Tavaly 56 újságírót gyilkoltak meg, harmadukkal az izraeli hadsereg végzett
2024-ben 760 erőszakos cselekedetet követtek el újságírók ellen világszerte, közel 100 fő hollétéről pedig semmit sem lehet tudni.
2024-ben 760 erőszakos cselekedetet követtek el újságírók ellen világszerte, közel 100 fő hollétéről pedig semmit sem lehet tudni.
„Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja” - szögezi le a nyilatkozat, amelyet a szerkesztőségek közösen írtak alá.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére adott válaszunkban jogi érvekkel cáfoltuk, hogy válaszadási kötelezettségünk lenne az általuk feltett kérdésekre.
A sajtószabadság világnapja alkalmából publikálta 2024-es jelentését a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet.
Markó István mozgóboltjának papírzacskóin az Átlátszó cikkeinek rövidített verzióját olvashatják a vásárlók az egy hónapig tartó kampány során.
Csütörtökön húsz szerkesztőség közös nyilatkozatban állt ki a sajtószabadság és az Átlátszó mellett, a szöveget minden orgánum a saját felületén is közölte.
A hamarosan kezdőd BIDF-en látható az Amíg még nézhetjük című dokumentumfilm, ami a kormánytól független indiai tévére zúduló gyűlöletről szól.
Továbbra is a politikusok és a szervezett bűnözés (illetve a kettő összefonódása) jelenti a legnagyobb fenyegetést a sajtószabadságra Kelet-Európában.
Az idén Bodoky Tamás, Kiss Zsófia és Szalóczy Pál kapta a főváros sajtódíját, a Csengery-díjat.
Beszámoltak egy hangfelvételről, ami rosszul esett egy kormánytagnak.
Kollégánk György Zsomborral, Rosta Mártonnal, Rózsa Péterrel és Stock Richárddal vitatta meg a magyar sajtóban fellelhető anomáliákat.