Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.
Az Átlátszó is részt vesz abban az európai kutatásban, amely a jelenlegi EP-képviselők illegális, etikátlan vagy más szempontból gyanús ügyeit vizsgálja. A hollandiai székhelyű Follow The Money civil szervezet által indított kutatás első körében 20 ország újságírói gyűjtöttek össze olyan ügyeket, amelyek már korábban sajtónyilvánosságot kaptak.
A kutatásból kiderült, hogy az EP-képviselők közel negyede keveredett már valamilyen problémás ügybe, ezek a juttatásokkal való trükközéstől a súlyos, akár börtönbüntetést érő megvesztegetési botrányokig terjednek. Büntetőjogi következménye azonban eddig kevés visszaélésnek lett, a képviselők mintegy 3 százaléka ellen indult eddig nyomozás, köztük például a Katargate megvesztegetési ügyben érintett politikusok ellen. A nemzetközi kutatás alapján készült cikket itt olvashatja:
A 21 fős magyar küldöttség csak kis részét teszi ki az EP teljes létszámának, de a kifogásolható ügyek szempontjából kiemelkedő, hogy a magyar képviselők több mint fele (13 fő) keveredett már valamilyen problémás ügybe. Ezeknek az ügyeknek a nagy többsége a hazai belpolitikához, közpénzes ügyletekhez kapcsolódik, ami összefügg azzal, hogy a magyar EP-képviselők közül többen még brüsszeli képviselőségük mellett is betöltenek hazai közpénzes állásokat.
Az EP-ben gyakori probléma a képviselői juttatásokkal való visszaélés, például fiktív alkalmazottak, nem létező irodák fizetése. A jelenlegi magyar képviselőkkel kapcsolatban azonban nem derült fény ilyen esetekre. Egy volt jobbikos képviselő, Kovács „KGBéla” Béla korábban lebukott ilyen visszaéléssel, emiatt 2022-ben körözést is kiadtak ellene; a képviselő azonban időközben Oroszországba menekült, mivel az oroszoknak való kémkedésért is elítélték.
Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden rendben van a magyar EP-képviselők irodái és alkalmazottai háza táján – az érintettek inkább titkolóznak ezekről a kiadásaikról. Amikor néhány éve az összeurópai MEPs Project keretében az Átlátszó újságírói megkérdezték minden magyar EP-képviselőtől, hogy bérelnek-e irodát a havi közel 1,3 millió forintos keret terhére, a 21 képviselő többsége megtagadta a választ.
Nem brüsszeli, hanem magyarországi irodával kapcsolatos visszaélés ügyében viszont indult nyomozás, a fideszes Gyürk Andrással a főszerepben. 2020-ban a szentendrei polgármester feljelentést tett, miután kiderült, hogy a korábbi, kormánypárti önkormányzat a piaci ár töredékéért adott bérbe irodát Gyürk Andrásnak.
Akkoriban a város egyik alpolgármestere történetesen Gyürk Dorottya, az EP-képviselő testvére volt. A hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozásnak máig nincs eredménye.
A brüsszeli képviselői helyekre a magyar pártok jellemzően olyan politikusokat küldenek, akik már jól beágyazottak a hazai belpolitikába, és az azzal összefonódó közpénzes üzletekbe. Az általunk összegyűjtött, a magyarországi hírekben már bemutatott kifogásolható ügy (13 képviselő 21 ügye) nagyrészt ilyen vonatkozású.
A kormánypártok több EP-képviselőjére is jellemző az álláshalmozás, brüsszeli képviselői székük mellett Magyarországon is vállalnak kormánybiztosi megbízásokat vagy vezetői pozíciókat állami hátterű alapítványokban. Három fideszes EP-képviselő például bekerült a közvagyon-jelleget elvesztő pénzeket, ingatlanokat és intézményeket átvevő közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a KEKVA-k vezetésébe.
A KDNP-s Hölvényi György például tagja lett a Makovecz Campus Alapítvány felügyelőbizottságának, ami 2021-ben megkapta az államtól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 8 ezer négyzetméteres piliscsabai kampuszát, majd 5,4 milliárd forint közpénzt is a Miniszterelnökségtől. Hölvényi azonban az EP honlapján található nyilatkozata szerint nem kap semmilyen díjazást a KEKVA-s állásáért.
A fideszes Schaller-Baross Ernő, aki 2021-ben Szájer Józsefet váltotta az EP-ben, korábban számos állami, vagy államközeli pozíciót töltött be, volt többek között helyettes államtitkár, miniszterelnökségi tanácsadó, felügyelőbizottsági elnök a Széchenyi Programirodánál, valamint kuratóriumi tag két Pallas-alapítványnál (az MNB-hez kapcsolódó kutatóintézetek).
Schaller-Baross álláshalmozása, bár kisebb mértékben, de EP-képviselőként is folytatódott: 2022-ben kinevezték a Miniszterelnökség külkapcsolatatokért felelős miniszteri biztosává. Emellett továbbra is felügyelőbizottsági tag a Millenáris Alapítvány vagyonkezelőben és a Habsburg Ottó Alapítványban.
E két helyről együttesen havi 1 millió forint fizetést kap vagyonnyilatkozata szerint, míg miniszteri biztosként nem kap fizetést.
Ezzel a fizetéssel Schaller-Baross Ernő felkerült a legnagyobb mellékkeresettel rendelkező EP-képviselők toplistájára is. A lista másik magyar tagja, Trócsányi László havonta több mint 3 millió forintot keres a Károli Gáspár Egyetem rektoraként és professzoraként, és további 1,5 milliót a Szegedi Tudományegyetem KEKVA-jának kuratóriumi tagjaként.
Trócsányi EP-képviselősége előtt az igazságügyi tárcát vezette, ekkor több botrány is fűződött a nevéhez, 2018-ban például saját ügyvédi irodájának intézett állami megbízásokat. Ez, valamint a korábbi, orosz fegyverkereskedők kiadatásával kapcsolatos ügy is szerepet játszott abban, hogy az EP szakbizottsága 2019-ben összeférhetetlenségekre hivatkozva elutasította Trócsányi kinevezését uniós biztosnak.
Trócsányi egyébként egyelőre az egyetlen magyar EP-képviselő, akiről biztosan lehet tudni, hogy idén nem indul újra: januárban bejelentette, hogy nem jelölteti magát az EP-választáson, és a politika helyett a rektori munkájára fog koncentrálni.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-listavezetőjének nyilatkozatában ellenben csak két jövedelemforrás szerepel: EP-képviselői fizetése és egyéni ügyvédi praxisa, emellett állítása szerint ingyen végzett munkát több hazai sportszervezetben, például az MTK Budapest sportegyesület elnökeként, az MTK Hungária FC Sport-egyesület elnökeként és a Sportszervezetek Országos Szövetségének elnökeként.
Teljesen kimaradt Deutsch nyilatkozatából az, hogy ő volt a 2022-ben megszűnt Digitális Jólét Program miniszterelnöki biztosa. A program, amit az uniós ISA2 EU pályázat keretében finanszíroztak, több botrány főszereplője volt, rajta keresztül túlárazottnak tűnő munkákért jutottak közpénzhez kormánypárti üzletemberek és szervezetek. Tanulmányírásra kapott például több mint tízmillió forintot a programtól Kéringer Szabolcs jogász és ügyvédi irodája, aki máskor Mészáros Lőrincnek teljesít megbízásokat.
Deutsch sportszervezetei, amelyekben a képviselő nem kap díjazást, szintén jelentős közpénzeket kezelnek. Jó példa erre az a tavalyi eset, amikor a budapesti atlétikai vb-t szervező projektcég már a világbajnokság után 664 millió forint közpénzt juttatott az általa elnökölt MTK sportegyesületnek.
A szerződés megkötésekor a Budapest 2023 projektcéget az EP-képviselő testvére, Deutsch Péter vezette.
Szintén kivételezésgyanús Deli Andor esete. Deli a szerbiai VMSZ politikusaként került fel a Fidesz-KDNP 2019-es EP-listájára, és kinevezése után az általa képviselt község, Kúla mintegy 325 millió forintos „anyaországi gazdasági támogatásban” részesült. A vajdasági magyarok ekkor szavazhattak először az EP-választáson, az itteni kampányban Deli Andor központi szerepet játszott. Az anyaországi támogatásokat egyébként egy civilként bejegyzett, valójában a VMSZ befolyása alatt álló alapítvány osztja szét a Vajdaságban.
Az ellenzéki pártok EP-képviselői sem maradtak ki a botrányokból: 2017-ben a magyar kormányt arra kötelezték, hogy fizessen vissza 18 milliárd forintot az Európai Bizottságnak az EMIR digitális közbeszerzési rendszer bevezetésével kapcsolatos szabálytalan közbeszerzések miatt, miután az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat talált nyolc, 2003 és 2009 között odaítélt szerződésben.
A vizsgálatok feltárták, hogy az illetékes állami szervek a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve és a magyar állam érdekeivel ellentétesen a Welt 2000 Kft. részére ítélték oda a 12 ezer milliárd forint értékű közbeszerzést kezelő informatikai rendszer üzemeltetését. Ebben az időszakban Dobrev Klára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődjének elnökhelyettese és az EMIR-rendszert felügyelő monitoring módszertani osztály vezetője volt, sőt, a tárcaközi bizottság 2003-as és 2004-es üléseinek jegyzőkönyvei szerint Dobrev Klára volt az EMIR-rel kapcsolatos napirendi pontok felelőse is.
A rendőrség ugyanakkor gyanúsítottként nem hallgatta ki sem őt, sem más állami vagy céges tisztviselőt.
Később, 2018-ban Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc cégét, az Altust a Magyar Nemzeti Bank bírságolta meg illegális hitelezésért, ám a rendőrség ezúttal sem indított nyomozást.
Ujhelyi István (MSZP) szintén egy korábbi, évekig húzódó ügyben, a Szeviép-csődbotrányban való érintettsége miatt került be a hírekbe. Ujhelyi még EP-képviselővé választása előtt került kapcsolatba a szegedi építővállalattal, ami csődjekor megkárosította az államot és az alvállalkozóit.
A Szeviép egykori vezére egy sajtóper során azt állította, Ujhelyi politikai kapcsolatait kihasználva intézte el, hogy a Szeviép autópálya-építési megbízást kapjon az államtól, a politikus házának felújításáért cserébe. Ezt a képviselő cáfolta, ugyanakkor az kiderült, hogy a Szeviép valóban érintett volt egy Ujhelyi családját érintő építkezésben.
Zubor Zalán
Frissítés (2024. február 2.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy Ujhelyi István „ellen büntetőeljárás is indult, de végül nem találták bűnösnek” a Szeviép-ügy kapcsán.
Címlapkép: Átlátszó montázs
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég nettó 1,6 milliárd forintért végezhet bontási munkákat a fideszes "káderképzőnek", a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak.
A közérzetjavító, wellness eszközökkel foglalkozott már a Gazdasági Versenyhivatal és a rendőrség is.
Megmutatjuk, hogyan oszlottak meg a kifizetések, mennyit kapott a NER és mennyit költött saját magára az állam.
