Magyarországon egyre súlyosabb problémát jelent a lakhatási válság, felmérések szerint jelenleg körülbelül 2 millió ember él lakhatási szegénységben, ezzel egy időben ugyanakkor az önkormányzati lakások 9,7%-a kihasználatlan. Megnéztük, hogyan változott az elmúlt évek során az önkormányzati lakásállomány a fővárosban, és hogyan gazdálkodnak a kerületek a lakásaikkal. A jelenlegi rendszer nem segít a rászorulókon.
Támogatási kampány
A Habitat for Humanity Magyarország kilenc éve adja ki jelentését magyarországi lakhatási szegénységről. A 2020.-as jelentés az előző évekhez hasonlóan több fejezetből áll, így az energiaszegénység témáját, a megfizethetőségi kérdéseket és a közpolitikai változásokat egyaránt taglalja.
A jelentés egyik fontos megállapítása az egységes, kormányzati szintű lakáspolitika kidolgozásának szükségessége. Mivel jelenleg több minisztérium is felel a lakhatási kérdésekért, az intézkedések szétaprózódnak, hiányzik az egységes vízió és a megvalósítás.
Az Utcáról Lakásba Egyesület elnöke, Kovács Vera is ezen a véleményen van: „Az, hogy az egyetlen közkézen lévő lakásállomány az önkormányzatoknál van, azt jelenti, hogy nagyjából 3200 önkormányzat, azaz 3200 különböző szabályozás létezik. Nincsen olyan átlátható, egységes támogatási rendszer, ami a saját tulajdonnal nem rendelkezők lakhatását segítené.”
A jelentésből megtudhattuk azt is, hogy 2020-ban a központi állam tizenegyszer annyit költött szociálisan nem célzott lakhatási támogatásokra (mint amilyen a CSOK), mint rászorultság alapján adott támogatásokra.
A másik fontos pont lehet a válság enyhítésében az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások számának bővítése. Jelenleg az összes lakásállomány mindössze 2,6 %-a van önkormányzati tulajdonban, 2019-es adatok szerint ez 4 millió lakásból nagyjából 115 ezer ingatlant jelent. Nyugat-Európában ez a szám jóval magasabb, az ingatlanállomány negyede-ötöde közcélú üzemeltetésben van.
Ráadásul az önkormányzati lakások száma 1996 óta a felére csökkent, amiről elsősorban a lakásprivatizáció tehet. Kovács Vera ennek kapcsán elmondta, hogy sokan azt hiszik, ez a folyamat lezárult, valójában azonban a mai napig tart, hiszen az önkormányzati tulajdonú lakások eladása folyamatos, így nem csoda, ha az állomány évről évre egyre kevesebb.
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások nagy része jellemzően 1-2 szobás, átlagos alapterületük 2019-es adatok alapján 49,3 m2. A lakások legnagyobb része összkomfortos, vagy komfortos, azonban még mindig több mint 20 százalékuk az alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás) kategóriába tartozik.
A legtöbb lakás részleges (37,8%), vagy teljes (21,9%) felújítást igényel, és több mint 10% azoknak a lakásoknak a száma, amik olyan állapotban vannak, hogy már nem lehetne őket gazdaságosan felújítani.
Annak ellenére, hogy sok a rossz állapotú lakás, ami alkalmatlan a felújításra, az állomány fenntartása fontos feladata az önkormányzatoknak. A KSH adatai azt mutatják, hogy a felújításra fordított összeg jelentősen nőtt az elmúlt évek során, ugyanakkor 2008-tól kezdve a lakbérből származó bevételnél kevesebb pénzt fordítanak a felújításra, így gyakorlatilag forráskivonás történik. Ez a korábbi években nem így volt, olyan is előfordult, hogy duplaannyiba került a lakásállomány fenntartása, javítása, mint amennyi bevétel befolyt az ingatlanok bérbeadásából.
A 24.hu írta meg 2019 elején, hogy összesen majdnem négyezer önkormányzati lakás áll üresen Budapesten. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az elmúlt egy év során mennyit változott ez az arány, és mekkora jelenleg a az önkormányzati lakásállomány, ezért tavaly novemberben közérdekű adatigényléssel fordultunk a 23 fővárosi kerülethez.
Az adatok 2020. első féléves állapotát tükrözik, ez alól kivétel a XIII. kerület, ahol a 2019-es adatokat vettük alapul, mivel megkeresésünkre közölték, hogy csak éves nyilvántartást vezetnek, így nem tudnak friss, 2020-as adatokkal szolgálni.
Összesen 38114 lakás van jelenleg az önkormányzat tulajdonában, a legtöbb közülük a 3., 8., és 13. kerületben található. A legkisebb ingatlanvagyonnal a 2., 16., és 23., kerület rendelkezik.
A lakások számának változása a 10. kerületben a leginkább szembetűnő, egy év alatt ugyanis több, mint 200 ingatlant vontak ki a lakásállományból. Az önkormányzat ennek kapcsán azt a tájékoztatás adta, hogy a legtöbb lakás ipari létesítmények közé beékelődve helyezkedett el, illetve rossz műszaki állapotuk miatt kellett őket kivonni az állományból.
A 38 ezer ingatlanból 3698 lakás áll jelenleg üresen, ami azt jelenti, hogy az összes önkormányzati tulajdonú lakások 9,7 százaléka jelenleg kihasználatlan. A legtöbb üres lakás a 8. kerületben található, ahol a 4260 lakásból 857 áll üresen, azaz az összes lakás 20%-a. Magas az üresen álló lakások száma az 7. és 9. kerületben is, ahol a lakások 18, illetve 17 százalékát nem hasznosítja az önkormányzat.
A XIII. kerület több szempontból is szerencsés helyzetben van: nemcsak ott a legnagyobb az önkormányzati ingatlanvagyon, ők is gazdálkodnak a legjobban a lakásokkal, a több mint 5800 lakás mindegyikét hasznosítják. A legkevesebb lakást a Soroksári önkormányzat birtokolja, a kerületben mindössze 45 önkormányzati lakás van, ebből 13 üresen áll.
A lakások rossz állapota több kerületnél is magyarázatot ad az üresen álló ingatlanok számára, jellemzően ugyanis a használaton kívüli ingatlanok felújítást igényelnek, vagy egyéb okból váltak alkalmatlanná a bérbeadásra.
Kispest önkormányzata megkeresésünkre elárulta, hogy az üresen álló lakások nagyjából 80%-a nem lakható, szanálásra, kiürítésre, illetve bontásra váró épületben található, vagy pedig kötelezettséggel terhelt. A VIII. kerület is hasonló indokkal magyarázta az üresen álló lakások számát, hozzátéve, hogy jellemzően azok a lakások kerülnek vissza az önkormányzat birtokába, amelyek a bérlők anyagi helyzete, vagy magatartása miatt üresedtek meg.
A X. kerület ebből a szempontból elég speciális helyzetben van, a Hős utcai szegregátum felszámolása miatt ugyanis az önkormányzat több lakást felújított, illetve cserelakásokat ajánlott fel a tulajdonosoknak. A bérlők által leadott, vagy végrehajtás során az Önkormányzathoz visszakerülő lakások pedig alkalmatlanok a további bérbeadásra. A Hős utca helyzetével nemrég mi is foglalkoztunk cikkünkben:
2020 vége volt a határidő, de még mindig nem számolta fel a Hős utcai szegregátumot Kőbánya
Eredetileg idén év végén járna le annak a 2,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás felhasználásának határideje, amit a kőbányai önkormányzat kapott a Hős utcai szegregátum felszámolására. Utánajártunk, hogy mennyit költöttek belőle eddig, és azt is megnéztük, mi a helyzet most a Hős utca 15/A-B lakótömbben.
Nem minden kerület rendelkezik pontos számokkal arról, hogy hogyan változott az üresen álló, lakható állapotban lévő lakások száma, de az adatokból az látszik, hogy 2020. júniusában 667 ilyen lakás volt Budapesten, tehát gyakorlatilag az üres lakások csak elenyésző része, 18%-a lenne hasznosítható.
Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy lakásonként átlagosan 2-3 fővel számolva, maximális kihasználtság esetén közel kétezer ember lakhatását lehet biztosítani a jelenleg üresen álló, lakható állapotban lévő ingatlanokkal.
A jelenleg használaton kívüli, ám jó állapotú ingatlanok aránya jellemzően azokban a kerületekben magas, ahol az önkormányzat tulajdonában lévő lakások száma viszonylag alacsony. A 15. kerületben például 171 üres lakás közel 70%-a lakható állapotban van az önkormányzat szerint. Hasonló a helyzet a 18. és a 17. kerületekben, ahol a lakások 78, illetve 85%-a lenne használható.
Azt is szerettük volna megtudni, hogy mi volt az oka a lakásállomány változásának, így megkérdeztük az önkormányzatokat, hogy hány lakást építettek és vásároltak az elmúlt évek során, illetve mennyit adtak el. A 18. kerület csak a 2020-as adatokat tudta megadni, a 13. kerület esetében pedig éppen a friss, 2020. első féléves adatok hiányoznak, ami egy kicsit torzít az eredményen.
Az adatokból kiderül, hogy az elmúlt évek során csökkent az eladott lakások száma, két és fél év alatt összesen 829 lakás értékesítettek a budapesti önkormányzatok., de még így is jóval több volt az értékesítések száma, mint az építéseké és vásárlásoké összesen, ami magyarázatot ad a csökkenő állományra. Ugyanakkor a lakásépítések és vásárlások száma nőtt: 2018-tól összesen 166 új ingatlan került az önkormányzathoz, amelyek közül 76-ot építettek, 90-et pedig vásároltak.
A legtöbb lakástól a 7. kerület szabadult meg, az évek során 130 ingatlant adtak el. A lakásépítés tekintetében pedig a 13. kerület emelkedik ki, 56 ingatlannal. A 10. kerületben az ingatlanvásárlások száma magas a többi kerülethez képest, ennek oka azonban a már említett Hős utcai helyzet rendezése, és a tulajdonosoknak felkínált csereingatlanok.
Az adatigénylésben a kerületek által indított lakáskiürítési eljárások számára is kíváncsiak voltunk. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása szerint 140 ingatlankiürítés történt 2020 első két negyedévében, ami jelentős csökkenés az előző évek adataihoz képest. A háttérben a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet áll, amikor felfüggesztették a kilakoltatásokat.
Az általunk kapott adatokból hasonló tendencia rajzolódik ki: az elmúlt évek során Budapesten 104 alkalommal indítottak lakáskiürítési eljárást. Ebből a legtöbb a 10. kerületben történt, két és fél év alatt összesen 132 alkalommal. A legjobban ebből a szempontból a 23. kerület áll, ahol 2018 és 2020. júniusa között egyelten ilyen eljárás sem indult.
A lakhatási válság már a 2018-as önkormányzati választásokon is kiemelt szerepet kapott, számos jelölt programjában szerepeltek megoldási javaslatok a probléma kezelésére. Karácsony Gergely többek között egy Fővárosi Lakástársaság létrehozását ígérte, amely fővárosi bérlakás-építési program indítását, és közösségi célú nonprofit lakásépítések támogatását teszi lehetővé.
Egy évvel megválasztása után a Partizánnak adott interjúban kifejtette, hogy egyelőre a jogszabály alkotásnál jár a folyamat: ez elsősorban az elhelyezés nélküli kilakoltatások, és a lakásértékesítések megszüntetését jelenti, az állomány csökkenésének megakadályozása érdekében. Ezen kívül 71 lakást biztosítottak ingyenesen a hajléktalanellátásban lévőknek a 8. kerületben.
A vírushelyzet azonban nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, ugyanis a járvány elleni védekezésre hivatkozva a kormány több önkormányzattól jelentős forrásokat vont el. A 8. kerület például májusban 1 milliárd 125 millió forintos elvonást tapasztalt, amiből több mint 600 millió forintot önkormányzati bérlakás fejlesztésre fordítottak volna.
Az önkormányzatok mellett természetesen a civil szervezetek is nagy segítséget jelenthetnek a lakhatási válság enyhítésében. Az Utcáról Lakásba Egyesület például használaton kívüli önkormányzati lakások felújításával juttatja lakáshoz az arra rászorulókat. Jelenleg a X., XIX. és XX. kerületben működik a Kunyhóból Lakásba! programjuk, amelynek során eddig 19 lakást biztosítottak a rászorulóknak.
Munkájuk azonban nem zökkenőmentes: októberben bejárta a sajtót a hír, hogy Soroksár önkormányzata hogyan lehetetlenítette el az Utcáról Lakásba Egyesület bérlakásépítését a kerületben. Kovács Vera, az Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az első telket 2018-ban vették meg a kerületben, ide egy ikerházat építettek saját költségükön. 2019 végén újabb telket vásároltak, ahová a tervek szerint egy három lakásból álló sorház épült volna, de az önkormányzat egy rendelettel változtatási tilalmat rendelt el a környéken, így meghiúsult az építkezés.
Az önkormányzat indoklása szerint több lakossági panasz érkezett az épülő ingatlannal kapcsolatban, az ismeretlen hátterű Tiszta Soroksárért Társaság pedig aláírásgyűjtésbe kezdett, amiben a „hajléktalanszálló” megépítése ellen tiltakoztak. A függetlenként induló, fideszes támogatást élvező Bese Ferenc, a kerület polgármestere október elején Facebookon osztotta meg közleményét a történtekkel kapcsolatban, arról biztosítva a lakosságot, hogy amíg ő a polgármester, addig sem hajléktalanszálló, sem hajléktalanoknak szánt lakás nem fog épülni a kerület központjában.
Nem sokkal később arról szóltak a hírek, hogy a kerület kártalaníthatja az Egyesületet, januárban azonban kiderült, hogy a telek megvásárlásának előterjesztését már előkészítette a kerület, de ebből egyelőre kimaradt a telek árán felüli kártalanítás. A projektre pedig nem kevés pénzt, összesen 15 milliót fordított az Egyesület. „Ezzel a munkánkat most jó fél évvel visszavetették.” – tette hozzá Kovács Vera.
Szopkó Zita
A kiemelt kép illusztráció. Forrás: unsplash.com
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Az atlétikai stadion és a hozzá tartozó kiegészítő projektelemek miatt összesen ezer fát vágnak ki. A fapótlási megállapodás műszaki dokumentációja...
Vidéki tudósítóink segítségével összesen 104 önkormányzatot kérdeztük meg szerte az országban arról, milyen hatással volt a pandémia és az azzal...
A drónozás tavalyi szigorításával több olyan szabályt is bevezettek, amelyek alapján első olvasatra büntetendők lennének olyan átlátszós cikkek, amelyek korábban...
A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem...
