Az extrém meleg miatt 160 ezren haltak meg a kétezres évek eleje óta

A 2000-es évek kezdete óta erőteljes klímaváltozás zajlik a Földön. Az évi középhőmérséklet az elmúlt években jelentősen megnőtt, és ennek egyik hozománya az egyre hosszabb és melegebb nyarak, az egyre több hőhullám. Az elmúlt 22 évben az extrém meleg 160 ezer ember életét követelte.

A WHO megfogalmazásában a több napig elhúzódó hőhullámok jelentős hatással lehetnek a társadalomra, és ez idő alatt megnőhet az ehhez köthető halálesetek száma is. A szélsőséges hőmérséklet-ingadozások ugyan arányaiban kevesebb embert érintenek, mint az árvizek, a szárazság, tomboló viharok vagy a földrengések, de még így is százmilliónál több ember életét veszélyeztette a hőség az elmúlt évtizedekben.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A klímaváltozás hatására egyre több ember fog lakóhelyén hőhullámokat tapasztalni, melyek gyakorisága, hossza és intenzitása tovább romolhat. A WHO jelentése szerint 2000 és 2016 között az extrém hőingadozás (ide sorolható a hőhullám, de a fagy is) közel 125 millió embert érintett, és ugyanezen időszakban 166 ezer ember életét követelte meg. 2000 és 2022 között csak hőhullámokban 160 ezer fő halt meg. A kétezres évek legnagyobb, 2003-as hőhullámának több mint 70 ezer halálos áldozata volt Európában.

Az elmúlt években a legtöbb, hőhullámhoz köthető haláleset Oroszországban volt, ahol 56 ezer fő veszítette életét emiatt. Ezt követi Franciaország 27 ezer fővel, majd Olaszország 20 ezer fővel. Spanyolországban és Portugáliában összesen ugyancsak közel 20 ezren veszítették életüket 2000 óta az extrém meleg miatt. Idén ebben a két országban több mint kétezren haltak meg a hőség következtében.

Az emberi tevékenység következtében az 1950-es évek óta egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok és egyre ritkábbá a hideg éghajlati események.

Régiónkban a század végére tavasszal és ősszel is beköszöntenek majd a hőhullámok | atlatszo.hu

A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) nemrég kiadott hatodik jelentése alapján kritikus a klímaváltozás helyzete. A jelentés egyértelműen fogalmaz: „Ez egy tény, amiben teljesen biztosak lehetünk; egyértelmű és kétségtelen, hogy az emberi tevékenység melegíti a bolygót.”

A halálesetek mellett a természet is elszenvedi az extrém meleget. Ahogy Európa más országaiban, a hőhullámok miatt Magyarországon is jelentősen megnőtt az erdőtüzek száma: a szárazság és a hőség miatt naponta átlagosan száz tűzesetet jelentenek be országszerte, melyek napokig elhúzódhatnak. Idén 11 ezer tűzesetnél avatkozott be a tűzoltóság, mely szám háromszor több a tavalyi év azonos időszakához képest.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy 2011 és 2020 között 1,09 Celsius-fokkal nőtt az átlagos földfelszíni hőmérséklet az 1850 és 1900 közötti időszakhoz képest. A jelenlegi tendenciával 2040-re akár másfél fokkal is melegebb leget az átlaghőmérséklet az 1850-1900 közötti hőmérséklethez képest.

Vörös kód az emberiségnek | atlatszo.hu

Ed Hawkins professzor, a nemrég megjelent IPCC jelentés egyik szerzője kijelenti: a tudósok már nem tudnak tisztábban fogalmazni. Az emberi tevékenység hatására melegedik a bolygó, és ha a döntéshozók nem hoznak határozott szabályozásokat, akkor ez drasztikus következményekkel járhat.

A budapesti átlaghőmérséklet az 1901-es 11,05 Celsius-fokról 14,33 Celsius-fokra nőtt, bár a városok hőingadozása várhatóan a jövőben is magasabb lesz a vidéki településekhez képest a városi hősziget-hatás miatt.

Tévedsz, ha azt hiszed, Magyarországon nincs ok a sietségre

Ma az éves átlaghőmérséklet 3 celsius fokkal magasabb, mint a múlt század első évében, a meleg napok száma nőtt, a kifejezetten hidegeké csökkent. Nagy hőmérséklet-változás összeállítás Budapest és négy megyeszékhely adataiból. A klímaváltozás és a globális felmelegedés nem játék. A világon egyre többen vannak, akiket minimum aggaszt a bolygónk jövője.

Szémann Tamás – Szabó Krisztián