Vasárnap nem csak önkormányzati, hanem európai parlamenti választás is lesz hazánkban. A Fidesz azzal kampányol, hogy ha az EP-választást nem a fideszes jelöltek nyerik itthon, akkor (világ)háború fog kitörni. Ennek persze a kormány többi propagandaüzenetéhez hasonlóan semmi valóságalapja nincs, hiszen az Európai Parlament 705 képviselője közül mindössze 21 magyar, vagyis nincs döntő szavuk – még akkor sem, ha a többi EU-s országban Orbán Viktor barátai nyernek. Mutatjuk, hogy egyáltalán kik a jelenlegi magyar EP-képviselők és mit (nem) csinálnak Brüsszelben a nagyjából havi 3 millió forintos fizetésükért.
Ha netán Orbán igazat mond és tényleg a fideszes EP-listát vezető Deutsch Tamáson múlik az életünk, akkor nagy bajban vagyunk. Ugyanis a 2009 óta, vagyis 15 éve Brüsszelben lévő Deutsch az egyike azoknak a magyarországi EP-képviselőknek, akik a legkevesebb európai parlamenti ülésen vettek részt az elmúlt években.
A 2019-2024-es európai parlamenti ciklus során összesen 272 plenáris ülést tartottak, ezek célja az egyes témák közös megvitatása. Augusztus kivételével minden hónapban tartanak plenáris üléseket, havonta egy négynapos üléshét keretében. Az üléseken minden EP-képviselő megjelenhet és felszólalás formájában részt vehet az ülés vitájában.
A vitatott témák és az ehhez társítható szövegek jövőjét pedig szavazás határozza meg. Témájuk és a jogalkotási eljárás szerint a szóban fogó szövegek lehetnek jogalkotási és nem jogalkotási jelentések, valamint a költségvetési eljárás dokumentumai.
A most lejáró ciklus elején 751 képviselője volt az Európai Parlamentnek, majd a Brexit után a kilépő Egyesült Királyság mandátumainak egy részét szétosztották a többi ország jelöltjei között, de egyben le is csökkentették az összlétszámot 705-re. A június 9-i választással pedig 720 képviselő fog bekerülni a parlamentbe.
A személyesen megjelenő képviselők a jelenléti ív aláírásával tanúsítják, hogy részt vettek a plenáris (vagy a bizottsági) ülésen, amit az EP irodai vagy parlamenti jelenlétért járó napidíj is szorgalmaz. A jelenléti ívek elérhetők az EP weboldalán, aminek segítségével meg tudtuk vizsgálni, hogy az egyes képviselők (cikkünk szempontjából kiváltképp a amagyar képviselők) hány alkalommal vették ki részüket a parlamenti munkából.
Az öt év átlagát nézve a plenáris ülések átlagos létszáma 534 fő volt, viszont ehhez hozzájárult az is, hogy a koronavírus-járvány első két évében a képviselők számára fenntartották a távoli részvétel lehetőségét is. Ezzel szinte minden képviselő élt is, a személyes részvétel ez időben jelentősen visszaesett.
Magyarország 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe.
A magyar EP-képviselőkből 13 fő a Fidesz-KDNP, 4 a DK, 2 a Momentum, 1 a Jobbik és 1 az MSZP-Párbeszéd jelöltjeként jutott ki az Európai Parlamentbe az előző, 2019-es EP-választáson.
A lejáró ciklus magyar képviselőinek több mint fele már nem az első alkalommal tagja a hazai delegációnak: a fideszes Deutsch Tamást már három, Szájer József, Gyürk András, Járóka Lívia és Gál Kinga fideszes képviselőket már négy alkalommal választották meg EP-képviselőnek. Közülük csak hárman indulnak a 2024-es EP-választáson: Deutsch, Gál és Gyürk.
Szájer József a 2020 év végi szexparti-botrányát követően mondott le, helyét Schaller-Baross Ernő vette át. Járóka Lívia az egyetemi-akadémiai életben folytatja szakmai pályafutását. A 21 jelenlegi magyar EP-képviselőből csupán 14-en indulnak a mostani választáson.
A magyar képviselők plenáris üléseken való részvételi aránya az öt év alatt alacsonyabb volt, mint az összes EP-képviselői részvétel: míg a plenáris üléseken az átlagosan 534 résztvevő képviselő 705 fős parlament esetében 75 százalékos részvételt jelent, addig
a magyar delegációból átlagosan 11 képviselő (10,7) vett részt az üléseken, ami 48 százalékos részvételt jelent.
A 21 magyar képviselő közül Deli Andor (Fidesz) volt jelen a legtöbb plenáris ülésen: összesen 256 ülésen szerepel a neve a jelenléti íven, képviselői oldalán pedig 58 esetben van feltüntetve, hogy részt vett a plenáris ülés vitáiban. Őt követi 238 ülésen való részvétellel Tóth Edina (Fidesz), aki a legtöbbször, 96 alkalommal vett részt vitában.
A magyar képviselők többsége jobban teljesített a részvétel szempontjából, mint a teljes parlament: a 751/705 képviselő átlagosan 151 plenáris ülésen vett részt személyesen.
A magyarok közül ennél kevesebb ülésen csak öt fideszes, Trócsányi László (131), Járóka Lívia (112), Deutsch Tamás (122), Gyürk András (90) és Schaller-Baross Ernő (123) vett részt.
Schaller-Baross viszont ezt a részvételi számot Szájer József leváltása miatt egy évvel rövidebb idő alatt hozta össze, mint képviselőtársai.
A képviselők emellett részt tudnak venni az ülés vitájában írásban is (vagy a koronavírus-járvány alatt online videóhíváson keresztül), de ez nem számít személyes részvételnek, hiszen nincsenek a parlamentben, hogy aláírják a jelenléti ívet.
Ha igazolni tudják, hogy miért nem tudnak az ülésen részt venni, akkor a jelenléti íven „igazolt távollétként” tüntetik fel. A ciklus alatt a legtöbbet igazoltan hiányzó magyar képviselő Donáth Anna (Momentum) volt, aki gyermeke születésekor nem tudott részt venni a parlamenti munkában.
A képviselők amellett, hogy a plenáris üléseken részt vesznek, az adott bizottságuk üléseire is hivatalosak. Minden képviselő tagja (vagy póttagja) legalább egy bizottságnak vagy albizottságnak, melyekről ugyancsak készül jelenléti ív. A képviselők ezen felül delegációs tagok is, de ezekről nincs elérhető jelenléti nyilvántartás.
A bizottsági üléseken való részvételnél csak azokat a bizottsági üléseket számítottuk egy képviselőhöz, amely bizottság(ok)ban az EP-oldalukon tagként fel vannak tüntetve. Póttagságot nem számoltunk a bizottsági ülések részvételénél.
Cseh Katalin (Momentum) két bizottság (Külügyi, Költségvetési) és egy albizottság (Emberi Jogi) tagja is, ami miatt az öt év alatt összesen 237 ülésre volt hivatalos. Ebből viszont csak 73-on vett részt, melyeknek viszont felén fel is szólalt. De nem Cseh Katalinhoz, hanem
Deutsch Tamáshoz köthető a legalacsonyabb bizottsági részvételi arány: az ő neve a Petíciós Bizottság 58 ülési jegyzőkönyve közül csak ötben található meg. Ez kevesebb mint 10 százalékos részvételt jelent.
Az üléseken való részvétel mellett egy képviselő munkájának számos más tevékenység is a része. Ezek egy részét az EP weboldala is gyűjti az egyes képviselők profiljánál, „fő” és „egyéb” parlamenti tevékenységek szerint kategorizálva.
2009 óta minden EP-képviselő egységesen ugyanannyi képviselői fizetést kap. 2018-ban a havi fizetésük nettó 6710 euró (az akkori 320-as árfolyammal számolva kb. 2,1 millió forint). Ez az összeg minden év júliusában emelkedett, és
2023-tól már nettó 7853 euró (380-as árfolyammal számolva közel 3 millió forint) az EP-képviselők havi bére.
Ezen felül az EP-képviselőknek további juttatások is járnak, melyek közül a legnagyobb összegű az általános költségtérítés, ami 2023-ban havi 4950 euró (kb. 1,8 millió forint) volt. Ha valaki a szeptembertől augusztusig tartó parlamenti évben a plenáris ülések kevesebb mint felén vesz csak részt, ennek csupán a felét kapja meg.
Továbbá
A magyar képviselők által kapott pénz tehát összetett, melyről csupán megközelítőleges becslést tudunk adni olyan tételek alapján, amelyek könnyen hozzáférhetők. Ezek az alapbér, az általános költségtérítés, és a napidíj. A napidíj számításához a plenáris és bizottsági ülési részvételt vettük alapul, tehát azon napok számával szoroztuk meg az épp aktuális évi napidíj mértékét (2018-ban 320, 2023-ban 350 euró volt) amikor a nevük szerepelt valamely ülés jelenléti ívén.
Ennek a három juttatásnak összesítésével a fideszes Deli Andor kerül a magyar képviselői lista élére, aki a legtöbb plenáris ülésen vett részt, és a saját bizottsági üléseinek több mint felén ott volt. Ezzel öt év alatt legalább 858 ezer eurónyi fizetést és juttatást kapott.
Az EP-képviselők költségtérítésével kapcsolatban több botrány is volt az elmúlt években, ezzel az összeggel a politikusoknak ugyanis nem kellett elszámolniuk. Nem kellett számlával igazolniuk a kiadásaikat, nem kellett visszafizetniük az esetlegesen fennmaradó pénzt, és senki nem ellenőrzi, hogy mire költötték a közel 2 milliós összeget.
A költségtérítésből az EP-képviselők a megválasztásuk szerinti országban felmerülő költségeiket (irodafenntartás, telefon- és postaköltségek, számítástechnikai eszközök) fedezhetik. Az ellenőrzés hiánya azonban oda vezetett, hogy sokan saját maguknak vagy pártjuknak fizettek belőle irodabérletet, vagy nem létező irodákat béreltek.
Néhány éve sokan még azt sem mondták meg, hogy mire költik ezt a pénzt. A fideszes EP-képviselők nem is válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre, Morvai Krisztina (Jobbik) és Szanyi Tibor (MSZP) pedig kiborult ez erről szóló cikkünktől.
A nemzetközi újságírócsapat 2015-2016-os kutatása nyomán kiderült visszaélések miatt kirobbant botrányt követően, 2019-ben az Európai Parlament megszavazta a költségtérítés átláthatóbbá tételét. Eszerint a jövőben az EP-képviselőknek külön számlán kell kezelniük ezt a pénzt, meg kell őrizniük az ebből fizetett kiadásaik számláit, és a parlamenti ciklus végén vissza kell utalniuk a megmaradt összeget.
Idén év elején egy nemzetközi újságírócsapat ismét közös kutatásban foglalkozott az EP-képviselőkkel, ezúttal a politikusok kétes ügyeiket gyűjtötték össze. A munkában az Átlátszó is részt vett, és év elején megírtuk, hogy a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy.
Erdélyi Katalin – Szabó Krisztián
Frissítés 2024.06.08.: Hidvéghi Balázs EP-képviselő nevét a cikkben szereplő diagramokon korábban helytelenül írtuk, ezt most javítottuk, a hibáért az érintett és olvasóink elnézését kérjük.
Címlapkép: Deutsch Tamás, a FIDESZ-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A Fidesz tagja marad, de az érdi frakcióból kilépett az ellentmondásos megítélésű helyi politikus, Bács István. Arról is emlékezetes, hogy az ellenzékieket állatoknak és csürhének nevezte. Azt mondja, parancsra tette.
Kunos Zsuzsanna, a TASZ jogásza, Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője és Ajtay András, a Szikra mozgalom kampányfelelőse beszélgetett.
Zalában két megyei jogú város is található, és ahogy általában a szomszédváraknál, a különbségek jelentősek köztük.
Az erzsébetvárosi önkormányzattal szerződő két vállalkozás közös pontja Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, aki Niedermüller Péter DK-s polgármester veje.
