Interaktív oldalon a pápaválasztás: így választ magának vezetőt a katolikus egyház

Ferenc pápa 2025. április 21-i halálával kezdetét vette az új katolikus egyházfő kiválasztásának folyamata: az elhunyt pápa temetése után következik a bíborosok összeülése a konklávé keretein belül, majd a következő pápa megszavazása. Mind Ferenc temetése, mind az összeülő konklávé rendhagyó: előbbi a választott temetési helyszín miatt, utóbbi a szavazó bíborosok száma miatt. A kérdés, hogy a nemsokára megválasztásra kerülő új katolikus vezető is ugyanolyan különleges lesz-e, mint Ferenc volt, vagy a konklávé a nyitottabb szellemiség után inkább újból egy konzervatív egyházfőt helyez hivatalba. Interaktív anyag a pápaválasztásról az Átlón.

Ferenc pápa (születési nevén Jorge Mario Bergoglio) több szempontból kiemelkedő jelentőségű pápa volt. Ő volt az első jezsuita, az első amerikai, az első déli féltekéről származó, és az első Európán kívüli pápa III. Gergely szír pápa 8. századi pápasága óta.

Az Argentína fővárosában, Buenos Airesben 1936. december 17-én született Bergoglio fiatalon egy ideig kidobó és gondnok volt, majd vegyésznek tanult, és technikusként dolgozott egy élelmiszer-tudományi laboratóriumban. Miután felépült egy súlyos tüdőgyulladásos betegségből, 1958-ban belépett a jezsuitákhoz. 1969-ben katolikus pappá szentelték, és 1973-tól 1979-ig Argentína jezsuita tartományfőnöke volt. 1998-ban Buenos Aires érseke lett, majd II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki. Ő vezette az argentin egyházat a 2001 decemberi argentin zavargások idején.

Az országot 2003 és 2007 között elnöklő Néstor Kirchner és utóda – egyben felesége – , az elnöki pozíciót 2007-2015 között betöltő Cristina Fernández de Kirchner kormányai politikai riválisának tekintették Bergoglio bíborost. Az egyházban azonban népszerű volt: XVI. Benedek pápa 2013. február 28-i lemondását követően a konklávé 2013. március 13-án Bergogliót választotta utódjává. Pápaként használt nevét Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel.

Cristina Fernández de Kirchner, Argentína elnöke és Ferenc pápa 2013. március 18-án (fotó: Wikimedia)

Pápasága 12 éve alatt Ferencet végig alázatossága, Isten irgalmának hangsúlyozása, nemzetközi szerepvállalása, a vallásközi párbeszéd iránti elkötelezettsége, valamint a szegények, a migránsok és a menekültek iránti érzékenysége tette ismertté. Elődeivel ellentétben úgy vélte, hogy a katolikus egyháznak nyitottabban és befogadóbban kellene viszonyulnia az LMBTQ emberekhez.

2025. február 14-én elhúzódó tüdőgyulladással kórházba szállították, és két hónapig kórházban kellett maradnia szövődményként kialakult fertőzés miatt. Javuló egészségének köszönhetően március 23-án kiengedték a kórházból a 88 éves pápát. Április 21-én hajnalban azonban állapota hirtelen romlani kezdett: a Vatikán Egészségügyi és Higiéniai Igazgatóságának vezetője szerint a reggeli órákban hirtelen bekövetkezett halálát agyvérzés, valamint visszafordíthatatlan szív- és érrendszeri összeomlás okozta, és nem állt összefüggésben korábbi légúti megbetegedésével. Utolsó nyilvános megjelenése a halálát megelőző napon, húsvétvasárnap volt.

Ferenc pápa halálával elkezdődött az interregnum, vagyis az új pápa trónra lépéséig tartó átmeneti időszak, amikor nincs tényleges hatalomgyakorlás. Az egyházfő helyét ideiglenesen a bíboros kamarás (olaszul camerlengo) vette át, aki 2019 óta Kevin Joseph Farrell. A camerlengo hivatalosan megállapítja a pápa halálát, összetöri a halászgyűrűt, és lepecsételi a pápai magánlakosztályt. Ezután ő irányítja a bíborosi kollégium működését, valamint a Vatikán ügyeit az új pápa megválasztásáig. Ezen felül az ő feladata megszervezni a pápa temetését és magát a konklávét is.

Ferenc pápát 2025. április 26-án helyezték örök nyugalomra. Temetésével kapcsolatban több kívánsága is volt: kérte, hogy a hagyományos háromrétegű fakoporsó helyett egy egyszerűbb, cinkbetétes fakoporsóban temessék el. Koporsóját a Szent Péter-bazilikában pedig nem emelvényre helyezték, hanem egyszerűen a padsorok elé, szerény módon állították fel. Emellett kérte, hogy végső nyughelye – szakítva az elmúlt száz év hagyományával – ne a Szent Péter-bazilika legyen: sírhelyéül a római Santa Maria Maggiore-bazilikát választotta. Ebben a templomban található Ferenc pápa kedvenc Szűz Mária-ikonja, ahol minden külföldi útja után imádkozott.

Ferenc pápa temetési útvonala a Szent Péter-bazilikából a Santa Maggiore-bazilikáig

Az új pápa megválasztása a bíborosok feladata, akik a kilenc napos gyász után megtartott konklávé keretein belül fogják megszavazni az új katolikus egyházfő személyét. Ferenc pápa halálának napján 252 bíboros volt, a 2025. május 7-én kezdődő pápaválasztáson viszont nem mindenki vehet részt közülük. Egyrészt a bíboros-elektorok létszámát 1975-ben VI. Pál 120 főben maximalizálta. A másik, fontosabb szabály viszont az életkorukra vonatkozik: csak az a bíboros vehet részt a konklávén, aki a pápa haláláig a 80. életévét nem töltötte be, és akit címétől nem fosztottak meg kánonilag vagy nem mondott le róla a pápa beleegyezésével.

Az elektorok számát tekintve a jelenlegi konklávé rendhagyó lesz, ugyanis ez lesz az első választás, amikor a 120 fős létszámlimitnél többen fognak részt venni rajta, összesen 135-en. Az új pápa megválasztásához a jelen lévő bíborosok kétharmadának szavazata szükséges. Amennyiben a szavazás nem eredményes, fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből, jelezve a világnak, hogy még nincs új pápa. Ha viszont sikerül megválasztani az egyház új vezetőjét, fehér füst jelzi a hírt: megszületett a döntés, új pápát választottak.

A teljes, interaktív anyag, amiben a pápaválasztás folyamatát bemutatjuk, az Átlón olvasható:

ATLO.TEAM

Az új pápa – Így választ magának vezetőt a katolikus egyház

Elolvasom

atlatszo.hu

Szabó Krisztián – Bátorfy Attila

Címlapkép: Átlátszó montázs, Sixtus-kápolna beltere, 3D-modell