
A Nobel-díjasok harmada nem a saját hazájában élve kapta meg a kitüntetést
A 18 magyar vonatkozású díjazott közül 12-en születtek Magyarországon, ám mindössze ketten éltek itthon a díjazásuk idején. De ez nagyon gyakori.
Ed Hawkins professzor, a nemrég megjelent IPCC jelentés egyik szerzője kijelenti: a tudósok már nem tudnak tisztábban fogalmazni. Az emberi tevékenység hatására melegedik a bolygó, és ha a döntéshozók nem hoznak határozott szabályozásokat, akkor ez drasztikus következményekkel járhat.
Szinte az összes ország vezetői aláírták a 2015-ös Párizsi klímaegyezményt, melynek célja, hogy az emberiség csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Már megfigyelhető a felmelegedés néhány hatása: a 2011 és 2020 közötti átlagos földfelszíni hőmérséklet 1,09 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1850 és 1900 között mért átlaghőmérséklet. 1850 óta a legmelegebb nyarakat az utóbbi öt évben mérték, a tengerszint-növekedés triplázódott, a sor pedig folytatódik. Ha nem történik érdemi változás, akkor az extremitások egyre gyakoribbá válnak. Azon természeti katasztrófák közül, amelyek idáig százévente történtek, valószínű, hogy a jövőben éves rendszerességgel bekövetkezik majd legalább egy.
Vannak olyan következmények, amelyeket már semmiképp sem fogunk tudni megállítani: az 1850–1900 között mért hőmérsékletnél 2040-re 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet, ami számos katasztrófának a lehetséges okozója lesz. És hogy ki a felelős mindezért? Szinte kétségkívül ki lehet jelenteni, hogy az emberi tevékenység tehető felelőssé a felmelegedésért.
A jelentés szerzői azonban nem festenek teljesen borús képet a jövőről: optimális esetben elkerülhetőek a katasztrófák, nincs még minden remény veszve.
Szémann Tamás—Szabó Hédi
A 18 magyar vonatkozású díjazott közül 12-en születtek Magyarországon, ám mindössze ketten éltek itthon a díjazásuk idején. De ez nagyon gyakori.
29.505 kedvezményezett összesen 15,3 milliárd forintnyi összeget kapott, ami jelentős növekedés tavalyhoz képest.
Infografikák a Nyitott Társadalom Alapítványok támogatásairól Magyarországon és világszerte.
Európa-rekorder a magyar élelmiszerinfláció, amit részben a kormány adóemelése, részben az alapanyagok, energiaárak emelkedése is hajt. A kormány már a versenyhivatalt is beveti a drágulás fékezésére, de vajon a gyártók mennyivel kerestek többet?