Nyílt ég, nyílt társadalom: konferenciát szerveztünk a kamerás drónokról

Átláthatóbbá lehet-e tenni a közéletet a drónokkal? Mire kell odafigyelni a drónok használatakor, hogyan áll a törvényi szabályozás? Le lehet-e leplezni a korrupciót úgy, hogy közben a magánélethez való jogot nem sértjük? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ egy, az Átlátszó szervezésében megtartott konferencia május elején. 

 

 

Open Skies, Open Societies: How Civil Society can use New Technology for Social Change (Nyílt ég, nyílt társadalom: hogyan hasznosíthatja a civil közösség az új technológiákat a társadalmi változások elősegítésében) címmel rendezett konferenciát május elején az Átlátszó és a CEU Center for Media, Data and Society a Visegrád Alap támogatásával Budapesten.

A két napos eseményen több szakértő beszélt saját tapasztalatairól a drónhasználattal kapcsolatban, valamint a résztvevők a gyakorlatban is kipróbálhatták, hogyan lehet felvételeket készíteni madártávlatból.

 

Nyílt ég, nyílt társadalom: konferenciát szerveztünk a kamerás drónokról from atlatszo.hu on Vimeo.

 

Austin Choi-Fitzpatrick, aki közreműködött az Átlátszó drónvideózásról szóló filmjében is, egy olyan tanulmányt mutatott be (Up In the Air: a Global Estimate of Non-violent Dron Use 2009 – 2015), amely a drónok nem erőszakos események során történő használatáról szól. Ebből kiderül, hogy a 2009 és 2015 között egyre több civil kezdte el használni ezeket az eszközöket, a vizsgált időszak végére pedig meg is haladta a katonai használat gyakoriságát.

A drónok használata segített például abban, hogy megbecsüljék a 2014-es budapesti, internetadó elleni tüntetésen résztvevők számát, amelyre a különféle hírügynökségek nem voltak képesek.

De a drónok természetesen nem csak a tüntetések során használhatók, hanem akkor is, amikor például arról szeretnénk képet kapni, hogy Mészáros Lőrincnek milyen házai és földterületei vannak Felcsúton – ennek nehézségeiről Baranya Ákos, az Átlátszó munkatársa beszélt.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője is kihangsúlyozta, hogy a drónok akár az elszámoltathatóság során is fontos eszközök lehetnek, hiszen könnyen vizsgálható egy politikus meggazdagodása az alapján, hogy mekkora házban él, főleg, ha az nem korrelál a vagyonbevallásában szereplő adatokkal.

Szintén nagyobb területek pásztázásakor alkalmazzák a drónokat a Dutch Unmanned Aerial Solutions munkatársai, akik Dél-Afrikában a vadállatok védelmében, az orvvadászok ellen vetik be az új technológiákat, a drónok mellett az arc- és képfelismerő szoftvereket.

 

Civil drones | Civil drónok from atlatszo.hu on Vimeo.

 

A nemzetközi konferencián megvitatták azt is, hogy milyen jogi szabályozás érvényes jelenleg a drónhasználatra, így szóba került az a két legutóbbi eset is, amikor 444 munkatársaitól, valamint Gulyás Mártontól elvették a drónjaikat, amikor Felcsúton és környékén forgattak a helyi oligarchia birtokairól.

Abban egyetértettek a szakértők, hogy ez a fajta rendőrségi fellépés elfogadhatatlan, ugyanakkor a drónokat használó újságíróknak is oda kell figyelniük arra, hogy a felvételek készítése során ne sértsék meg mások magánélethez való jogát, tegyenek különbséget a közügy és a privát szféra között. Nem is beszélve a mások testi épségére való odafigyelésről.

Konkluzióként annyi elmondható, hogy a drónhasználat még túl fiatal ahhoz, hogy jól bevált, mindenki számára egyértelmű szabályok vonatkozzanak rá, azonban mivel egyre többen használják, egyre sürgetőbbé válik kijelölni a jogi kereteit. Ehhez szükség van arra, hogy a felhasználók, civil szervezetek, újságírók a kormányzatokkal közösen dolgozzák ki szabályozást, figyelembe véve többek között a magánélethez való jogot, a sajtószabadságot, a közügyekről való tájékoztatás fontosságát.

A konferencián tárgyalt dokumentumok valamint a bemutatott prezentációk itt érhetők el, a konferencia napirendje pedig itt.

D. Kovács Ildikó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.