Először kutatták a dizájnerdrogok terjedését mélyszegénységben élők között

Egy ideje egyre gyakrabban (de a probléma mértékéhez képest nem elég sokszor) jelennek meg a rendőrségi jelentéseken túlmutató, a probléma társadalmi hatását vizsgáló riportok a kistelepüléseken, vagy városok szegénynegyedeiben rohamosan terjedő dizájnerdrogok világáról. Miközben a jelenséggel már nagyvárosokban is gyakran lehet találkozni, a kutatók eddig nem szenteltek túlzott figyelmet a témának. A tudományos csendet Szécsi Judit és Sik Dorka Esély című folyóiratban megjelent tanulmánya törte meg, mely egy egyetemi kutatás eredményeit foglalja össze.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ELTE Társadalomtudományi Karának diákjai és oktatói egy hátrányos helyzetű térség szegregált közösségeiben végzett kutatása alátámasztja azt az egyre brutálisabb trendet, amire droggal foglalkozó szakemberek egy ideje már figyelmeztetnek: az egyre mélyülő szegénység és kilátástalanság okozta nihilben a természetes, vagy klasszikus kábítószereknél sokkal ártalmasabb drogok uralják a piacot.

„A szakadék egyre mélyül a nagyvárosok modern pezsgése és a leszakadó kistelepülések nyomora között. A drogfogyasztás például teljesen más – sokkal pusztítóbb – hatással jár egy olyan közösségben, amelynek nincs hozzáférése olyan alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, oktatáshoz, amelyek a nagyvárosi középosztály számára magától értetődőnek számítanak.” – írja a Szécsi Judittal videóinterjút készítő Drogriporter a kutatásról.

A szintetikus kannabinoidok („herbál”) és a katinon stimulánsok („kristály”) elsősorban a tinédzserek körében népszerű, akik az idősebb generációkkal ellentétben inkább ezekkel a szerekkel élnek, mint például alkohollal. Mindezt pedig a szülők, nagyszülők tudtával és a még fiatalabbak szeme előtt csinálják.

Egy grafikon a kutatásból

A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy a szegregált közösségekben gyakorlatilag nincs ártalomcsökkentés, a fogyasztók pedig nincsenek tisztában az ismeretlen összetételű, de klasszikus kábítószerekhez képest olcsó szerek fizikai és pszichikai kockázatával.

Nem drogprobléma

A kutatók kiemelik, hogy szegregátumokban az országos, de még járási adatoknál is gyakoribb az alkohol és cigarettafüggőség, az új generációk tehát már egy mintát követnek. Az ismert szerekkel és hatásokkal ellentétben azonban az új típusú pszichoaktív szerek eddig ismeretlen, veszélyes formájú a függőséggel járnak, amely a középosztálybeli vagy magasabb társadalmi csoportokhoz képest sokkal erősebben van jelen a mélyszegény területeken.

A dizájner drogok terjedése az egy egyre mélyebb szociális válság hatását mutatja a kutatók szerint, mely a munkanélküliségből, az oktatási és ellátóintézmények hiányából, illetve a kirekesztettségből fakadó jövőképnélküliség és nihil okozta frusztrációból fakad.

Halász Áron

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.