Adatigényléses perek

Kipereltük, mennyiért államosították az ingyen tankönyveket gyártó Alföldi Nyomdát

A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket. 

A magyar állam tulajdonában lévő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) 2020-ban vásárolta meg az Alföldi Nyomda Zrt.-t, azonban a vételárat nem közölték. A tranzakcióval kapcsolatos információkat 2020 őszén ezért közérdekű adatigénylésben kértük ki, a szerződést azonban a KELLO nem akarta kiadni. Ezt nem hagytuk annyiban, a bírósághoz fordultunk.

A KELLO szerint a vételár üzleti titok, sőt, személyes adat. A bíróság első- és másodfokon is nekünk adott igazat abban, hogy a közpénz nem veszíti el a közpénz jellegét még egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál sem, és a vételár közadat. A KELLO ezután a legfőbb bírói szervhez, a Kúriához fordult.

Azonban a Kúria szintén nekünk adott igazat, tehát az állami cégnek ki kellett adnia a vételárat. A titkolózás nem volt olcsó mulatság a közpénzzel gazdálkodó cégnek: összesen 300 ezer forint perköltséget kellett megfizetnie a hosszas jogi procedúra kapcsán.

Nyertünk a Kúrián: a KELLO-nak ki kell adnia, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát | atlatszo.hu

2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat.

A vételár 4,5 milliárd

Az Átlátszó által kiperelt, 2020 júniusában kötött adásvételi megállapodás a mellékletekkel együtt közel 100 oldalas. A dokumentum teljes terjedelmében itt megtekinthető:

Megállapodás Kello-Alföldi … by atlatszo

 

Az Alföldi Nyomda Zrt. vételára a dokumentum szerint 4,5 milliárd forint:

  • az első vételárrészlet 3 milliárd 375 millió forint,
  • a második vételárrészlet 500 millió forint (bizonyos feltételekhez kötve)
  • a harmadik vételárrészlet 625 millió forint (bizonyos feltételekhez kötve)

Az utolsó részlet kifizetését például attól tették függővé, hogy a társaság 2020-as adózott eredményének az összege eléri-e a 2019-est. A 625 millió forintot ennek fényében fizették meg 2021. június végéig.

forrás: az adásvételről szóló megállapodás

A G7 által 2020-ban megkérdezett ágazati szakértők 4-6 milliárd forintra becsülték a még megindokolható vételárat. Ami a lap szerint némileg bekavarhatott az árba, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik.

Az adatigénylés során ezeknek a debreceni telkeknek a vételárát is kikértük. Ezt az adatot végül külön nem kaptuk meg, így feltételezzük, hogy benne van a fenti árban. (A tulajdoni lapok szerint a telek tulajdonosa az Alföldi Nyomda Zrt.)

A debreceni üzem ingatlanai (fotó: Google Earth)

A debreceni telkek könyvelés szerinti árát tüntetik fel a kiperelt megállapodásban (a 49. oldalon). A háromhektáros (30 971 négyzetméter) Böszörményi út 6. szám alatti teleknél 36,2 millió forint szerepel. Azonban azt csillagozással jelölik, hogy a valós piaci érték ennek a sokszorosa. A Böszörményi út 12. szám alatti, 862 négyzetméteres teleknél 44,4 millió forint áll a táblázatban.

forrás: megállapodás

A telkeken 11 épület található, és a táblázat szerint az értékük 1 milliárd forint körül van. A tranzakció része volt számos nagyértékű nyomdai eszköz is.

Az ingatlanok pontos ára tehát a megállapodásból nem derül ki. Ha megnézzük a felvásárló cég, a KELLO 2020-as évre vonatkozó beszámolóját, akkor azt találjuk, hogy az ingatlanjainak a bruttó értéke abban az évben 1,68 milliárd forinttal nőtt (amiből a telkeké 681 millióval, az épületeké 954 millióval).

forrás: a KELLO 2020-as évre vonatkozó beszámolója

Megszűnt a tankönyvek közbeszerzése

Az Alföldi Nyomda Zrt. korábbi tulajdonosa, György Géza továbbra is a vezérigazgatói posztot látja el a cégnél. Tavaly az Európa Rádiónak adott egy interjút, amiben felhívta a figyelmet arra, hogy immár közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket az Alföldi Nyomdából. Ugyanis a kormány 2021. december 27-én nemzetstratégiai okokból kijelölte a tankönyvek gyártására. A cég korábban konzorciumi partnerekkel pályázott a közbeszerzéseken.

György Géza, az Alföldi Nyomda vezérigazgatója (forrás: Alföldi Nyomda / Facebook)

Ha megnézzük a Magyar Közlönyt, akkor abban megtalálható a vezérigazgató által említett módosítás:

a tankönyvek előállításáért felelős gazdasági társaságként az Alföldi Nyomda Zrt.-t jelölte ki az állam.

forrás: Magyar Közlöny

Egy másik érdekes információ a debreceni nyomdával kapcsolatban, hogy a koronavírus és a háború következtében kialakult nehéz gazdasági helyzetben ugyan duplájára nőtt a papír ára, a tankönyvek ára mégsem emelkedett.

„Annak ellenére, hogy idén a tankönyvek nyomdai és logisztikai költségei óriási mértékben megemelkedtek, az átlagos állami tankönyvár még soha nem volt ilyen alacsony, bruttó 630 forint, szemben a nem állami tankönyvek 2075 forintos átlagárával” – mondta el Tőczik Zsolt, a KELLO ügyvezetője tavaly nyáron. Korábban egy tankönyv több mint ezer forintba került.

A 460 éves fennállását ünneplő Alföldi Nyomda főépülete. Az üzemben évente 3500 könyvcímből megközelítőleg 20 millió kötetet készítenek, amelynek jelentős részét a tankönyvgyártás teszi ki, de külföldi megbízásokat is teljesítenek. A Tiszántúl legnagyobb városában, melyet “a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként is emlegetnek, 1561-ben napvilágot látott az első magyar nyelvű egyházi nyomtatvány. Méliusz Juhász Péter kálvinista prédikátor és Huszár Gál nyomdász ekkor készítették el Szent Pál leveleinek magyarázatát tartalmazó első könyvüket. (fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Ingyentankönyv bebiztosítva

Az Alföldi Nyomda a hazai tankönyvgyártás központja: 13 millióból több mint 10 millió könyv és munkafüzet készül ott. A nyomda megszerzése a tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó lépése volt. Erre az ingyenes tankönyvek bebiztosítása miatt is nagy szükség volt, amivel széles körben kampányolhat a kormány.

Az államosított tankönyvpiac három lábon áll, a tankönyvellátási folyamatba beletartozik a kiadás, a terjesztés és a nyomtatás. Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az Oktatási Hivatal által kiadott tankönyveket az Alföldi Nyomdában gyártják, és a Könyvtárellátónál vásárolhatóak meg.

Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek | atlatszo.hu

Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek

A terjesztést még 2013-ban államosították. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. a tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást azóta egyedüli szereplőként biztosíthatja. Erről a lépésről az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett.

Mindeközben a pedagógusok körében elismert magánkiadók (pl.: Mozaik Kiadó) tankönyveit sok helyről száműzték, ehhez jogi eszközöket vetettek be. Az állami tankönyvekkel sok a baj, nem ritka, hogy ideológiailag elfogultak, és gyakran szakmaiatlanok.

Államosított tankönyvpiac, strasbourgi per, rossz minőségű kiadványok – a hazai tankönyvpolitika elmúlt 40 éve

Magyarországon az elmúlt negyven év politikai változásai a tankönyvkiadásban, a tankönyvellátásban és a tankönyvek tartalmában is megmutatkoznak. Cikkünkben ezt a negyven évnyi utat járjuk be. Bemutatjuk, hogyan került újra állami kézbe a már egyszer liberalizált tankönyvpiac, milyen tartalmak jelennek meg az új tankönyvekben, és hogyan vélekednek minderről a pedagógusok.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára és György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója (b-j) nézik az új tankönyveket a debreceni Alföldi Nyomda Zrt.-ben 2014. július 29-én. (MTI Fotó / Czeglédi Zsolt)

Megosztás