A rendszerváltás óta átnevezett budapesti közterületek több mint fele személynevet kapott
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Az idei évben a legnagyobb természeti katasztrófák Magyarország GDP-jének megfelelő összegű kárt okoztak a világban. Az elmúlt négy évtized adatait elemezve úgy tűnik, egyre több és költségesebb természeti „megakatasztrófával” kell szembenéznünk. Mutatjuk az adatokat!
Áradások, viharok és Ida-hurrikán. Az elmúlt 40 év harmadik legköltségesebb természeti katasztrófáival indult a 2021-el kezdődő évtized. A 10 milliárd dollár feletti költséget okozó természeti katasztrófák 2021-ben Magyarország GDP-jének megfelelő, közel 150 milliárd dollárnyi (hozzávetőleg 47 billió forintnyi) kárt okoztak.
A legköltségesebb természeti katasztrófának tavaly az Ida-hurrikán bizonyult, amely a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) becslései szerint hozzávetőleg 75 milliárd dollárnyi kárt okozott. Ezzel az Ida, a Katarina, a Harvey, a Maria és a Sandy hurrikán után az ötödik legköltségesebb trópusi viharként vonult be a történelembe.
2021-ben az áradások kevesebb költséget, de annál több halált okoztak.
Az észak-kínai Sanhszi tartományban pusztító közel 30 milliárd dolláros kárt okozó áradások a NOAA becslései alapján 347 ember életét követelték, míg a németországi árvíz, amely csupán az Ida által okozott kár egynegyedét okozta, 240 ember halálához vezetett.
Ha világviszonylatban a németországi áradások költsége nem is számít kiemelkedőnek, európai viszonylatban az elmúlt 40 évben nem tapasztalt mértékű kárt okoztak az áradások. (Az öreg kontinens második legköltségesebb természeti katasztrófája egy 2002-es német áradás volt, amely közel 17 milliárd forintnyi veszteséget okozott.) Azonban mint ahogy arra a World Weather Attribution program tanulmánya rámutat, a jelenlegi klímaváltozási tendenciák mellett, egy hasonlóan súlyos árvíz nagyobb gyakorisággal fordulhat elő Nyugat-Európában.
Az elmúlt négy évtizedben egyre nagyobb károkat okoztak a természeti „megakatasztrófák”. Míg 1981 és 1990 között a tízmilliárd dollár feletti természeti katasztrófák összesen 122 milliárd dollárt követeltek, 1991 és 2000 között már az előző évtized ilyen jellegű kiadásainak több, mint kétszeresére (348 milliárd dollárra) rúgott a legnagyobb viharok, szárazságok és áradások okozta károk összege. A 2011 és 2020 közötti évtizedben pedig már összesen 750 milliárd dollárnyi (tehát Magyarország 2020-as GDP-jének közel ötszörösének megfelelő) kár keletkezett a természeti „megakatasztrófákból”.
A 10 milliárd dollár feletti károkat okozó természeti katasztrófák típusaiban is jelentős változások észlelhetőek:
1991 és 2000 között túlnyomórészt áradások pusztítottak, 2000-től viszont a viharok váltak egyre gyakoribbá.
A kétezres éveket megelőző évtizedben összesen tizenhat, tízmilliárd dollárt meghaladó kárt okozó természeti katasztrófa pusztított. Ezeknek több, mint kétharmadát áradások tették ki, amelyek az összes okozott kár 65 százalékáért voltak felelősek.
Az elmúlt két évtizedben ellenben a természeti „megakatasztrófák” közel kétharmadát már az extrém trópusi viharok és hurrikánok okozták. A viharkárok ellenben az összkár sokkal nagyobb százalékát tették ki: a kétezres évek első évtizedében (főként az elmúlt évszázad legköltségesebb természeti katasztrófája, a több mint 180 milliárd dollárnyi veszteséget okozó a Katrina-hurrikán miatt) a legnagyobb természeti katasztrófák okozta költségek 80 százalékáért, míg 2011 és 2020 között a 70 százalékáért viharok voltak felelősek.
A jelentős kárt okozó természeti katasztrófáknak nemcsak a típusa, hanem a helyszíne is sokat változott az elmúlt négy évtizedben: míg 1991 és 2000 között 16 súlyos károkat okozó természeti katasztrófából 11 Ázsiát érintette, 2011 és 2020 között már 22-ből 13 Amerikában zajlott.
Amerikában és Ázsiában fordul elő leggyakrabban súlyos kárt okozó vihar és áradás.
Az elmúlt 4 évtizedben 29 tízmilliárd dollár feletti kárt okozó természeti katasztrófát vészelt át az amerikai kontinens, míg Ázsiában 25, Európában pedig „pusztán” 6 tízmilliárd dollárt meghaladó kárral járó természeti katasztrófa pusztított.
Szémann Tamás—Rédl Boglárka
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.</
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Infografikák a magyar állami egészségügyben tapasztalható kórházi várólistákról az Átló oldalán.
Bátorfy Attila, az ATLO projekt vezetője egy most megjelent könyv fejezetében beszél munkásságáról és a magyar adatábrázolás múltjáról és jelenéről.
A 18 magyar vonatkozású díjazott közül 12-en születtek Magyarországon, ám mindössze ketten éltek itthon a díjazásuk idején. De ez nagyon gyakori.