Mérséklődtek ugyan decemberre a lakáspiaci árak, de az EU-n belül így is nálunk volt a legnagyobb a drágulás

Az ingatlan.com decemberi elemzése alapján közel két év után 2022 végén mérséklődtek először a lakbérek. A bérleti díjakhoz hasonlóan az ingatlanárak esetében is megállt a drágulás üteme, egyes lakástípusoknál már akár csökkenés is megfigyelhető. Az enyhülés ellenére az Európai Unión belül a hazai lakáspiaci helyzet a legaggasztóbb: az eladó ingatlanok vételára és a kiadó ingatlanok bérleti díja Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben 2015-höz képest.  

Fordulatot hozott a tavaly év vége az ingatlanpiacon, szinte két évnyi drágulás után novemberről decemberre mérséklődtek a vásárlási, valamint a bérleti árak. A KSH decemberi lakbérindexe országos szinten 0,7 százalékos, Budapesten pedig 0,9 százalékos enyhülést mutat az előző hónaphoz képest. Budapesten a lakbérek leginkább a pesti belső kerületekben (2,4 százalék), a pesti külső kerületekben (1,4 százalék), a budai hegyvidéki kerületekben (0,7 százalék) és a pesti átmeneti kerületekben (0,3 százalék) csökkentek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Éves szinten azonban még mindig drágulásról beszélünk:

országosan 20,2, a fővárosban pedig 21,9 százalékkal drágultak 2021-hez képest a bérleti díjak.

A 2015-ös bázisidőszakhoz viszonyítva pedig 73, illetve 65 százalékkal voltak magasabbak a decemberi lakbérek.

Magyarországon az egyik legnagyobb a lakbérek növekedése az EU-n belül | atlatszo.hu

Az új, augusztustól élő rendszerrel immár a fogyasztók fizetik a számlák nagyobb részét. Az viszont meglepő, hogy a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak. A piacon elérhető ajánlatok alapján Csehország a legdrágább, de Romániában sem olcsó az élet. Szlovákiában és Szerbiában is van árszabályozás, de még így is többet fizetnek, mint mi most itthon.

Az ingatlanárak esetében tavaly minden lakástípusnál és régióban növekedést tapasztaltak a négyzetméterárakban a 2021-es átlaghoz képest. Az Otthon Centrum statisztikája szerint a trend az év második felére megállt, az áremelkedés üteme lassult, a negyedik negyedévben pedig már sok helyen csökkenést is mértek.

Országos átlagban a használt lakások árai 4, a házak árai pedig 5 százalékkal mérséklődtek 2022 III. negyedévéhez képest. A fővárosban a csökkenés mértéke a téglalakások esetében elérte a 3,5 százalékot, a panelek esetében pedig a 2,5 százalékot. A négyzetméterárakat tekintve a tavalyi év utolsó három hónapjában a budapesti téglalakások átlagos négyzetméterára 963 ezer forint volt. A panellakások piacán az átlagos négyzetméterár közel 750 ezer forint körül alakult, míg a családi házak négyzetméterára átlagosan 739 ezer forintra jött ki tavaly év végén.

Nálunk volt a legnagyobb áremelkedés

Az Eurostat januári elemzése szerint az EU-ban a bérleti díjak és a lakásárak 2022 harmadik negyedévében minden országban tovább nőttek: 2,1 százalékkal, illetve 7,4 százalékkal emelkedtek meg 2021 harmadik negyedévéhez képest. A legújabb, harmadik negyedéves nemzetközi statisztikákat megnézve kiderül, hogy 2015-höz viszonyítva az EU-ban az ingatlanárak drágulása ezalatt az időszak alatt 50,19 százalékos volt, míg a bérleti díjaké 20,32 százalék.

Az ingatlanárak Európa-szerte jelentősen gyorsabb tempóban emelkedtek a bérleti díjaknál, azonban mindkét esetben kiemelkedett a magyar drágulás. Hazánkban 2015-höz viszonyítva a lakbér 41,38 százalékkal nőtt átlagosan, eközben az ingatlanárak 156,42 százalékos emelkedésen mentek keresztül. Ezzel nem csak a régiós és szomszédos országokat előztük meg, de az egész Európai Unióban példa nélküli ez a mértékű áremelkedés.

Az ingatlanárak terén komoly drágulást tudhat maga mögött az Európai Unión belül Csehország, Litvánia és Portugália. Azonban meglehetősen alacsony volt a drágulás mértéke Franciaországban és Dániában. A lakbér esetében Magyarország után jelentős Litvániában, Lettországban és Csehországban a díjak drágulása, viszont meglehetősen alacsony Görögország, Ciprus és Írország bérromlása .

Egyre romlik a lakhatási helyzet Magyarországon

Bár a lakhatás egész Európában jelentősen megdrágult, a Telex szerint Magyarországon különösen sokat romlott a lakások hozzáférhetősége az elmúlt években. Elemzésükből kiderül, hogy a lakhatás világszintű drágulása nagyrészt piaci folyamatokra vezethető vissza, leginkább arra, hogy az ingatlanok befektetési értéke a jelentős, egyre több pénz áramlik az ingatlanpiacra. Az ágazatban egyre inkább pénzpiaci logika érvényesül a lakhatási szükségletek helyett.

Európában és Magyarországon jellemző a befektetések fokozott beáramlása a lakáspiacra, amit az egyes kormányok is elősegítenek különböző támogatások révén. A magyar lakáspolitika esetében ilyenek többek között a támogatott OTP-hitelek, devizahitel és a CSOK. Fontos hátulütője a lakáspiaci beavatkozásoknak, hogy maguk is drágítják a lakásokat, ilyen módon pedig nem a leginkább rászorulókat támogatja az állam.

Egekben az élelmiszerárak, és a lakhatással kapcsolatban sem túl jók a kilátásaink | atlatszo.hu

Magyarországon az előző évhez viszonyítva a harmadik legnagyobb volt az élelmiszerárak növekedése az EU-ban, a 2015-ös árakhoz képest pedig rekorddrágulás tapasztalható ebben a kategóriában. A piaci árakat „benyelő” rezsicsökkentés hatása látható a lakásszolgáltatások kategóriában, az infláció mértéke itt az EU átlag alatt van hazánkban, míg más termékek és szolgáltatások esetében körülbelül az átlaggal együtt mozgunk.

A Balla Ingatlan közleményéből az derül ki, hogy a jelenlegi lakáspiaci viszonyok mellett az elmúlt hónapokban nagyjából 40-50 százalékkal csökkent a tranzakciók száma, és ennél is nagyobb mértékben apad a kereslet is.

Pete Luca