Az elmúlt napokban mindenki a magántőkealapokról beszélt, nem véletlenül. A Direkt36 ugyanis vette a fáradságot és végigbogarászott egy nyilvántartást, amelyből kiderült, kik a végső tulajdonosai egy-egy magyar magántőkealapnak. Nagy meglepetés persze nem érhetett senkit: a háttérben Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és Száraz Istvánt is ott találjuk. Most egy egyszerű kapcsolati háló és egy rövid folyamatábra segítségével próbáljuk megmutatni, ki kivel és hogyan függ össze a most feltárt információk alapján.
„Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők” – írtuk meg egy évvel ezelőtt. Bár a kapcsolódási pontok jelentős része már eddig is ismert volt a Válasz Online 2021-es gyűjtése alapján, a Direkt36 most új neveket talált egy állami nyilvántartásban. Ezeket tettük ábrára, hogy könnyebben átlátható legyen, kik állnak az egyes magántőkealapok mögött, és milyen kormányközeli kapcsolatokkal rendelkeznek.
A Direkt36 által kiböngészett adatok szerint – a közszereplőnek számító emberek közül – a legtöbb magántőkealapja Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti barátjának, Mészáros Lőrincnek van. Övé az EIRENE, az EKHO, a Global Alfa, a STATUS FOOD, a STATUS NEXT, a STATUS PROPERTY, a Metis és a Konzum PE. A Themis Magántőkealap Mészáros Lőrinc üzlettársáé, Szíjj Lászlóé, aki a milliárdos közpénzes megbízások mellett arról is híres, hogy az ő jachtján ringatózott titokban Szijjártó Péter külügyminiszter. A Themis által vezetett konzorcium nyerte el továbbá 2022-ben a 35 évre szóló nemzeti autópálya-koncessziót.
Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, a Felis és az Uncia Magántőkeleap tulajdonosa. Róla épp a napokban írtuk meg, hogy a FRANK Digital Kft. nevű cégével továbbra is sorra nyeri a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tendereit, és most az alapítványi kézbe került Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik.
A kép kattintással nagyítható.
Így kapcsolódnak a magántőkealapok és azok tulajdonosai a kormányhoz, vagy épp Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Az ábrán szereplő végső tulajdonosok neve most vált ismertté.
Hernádi Zsolt MOL-vezér, akit Horvátországban két év börtönbüntetésre ítéltek, a Solva magántőkealapot birtokolja. (A MOL Nyrt. résztulajdonosa a magyar állam.) Jászai Gellért, aki leginkább a 4iG nevű cégéről ismert, az iG TECH, a Manhattan és a Repro I. nevű magántőkealaphoz köthető. Jászai mostanában azért került ismét reflektorfénybe, mert a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-vel közösen veszi meg – nagyrészt közpénzből – a Vodafone Europe BV-t.
A nyilvántartás szerint Mészáros Lőrinc bizalmasa, Kertész József Tamás ügyvéd a Prime Finance és a Prime Property tulajdonosa, míg a Közép Európai I. és Közép Európai II. magántőkealap egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőé. Hornung korábban a milliárdos befektetővel, Jellinek Dániellel is üzletelt, és több szálon köthető Tiborcz István üzlettársához, Hamar Endréhez.
Ahogy azt korábban megírtuk, a magántőkealap egy legalább 6 évre létrehozható zárt végű, alternatív befektetési alap, amelynek célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Egyszerűbben fogalmazva: a magántőkealap cégeket alapít vagy vásárol, majd tőkét biztosít a részükre, így finanszírozza a működésüket, ezért cserébe pedig gyakran részesedést kér a vállalatból.
Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők | atlatszo.hu
Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
Mint ahogy a nevük is sugallja, a tőkealapok magán, azaz nem nyilvános, nem tőzsdei cégekbe fektetnek be. Általában a kezdeti szakaszon már túljutott társaságok fejlesztéseit finanszírozzák, ellentétben a kockázati tőkealapokkal, amelyek elsősorban vállalatok beindításába, a kezdeti szakaszban történő fejlesztésbe fektetnek.
Eredeti céljuk nem a vagyon eltüntetése volt, de mára Magyarországon az „új offshore” néven emlegetik őket.
Nem véletlenül: ahogy a külföldön bejegyzett cég tulajdonosai, úgy a magántőkealapok befektetői köre is teljesen rejtve marad(hat) a nyilvánosság elől, mivel az alapok a befektetők nevét nem kötelesek közzétenni.
Ennek oka, hogy a befektető nem minősül tényleges tulajdonosnak, az alap működésébe – elméletileg – nincs beleszólása, irányítást, ellenőrzést nem gyakorol felette. Ezen jogokkal csak a tőkealap kezelője rendelkezik, és az alapkezelő cég adatai nyilvánosak.
A magántőkealap működési struktúrája. Ábra: Szopkó Zita – Szabó Krisztián
„A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázta Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter 2017-ben a HVG-nek.
A magántőkealapok mára annyira elterjedtek, hogy a G7 becslése szerint
már 2021-ben is az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt magántőkealapoknál.
Vagyis, ahogy a Direkt36 is írja, óriási vagyonokat rejtettek el ezekben kormányközeli körök (is), hiszen a magántőkealapok többek között hotelláncokat, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket, értékes állami ingatlanokat és cégeket is birtokolnak.
Mindez egy egyszerű példán bemutatva: ha nem tudjuk, hogy a Themis magántőkealap tulajdonosa Szíjj László kormányközeli vállalkozó, hihetjük azt, hogy az autópályákat a következő 35 évben kezelő konzorcium végső soron nem köthető a kormány holdudvarához. A tulajdonost megismerve viszont egyértelmű, hogy a megbízás kinek/kiknek hoz majd hasznot.
Katus Eszter
Közreműködött: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó
A tranzakció a tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket.
Az európai felmelegedés a világátlag duplája, évtizedenként 0,5 Celsius-fok a felmelegedés mértéke. Ezzel gyorsabban melegszik, mint más kontinensek.
A Békés Drén Kft. a Mészáros és Mészáros Zrt.-vel a Tisza töltésein és Körös-völgyben nyert árvízvédelmi tendereket.
Újabb közmeghallgatáson szólhattak hozzá a debreceniek a kínai akkumulátorgyár engedélyezéséhez, de a résztvevők inkább tiltakoztak a gyárépítés ellen.
