A rendszerváltás óta átnevezett budapesti közterületek több mint fele személynevet kapott

Budapesten 8598 elnevezett közterület van, melyek harmadát már legalább egyszer átkeresztelték. Az átnevezett közterületek ugyancsak harmada valós vagy fiktív személy nevét viseli, a legnépszerűbb ezek közül József Attila, aki tíz hely új névadója. A rendszerváltás óta eltelt egyharmad század alatt átnevezett utcák több mint fele, 269 közterület kapott személynevet. A legfrissebb átnevezés 2023 nyarán történt, amikor a 6. kerületi Pethő Sándor utcából Szent Teréz utca lett. Cikkünkben bemutatjuk a fővárosi közterület-átnevezések tanulságait, és a rendszerváltás utáni vissza-és átnevezési törekvések emlékezetpolitikai okait.

Az úgynevezett Budapest Főváros Közterületnév-jegyzék szerint a közterületek egyharmada, 2961 közterület a jelenlegi nevét átnevezés útján kapta meg. Az adatbázisban ugyanis a mostani mellett szerepel a korábbi név is, ha volt olyan. Viszont ha az előző névnél is volt korábbi, akkor azt nem lehet megtudni ebből a nyilvántartásból, mint ahogy az átnevezések számát sem, márpedig a fővárosban léteznek többszörös átkeresztelésen átesett közterek is.

Közismert példa az Oktogoné, mely tér helyén még az 1870-es évek elején is egy gödör éktelenkedett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa városfejlesztő tevékenységének eredményeként, az akkor kialakított reprezentatívnak szánt Sugárúttal (ma Andrássy út) nyerte el köztér formáját, és kapta meg a Nyolcszögű vagy Nyolcszögtér nevet, amelyet azonos jelentésű, ógörög eredetű szóval Octogonként is emlegettek.

A húszas évektől kezdve hívták hivatalosan Oktogonnak egészen 1936-ig, amikor is Ciano olasz külügyminiszter látogatása elé időzítve nevezték át Mussolini térre. Két évvel később az 1886-tól Andrássy útnak hívott sugárút már a Köröndről átnevezett Hitler térrel kötötte össze a Mussolini teret. A közterek a háború után kapták vissza a nevüket, hogy aztán a Rákosi-érában ismét jöhessenek a táblacserék: November 7. tér és Sztálin út, utóbbit az 56-os forradalomban Magyar ifjúság útjára keresztelték át, majd 57-től Népköztársaság útjának hívták. A Körönd 1971-ben kapta egykori híres lakójáról a „Kodály” kiegészítést, és a szocialista időszakból ez bizonyult egyedül tartósnak, az Oktogon és Andrássy út visszanyerte eredeti nevét.

Az előbbi, egyetlen rövid városszakaszt érintő történet jól jellemzi a budapesti utcaátnevezéseket, és mutatja azok jellemző okait is. Minél távolabb van egy új politikai berendezkedés az elődjétől, annál inkább igyekszik ezt külsőségekben is demonstrálni, és mivel a magyar történelem elmúlt valamivel több mint száz éve sűrűn hozott radikális fordulatokat, ez meglátszik a közterek elnevezéseinek változásán is. Az egész országban és a fővárosban egyaránt. A csúcstartó alighanem a Károly körút. A kiskörút Andrássy és Rákóczi – korábban Kerepesi – út közti szakasza a Károly kaszárnyáról, az egykori Invalidusházról, a mai főpolgármesteri hivatalról kapta nevét, hogy azután IV. Károly megkoronázásakor, 1916-ban IV. Károly körútra változtassák. A Tanácsköztársaság idején Népakarat, majd Népkörút, hogy a bukást követően újra Károly körút, majd 1926-tól ismét Károly király körút legyen. 1945-től Somogy Béla útnak hívták, mígnem 1953-ban a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a legbölcsebbnek azt találta, ha saját magáról nevezi el, így lett Tanács körút egészen 1990-ig.

A belső kerületekben magas az átnevezett utcák száma: V. (56 százalék) és az I. kerületben (52 százalék) , de csak kis rész az, amelyik a rendszerváltással kapott új nevet (az V. kerületi utcák és terek 7,2 százaléka, illetve  I. kerületiek 2,9 százaléka). A külkerületeknél a XV. (54 százalék), XVI. (49 százalék) és XVII. (46 százalék) az, amelyik nagy arányban rendelkezik névváltoztatott köztérrel. Valós vagy fiktív személyek a VI. (69 százalék), a VII. (64 százalék), és a VIII. kerületben (61 százalék) voltak a legnagyobb arányban az új terek névadói.

Az adatokat böngészve látható néhány kiugrás, olyan időszak, amikor az átnevezések száma az átlagosnál jelentősen magasabb volt. A trianoni békeszerződést követő években volt némi buzgalom a létező közterületek új névvel való ellátását illetően, ekkor viszont nem a személyek kerültek előtérbe, hanem a békeszerződéssel elcsatolt területek magyar településeinek nevei.

Jelentős átnevezési hullám 1953-ban történt. Az alaposabb történelmi ismeretekkel rendelkező, de felületes megfigyelő Sztálin halálával és a személyi kultusz legdurvább időszakának végével hozná mindezt összefüggésbe, de a valóságban nem ehhez volt köze. (Fentebb láthattuk, hogy az Andrássy út is 1956-ig viselte Sztálin nevét). Az ok az 1950-es városegyesítésben keresendő, akkor a Nagy-Budapest létrehozásával 7 várost (például Csepelt, Kispestet vagy Újpestet) és 16 nagyközséget (így Békásmegyert, Mátyásföldet vagy Soroksárt) csatoltak a fővároshoz, de az egységes működés kialakítása még évekbe került. Ennek része volt, hogy a települések összevonásával jelentősen megszaporodtak az azonos nevű utcák, terek, melyek közt nehéz volt eligazodni. Ennek rendezését természetesen fölhasználták emlékezetpolitikai célokra is, ahogy az az alábbi tudósításból is kitűnik.

1990-ben beköszöntött a visszanevezések időszaka. A főváros szabad demokrata vezetése éppen az emlékezetpolitikával való szakítás jegyében nem kívánta új idolokról elnevezni a köztereket, s mivel ez a történelmi helynevek föltámasztását jelentette, így a konzervatív kormányzatnak sem volt ellenére. A következő évtizedekben a tömeges átnevezések megszűntek, többek közt azért is, mert a szaporodó beépítések következtében eredeti elnevezésekre is mód nyílt. 2011-ben Tarlós István főpolgármesterhez köthetően volt még egy átnevezési hullám (Moszkva tér – Széll Kálmán tér, Köztársaság tér – II. János Pál pápa tér, Roosevelt tér – Széchenyi István tér, XV. kerületi Dembinszky utca – Wysocki utca), de ez inkább az új vezetés túlbuzgalmának volt köszönhető, és népszerűtlensége miatt nem nagyon folytatódott.

 

1858 és 2023 között 937 közterületet neveztek át személyek után. Ez az összes átnevezett közterület egyharmada. József Attila után 10 közterületet neveztek át, 1945-ben és 1948-ban, amikor a pártállam kultúrpolitikája proletárköltőként kisajátította magának. A József Attila után elnevezett utcák száma összesen 13, amivel egyike azon hírességnek, akikről a fővárosban a legtöbb közterület emléket állít. (18-18 közterülettel első helyen Kossuth Lajos és Petőfi Sándor áll, őket Vörösmarty Mihály követi 16 köztérrel, Baross Gábor után 14, Arany János után pedig 13 közteret neveztek el.)

A közterületek elnevezése gyakran tükrözi a hatalom, a hatalmon lévő kormány és önkormányzati vezetés politikai gondolkodását és emlékezetpolitikai koncepcióját. Az 1990 utáni önkormányzati struktúrában a kerületeket illette jog, hogy át- vagy elnevezést kezdeményezzenek, de bizonyos körben a fővárosi közgyűlés egyetértése kellett. 2012 végétől a közterület elnevezés kizárólagosan fővárosi hatáskör lett.

 

A rendszerváltás után, Antall József és Boross Péter miniszterelnöksége idején a kerületi önkormányzatok számos közterületet neveztek át, ezzel eltávolítva a szocializmus korát és azok eszméit a fővárosi térből. Így lett a Lenin körútból Erzsébet körút, a Népköztársaság útjából Andrássy út. Később, a második Orbán-kormány időszakában az önkormányzatok jelentős számú utcát neveztek át, személynevet ezek közül 57 kapott. 2013. január elsejétől a fővárosi önkormányzat 30 közterületet nevezett át személynévre.

 

Az átnevezések többsége nagyban függ a kerület méretétől is, minél nagyobb a kerület, annál több közterület van benne, annál magasabb az átnevezések száma is. Az alábbi térképen ezek az átnevezések láthatók kerületi összesítésben az alapján, hogy személyre vagy másra nevezték át a közteret, és a személyre történő átnevezés a rendszerváltás előtt vagy után volt. Az egyes kerületekre kattintva pedig az átnevezett közterek átnevezésének évét és korábbi nevét is meg lehet nézni.

 

Ugyan a rendszerváltást követő néhány év a korábbi politikai berendezkedés emlékezetpolitikájának eltűntetéséről szólt, az átnevezési kedv jelentősen visszaesett, ami az újonnan elnevezett közterek számával párban válik igazán láthatóvá. Összességében viszont a köztér-elnevezések száma is évek óta csökken, ami a város egyre magasabb fokú beépítettségével, az egyre kevesebb új közterület létrehozásával magyarázható.

 

2023 márciusában jelent meg az European Data Journalism Network (EDJN) és az OBC Transeuropa koordinálásával elkészített Mapping Diversity nevű projekt, melynek fő fókusza az európai nagyvárosok köztereinek nemi arányának bemutatása volt. A projektben Budapest közterei is bemutatásra kerültek, és részletes életrajzi információkkal mutatták be a főváros köztereinek női névadóit.

A Mapping Diversity (A sokszínűség feltérképezése) egy olyan projekt, amelynek célja, hogy felfedje az utcanevek sokszínűségére és reprezentációjára vonatkozó legfontosabb tanulságokat Európa-szerte, és párbeszédet indítson arról, hogy kik hiányoznak városi köztereinkről. A projekt keretein belül 145 933 utca nevét vizsgálták 30 európai nagyvárosban, 17 különböző országban. A személyekről elnevezett utcák több mint 90%-át fehér férfiakról nevezték el. Felmerülhet a kérdés, hogy hová tűnt a többi európai történelmi személy? A toponímia sokszínűségének hiánya sokat elárul a múltunkról, és hozzájárul Európa jelenének és jövőjének alakításához.

Budapest Főváros Közterületnév-jegyzékéből is kiolvasható, hogy a nőkről elnevezett vagy nők után átnevezett közterületek száma mindig alacsony volt a férfiakról el-vagy átnevezett közterületekéhez képest, melynek oka, hogy a történelem kiemelkedő alakjai javarészt férfiak voltak. Ugyan a közterületek elnevezése az elmúlt években visszaesett, 2023-ban több közteret neveztek el nőről (7) mint férfiról (4).

 

A Mapping Diversity Budapesti adatait felhasználva és azt kibővítve létrehoztunk egy korábbinál sokkal részletesebb adatbázist a Budapest Főváros Levéltárával 2022-ben közösen készített Nevek és terek projekthez. A korábbi 2247 azonosított közterületet 2591-re növeltük, és az egyes névadókhoz a Mapping Diversity által inspirált adatlapot készítettünk. Ezáltal az térkép látogatói nem csak alapszintű információkat ismerhetnek meg az egyes közterületekről, hanem azokra rákattintva rövid életrajzi adatlapot is olvashatnak a névadó személyről.

Az oldalon korábban is helyet kapott a rendszerváltás után átnevezett utcák bemutatása. Ezt a fejezetet a legfrissebb, 2023 júniusi adatok alapján bővítettük, így 33 év emlékezetpolitikai áttekintését lehet az oldalon megnézni.

A Nevek és terek oldal 2022-es megjelenésekor írt ajánlócikkünket ezen a linken lehet elolvasni, a projektet pedig ezen a linken lehet megnézni.

Szabó Krisztián – Hont András