáris hulladék tárolására. Véleménye szerint az ilyen típusú hulladék tárolására olyan hely lehet alkalmas csak, ahol garantálható, hogy 600 ezer év alatt semmilyen mozgás nem történik a földkéreggel. Bár létezik ilyen hely (úgynevezett ősmasszívum) a Földön, Magyarországon ehhez hasonló terület nem található.

A bodai agyagkőre azért eshetett a választás, mert keménysége megfelelő, viszont már kis nyomásra is repedezni tud. Így innentől kezdve nem garantálható, hogy a teljes tervezett üzemideig érintetlen maradjon benne a radioaktív hulladék – érvelt a tanszékvezető.

Egyelőre hivatalosan csak a helyszín geológiai alkalmasságát vizsgálják Bodán, döntés a helyszín kiválasztásáról 2030. környékén várható. 

A nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztásának költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozza az állam; 2018-ban ez 1,3 milliárd forint volt, tavaly pedig 1,7 milliárd forintot különítettek el. Magát az építést legkorábban 2055-ben kezdenék meg, és a tervek szerint 2083-ra töltenék fel a tárolót a nukleáris hulladékkal.

Hogy az atomenergiához köthető létesítmények nem örök életűek, arra jó példa az ország legelső izotóptemetője is, amelynek helyén ma étterem és áruház áll.

Étterem és áruház áll az egykori kísérleti izotóptemető szomszédságában Solymáron

Az Átlátszó és az Energiaklub Paksi Riot csapata a püspökszilágyi radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos nyomozás során értesült arról, hogy az ott elhelyezett hulladékok jelentős része az ország első kísérleti izotóptárolójából, Solymárról került oda, nejlonzsákokban.

 

Katus Eszter

Fotó: Egy fúrótorony és kiszolgáló létesítményei a Nyugat-Mecsekben/archív. Forrás: rhk.hu

 

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

Megosztás